A mészkő diadalútja

Vadászó népek és a mészkő kapcsolata

Pillantásunkat először a távoli múltba vetjük. Az ősi ember egyik kedvelt területe volt a mai Érd határában lévő Fundoklia-völgy. Ezen a vidéken vonultak át a csordák és nyomukban a húsra éhező állatok. Gazdag vadászterület volt, mindemellett kiváló lakhelyeket is építhetett itt az ember. A lösszel fedett mészkőszurdok falába könnyű volt barlangokat ásni. Ezek a barlangok pedig pompás klímával rendelkeztek: nyáron kellemesen hűvösek voltak, télen a tűz melegét sokáig őrizték a falak. 

A régészek azt is kimutatták, hogy a meredek löszfalakat, amelyekbe az erózió természetes barlangokat vésett, az akkor élő barlangi medvék is kedvelték: ide jártak téli álmot aludni. Ez pedig arra vezette a vadászokat, hogy a kába medvéket álmukban meglepve elejtsék, így szerezve a csoport tagjainak a zord idő ellenére is elegendő élelmiszert.  Mindezt a csodálatos mészkő tette lehetővé, amely a későbbiekben is főszerepet játszott.    

Mészkő paradicsom a Kárpát-medencében

A mészkő üledékes kőzet, amelynek a kilencven százalékát kálcium-karbonát alkotja. A Kárpát-medence területe pedig kiválóan alkalmas ennek a kőzetnek a létrejöttéhez. Keletkezhet vegyi vagy biogén úton. Mivel egyéb anyagokkal is keveredik, ezért különböző színben és keménységben lelhető fel. A tiszta mészkő fehér, de nem ritka a sárga, a barna, a szürke. A vörös változatban pedig mi más lenne, mint vas-ion. 

Hazánk földrajzi fekvésének köszönhetően igen gazdag mészkőben, amelyet számos mészkőbarlang megléte is bizonyít. A Kárpátoktól ölelt területet ugyanis valaha egy sekély, meleg beltenger borította, ami lassan húzódott vissza. Ez a folyamat bölcsőt teremtett a mészkőnek, különösen a szürke, lajta-típusnak. Hatalmas területeken húzódik például az Érd, Budafok, Tétény által határolt övezetben. Ez az a mészkő, amelybe az ősi ember is lakóhelyet vájt, mert az anyaga megfelelően puha. 

A mészkőréteg a Tétényi-fennsíkon eléri az 5-6 méteres vastagságot, s az arra járók azokon a részeken, ahol meredek falakba ütköznek, a mai napig is csigák és kagylók vázainak tömegére lelnek. A környékbeli kertekben ásók is ugyanezt tapasztalhatják. Ezek a rétegek átnyúlnak a pesti oldalra és egészen Kőbányáig érnek. A terület neve sem véletlen: a tizedik kerületben kimeríthetetlen készlete van az építésre is alkalmas mészkőnek.   

Római castrumtól a pesti bérházakig

A mészkő Magyarország területén fontos építőanyaggá vált. Erre ad bizonyítékot a rómaiak Campona nevű tábora, amely a mai Budafok területén állt. Az ottani erődítmény falait és bástyáit a könnyen megmunkálható mészkőből építették meg. Ez a kőfal roppant erősséget jelentett, mert a sóskúti fennsík lakói itt érték el a Dunát, s ez a pont egy ellenőrző állomás volt. 

A török hódoltság alatt ezek a területek teljesen elnéptelenedtek, de amikor sikerült kiűzni a pogányokat az országból, Buda és környéke hamar életre kelt. A talaj kiválóan alkalmas volt a szőlő termesztésre, és egyre több kőbánya nyílt meg. A mészkő számos fajtája megtalálható a térségben: a budafoki puha típus tökéletes volt arra, hogy a borászok nagy és szerteágazó pincerendszert építsenek.  Sóskúton a kemény típus bányászható, amely kiváló építőanyag. A sóskúti kőnek hamarosan akkora felvevő piaca lett, hogy folyamatosan növelni, iparszerűvé kellett tenni a kitermelést. 

Budakalász és Üröm térségében a mészkő már olyan kemény, hogy a márvány alternatívájaként használták fel. Csiszolással tették ragyogóvá és az 1920-30-as években épült nagy bérházak díszítőburkolataként hasznosították. Szép volt, tartós, de sokkal olcsóbb, mint a márvány. 

