Tartalomjegyzék
Tükröm, tükröm, mondd meg nékem…
Úgy tartja a mondás, hogy a szem a lélek tükre. A tükör e mondás szerint a valóságot tárja fel. Mi azonban tudjuk, hogy a tükör olyan varázslatos eszköz, amely egészen másnak tudja mutatni a dolgokat, mint amilyenek azok valójában.
Az ókori rómaiak speculumnak hívták a tükröt, és ebben a formájában nálunk a spekulál szavunkban él tovább. A spekulál jelentése nálunk a vizsgálódást, a tudományos gondolkodást jelentette, s csak mostanában jelenti inkább azt, hogy valamit forgat a fejében, azaz gondol, kigondol. A magyarrá lett tükör valójában csuvas török eredetű szó. Egykori jelentése a kerek volt. Mivel a tükrök is egy kerek fejen találhatóak, így kapcsolódott össze a tárgy neve annak formájával.
Tükör-történelem
Amióta az ember emberré lett, azóta kíváncsi önmagára, igyekszik saját visszképét megvizsgálni. Őseinknek erre először a természet nyújtott segítséget. Egy sima vízfelület fölé hajolva vizsgálhatták meg a saját arcukat. Az ókorban tudták olyan finomra csiszolni az egyes fémeket, hogy azok tükörként tudjanak funkcionálni. Ezeket az eszközöket folyton újra kellett csiszolni, hiszen a rozsda vagy egyéb elszíneződés miatt elveszítették csodás képességüket.
A vékony üveglapok megjelenésével közel egy időben elkészítették az első tükröket is. A középkor során a fémlapokra már vékony üveglapokat tudtak ragasztani. Az üveglapra hártyavékony ólomlemezt illesztettek, arra pedig higanyt öntöttek. Az így keletkező jól tapadó anyagot nevezték foncsornak. A foncsor egy minimális fémbevonat az üveglap hátoldalán, de a fémtükrökhöz képest mégis kiváló képet eredményezett az eljárás.
A Velencéhez közeli szigeten, Muránóban készültek a középkor leghíresebb tükrei. Itt higany helyett ezüstöt használtak a foncsorozáshoz, és egyik-másik darab vetekedett az arany árával. A muránói tükör a gazdagok kiváltsága volt. Az ipari forradalom és az üvegipar dinamikus fejlődése aztán egyszerű tömegtermékké változtatta a tükröt, és egyre nagyobb darabokat tudtak előállítani. Manapság már olyan speciális tulajdonságokat tudnak a különböző hordozóanyagok segítségével elérni, mint a törhetetlenség vagy a hővezetés.
A tükör, mint igazi varázseszköz
A tükör ma már egyetlen háztartásból sem hiányozhat, és rendszerint többet is megtalálhatunk belőle. Igazi varázseszköz, mert használatával optikailag tágíthatjuk a teret, összegyűjthetjük a fényt, és stílust adhatunk egy-egy helyiségnek. Hatása olyan erős, hogy nagyon oda kell figyelnünk arra, hol, és milyen méretben helyezünk el egy-egy darabot. Aki járt már főúri kastélyokban, bizonyára találkozott a tükör egy speciális használatával, amikor a helyiség mindkét oldalára egyenlő méretű tükröket helyeztek el az egykori tulajdonosok. Ha a helyiség közepéről belenézünk a tükörbe, végtelen számú teremrészletet fogunk látni benne. Ez a többszörös tükörhatás nagyon divatos trükk volt a barokk udvarok báltermeiben.
A bűvészek elmaradhatatlan eszköze a tükör, számtalan trükknek a nyitja egy tükörhatásban vagy effektben rejlik. Speciális tükröket alkalmaznak rendőrségi vallatások során is. Ezek az úgynevezett kémtükrök, amelyek az egyik oldalról nézve átlátszók, a másik oldalról nézve normál tükrök. Ennek köszönhetően egy-egy kihallgatást többen is meg tudnak úgy figyelni, hogy a teremben lévők csak a saját tükörképüket látják. Hogy a dolog tökéletes legyen, arra van szükség, hogy a figyelő teremben sötét legyen, míg a kihallgatóban lehetőleg erős fény.
Hová kerüljenek tükrök a lakásunkban?
Manapság már minden lakás elmaradhatatlan darabja a tükör. A legtöbb háztartásban nem is egy darabot tartanak belőle, mert szinte minden helyiségben megvan a speciális funkciója.
Az előszobában illik állnia egy embermagasságot elérő tükörnek, amelyben indulás előtt tudjuk megnézni magunkat, hogy minden rendben van-e velünk, és öltözékünkkel. Figyeljünk azonban arra, hogy soha se tegyük a bejárati ajtóval szembe a tükröt, mert minden egyes hazaérkezéskor önmagunkkal találnánk magunkat szemben.
Hosszúkás előszobákban a vízszintesen elhelyezett tükörcsempék segíthetik a tér optikai növelését, és az ilyen csempékben is ugyanolyan jól meg tudjuk nézni magunkat. Manapság széles választékban kaphatók komplex előszobabútorok, amelyből nem hiányozhat egy méretesebb tükör sem.
A fürdőszobában „kötelező” darabnak számít a mosdó fölé elhelyezett borotválkozó tükör. Itt nézzük meg magunkat először, miután kikeltünk az ágyból. A fürdőszobai tükörnek jól megvilágítottnak kell lennie. Érdekes megoldás a kisebb méretű, öntapadós tükör. A kisebb tükör még nagyító funkcióval is el van látva, ezért a hölgyek a legkisebb részleteket is elsimíthatják az arcukon. Ez az öntapadós tükör ráadásul bárhol feltapasztható, ahol tükör vagy üvegfelület van.
A hálószobában a hölgyek pipereasztalán elmaradhatatlan egy pipere tükör. Ennél többre a hálóban talán nincs is szükség, mivel nem szerencsés minden reggel önmagunkra felébredni. Az ágy háta mögött esetleg elhelyezhetünk egy darabot amennyiben kicsi, vagy sötét a hálónk.
A gardrób szoba vagy szekrény ajtaját akár teljes egészében is tükör fedheti, és ha úgy akarjuk, akkor a nappaliban is elhelyezhetünk tükröket kiegészítőként, a fénygyűjtő vagy optikai hatások miatt is. Kisméretű, sötét nappaliban pompás lehet egy méretes tükör, amely optikailag megnöveli a teret, és ha sikerül az ablakkal szemben elhelyezni, akkor még a fényt is megsokszorozza.
Egy-egy falfülkeként használt vakablakot is érdemes tükörrel fednünk, mert olyan hatást érhetünk el vele, mintha átlátnánk egy másik szobába.
Hová ne kerüljön tükör?
Az egyetlen helyiség a konyha, ahol nem igazán van jó helyen a tükör a felcsapódó pára és egyéb gőzök, zsírok miatt. Ugyan láttam már konyhát, ahol a munkapult feletti csempék között volt üvegcsempe is, de azokat gyakran kell tisztítani, pucolni, mert nincs lehangolóbb látvány egy koszos, elmaszatolódott tükörnél.
Otthonunk fontos része a tükör amennyiben betölti funkcióját, és nincs eltörve, megrepedve. Ügyeljünk arra is, hogy a felület mindig tiszta és ragyogó legyen, így válik igazi ékévé otthonunknak.