Kültéri burkolatok a használhatóság jegyében

Fa, műanyag, alumínium, vagy kerámia? Mi jellemzi a kültéri burkolóanyagokat?

Nyáridőben igazán kellemes elfoglaltság házunk teraszán üldögélni, olvasni, beszélgetni vagy meginni egy hűtött italt. Eközben szemünket a kerten legeltetjük és élvezzük a természet színeit, hangjait és illatait. Hogy ez az élmény tökéletes legyen, egy tökéletes teraszra van szükségünk. A tökéletes terasz titka pedig a tökéletes kültéri burkolat kiválasztása, hiszen ez lesz majd az a felület, amelyen járunk, amely lélegzik alattunk.

Érdemes tehát egy rövid körutat tenni a teraszok burkolatának világában. Az valószínűleg mindenki számára nyilvánvaló, hogy a kültéri burkolatoknak tűrniük kell a hideget, illetve a hőingadozást, sokkal jobban kell bírniuk a „gyűrődést”, azaz kopásállónak kell lenniük, és – mivel ki vannak téve a nedvességnek is – a csúszásállóságuk is alapvető követelmény.

A teraszok leburkolásakor a legtöbb tulajdonos a ház, vagy a teraszhoz kapcsolt helyiség berendezésének stílusához illeszkedő burkolóanyagot választ. Az anyagválasztás azonban sokkal több mindent dönt el, mint egy stílusigazítást. Ezért érdemes tisztában lenni azzal, hogy az egyes anyagfajták milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal járnak.

A legtermészetesebb burkolóanyag a fa, azt is mondhatjuk, hogy ez a legtradicionálisabb választás. A fa kellemes, természetes illatával és látványával egyszerre több érzékszervünket is megörvendezteti, tapintása is kellemes. Bizonyos típusai ráadásul olcsón beszerezhetőek, azonban éppen ezek azok, amelyeknek a kopásállósága csekély. Vannak olyan keményfa típusok, amelyeknél ez sem lesz probléma, de az áruk ennek megfelelően sokkal borsosabb lesz. Mivel természetes anyagról beszélünk, ápolást és gondozást igénylő burkolattal lesz dolgunk. Ellenkező esetben óhatatlanul megjelennek a repedések, a foltok, a halványulás, és legrosszabb esetben az elemek is elmozoghatnak, vetemedhetnek.

A faburkolatok kevésbé tartós fafajtáit (pl. fenyő) impregnáló anyagokkal kezelik. Ezek a legolcsóbb megoldások ugyan, de színük a kémiai anyagok miatt nem igazán természetesek és könnyen deformálódhatnak. Inkább szerkezeti elemként használhatóak fel.

Izgalmas választás lehet az akácból készült, akár 6 méteres hosszban is választható burkolat. Az akác igazi bennszülött, ráadásul jobban bírja a szélsőséges időjárási viszonyokat. Ez a fa semmilyen felületi kezelést sem igényel, és a hossztoldott deszkák sem vetemednek. Mivel szinte semmilyen karbantartást sem igényel, tökéletes megoldás lehet a vastagabb pénztárcával rendelkező vásárlók számára.

A technológiai robbanásban született meg a kompozit kültéri burkolat, amely fa és műanyag nagyon alaposan megválasztott keverékéből tevődik össze (wpc). Gyártásához újrahasznosított fa alapanyagot (növényi rostokat) és környezetbarát polypropilént használnak. Kiválóan tűri az időjárás viszontagságait, könnyű és foltmentes, nem szálkásodik, nem korhad. Elhanyagolható karbantartást igényel. Egyetlen ellensége a penészgomba, amelyek különösen árnyékban lévő területeken jelenhetnek meg. A kiválasztásnál ne csak az esztétikai szempontokat vegyük figyelembe, hanem azt is ellenőrizzük, hogy csúszás ellen is fel van-e vértezve a tetszetős típus. Egyik-másik típusa hajlamos lehet a deformálódásra, érdemes ezért a használói véleményeket is tanulmányozni a vásárlás előtt.

A műanyagok természetesen a kültéri burkolók piacára is betörtek. Általában újrahasznosított polietilénből készülnek. Ezek is bírják a strapát, könnyen tisztíthatóak, viszont nagyobb aláépítést igényelnek, mint a fa teraszburkolat. A gyártók törekszenek arra, hogy színükben és textúrájukban is leutánozzák a fát – egyelőre nem teljes sikerrel.

A terasz burkolatoknál több helyütt használják az alumíniumot. Talán sokakat meglephet, de az ebből készült burkolat csaknem tökéletes, igaz nem olcsó megoldás. Mindent bír, amit egy kültéri burkolatnak bírnia kell. Szél, eső, hideg, gomba, rovarok – semmi sem árt neki. Színét az örökkévalósági is megtartja, nem vetemedik, a legnagyobb kánikulában is hűvös marad, és tűzálló. A drágasága mellett viszont nem elhanyagolható hátránya, hogy semmi természetes sincs benne, ezért Magyarországon nem is terjedt el annyira a használata.

Sokkal népszerűbb a kerámia, és ennek is egy fajtája, a gres lapok. A gres lapok műszaki értékei meghaladják a természetes kövek technológiai jellemzőit. Csúszásmentesek, rendkívül strapabírók és gyönyörűek a képzelet minden változatában. Tökéletesen utánozzák a mészkő, a márvány, a gránit, a beton vagy akár a fa mintázatát is.

A kerámia lapok egyetlen stílustól sem zárkóznak el, bármilyen hatást (pl. klasszikus, vintage, artdeco stb.) elérhetünk velük. Manapság a tágas teraszokon nagyméretű, akár 80×80 cm széles és 2 cm vastag lapokat használnak. A kerámia vagy gres lapoknak igazából nincsenek hátrányai feltéve, hogy nem a legolcsóbbak közül választunk.

Találkozhatunk még tégla és műfű burkolatokkal is. A tégla inkább a kerti utak, feljárók kikövezésénél jelenik meg. Nagyon szépek a halszálka mintában lefektetett sétáló utak, teraszokra való alkalmazásra ritkán kerül sor. A műfű inkább erkélyekre kerül, ezzel egy kicsit természet közelibb hangulatot teremtve lakásunk környezetében. Olcsó, de nem igazán időtálló megoldás, mivel pár év használat után tönkremegy.

Mivel a teraszburkolatokban hatalmas a választék, ezért a megfelelő kiválasztása rendkívüli körültekintést kíván. Senki sem szeretné a nagy fáradsággal lerakott padlózatot egy-két éven belül felszedni, és újrakezdeni teraszának burkolását. Ha ez a kis körutunk ebben némi segítséget nyújtott, akkor ez nem volt haszontalan vállalkozás a Bíbormestertől.