Mészkő típusok és kategorizálásuk

A mészkő nélkül Budapest ma nem lenne az a világváros, amelyet ma ismerünk. Mielőtt azonban rátérnék a mészkő és a főváros szerves kapcsolatára, érdemes az építőmesterek szemszögéből is megismerni ezt a természetes építőanyagot. 

A szakemberek megmunkálhatóságuk alapján osztályozzák az egyes típusokat. A puha kövek közé azok tartoznak, amelyeket könnyű megmunkálni, jól faraghatók, de viszonylag könnyen omlanak. Ezeket Budafokon, Kőbányán és Nagytétényben nyerik ki. A középkemények már bírják a fagyot, jobb a teherbíró képességük. Ezek már tökéletes a falazásra és burkolóanyagként is megállják a helyüket. A legismertebb lelőhely Sóskút, de a Balaton-felvidéken, a Bükkben és a hatalmas kőfejtőjéről ismert Fertőrákoson kifogyhatatlan mennyiségben áll a rendelkezésre. 

A mészköveket különböző kategóriába sorolják, s ezeket a kategóriákat már évszázadok óta használják. A kategóriába sorolásnál a következő tulajdonságokat veszik alapul: fajsúly, szilárdság, fagyállóság, vízfelvételi képesség, hőszigetelő képesség, kopásállóság, megmunkálhatóság, tűzállóság és a kémiai anyagokkal szembeni állóképesség. Ezek alapján érthető, hogy számtalan fajtája van a mészkőnek, s mindegyiknek más-más szerep juthat a felhasználás során. 

Hogyan dolgozzák fel a mészkövet és mire használják? 

A mészkövek közül a tiszta, tömött típust építészeti kötőanyagként és festékként hasznosítják. A házak vakolására használt mész ebből a fajtából készül. A mészkőből a meszet égetéssel vonják ki, majd vízzel elegyítik. Ez az elegy meglehetősen maró lúggá válik. A meszes gödrök egykor nagy veszélyt jelentettek a kisgyerekek számára, számos baleset származott abból, hogy beleestek ebbe a lúgba. 

A cementgyártáshoz az agyaggal és márgával keveredett mészkövet használják fel. A vörös, azaz a vasat tartalmazó fajták épületek falazataira is alkalmasak, de szebb példányaik burkoló- és díszítőkőnek is beváltak. 

A puha, homokkőnek mondott mészkövet a festékipar hasznosítja. A kohászat folyósítóanyagként adagolja a forró fémhez. Porrá őrölve állati takarmányba keverik, amely erősíti a haszonállatok csontrendszerét. A sóskúti kő porított változatával a földművelés miatt kifáradt talajt frissítik meg, ezzel elsősorban az úgynevezett elsavanyodást állítják meg. 

Mészkőlábakon álló világváros

Budapest a XIX. század végén, a dualizmus után vált világvárossá, akkor, amikor Pest, Buda és Óbuda egyesült. A főváros lélekszáma hihetetlen gyorsasággal növekedett, és a lakosság elszállásolására jelentős mennyiségű és méretű bérházra volt szükség. A bérházak építéséhez pedig építőanyag kellett, sok és lehetőleg olcsó. Erre volt tökéletes a főváros környéki mészkő. 

A mészkő nemcsak a bérházak gomba módra szaporodását tette lehetővé, de számos nagy ívű épülethez biztosította az építőanyagot. A Millenium csaknem minden épülete ebből a csodálatos anyagból épült. Az Országház az alatta futó rakparttal, a Vigadó, a Halászbástya, az Operaház, a Magyar Tudományos Akadémia, a Gellért-hegyen álló Citadella, de még a mai Honvéd Kórház régi épülete is mészkő téglákból, tömbökből készült. Kedves jelképeinket, a Lánchíd oroszlánjait is mészkőből faragták ki. Budapest grandiózussá válásához a mészkő elengedhetetlen volt.       

Milyen jövő jósolható a mészkőnek?     

A második világháború után a mészkövet az építkezésben felváltotta a tégla és a beton. Ekkora már világossá vált, hogy a mészkő nem elég ellenálló a kémiai hatásoknak. Mivel az ipari termelés mellet az autóközlekedés is megnövekedett, jól láthatóak voltak az elszíneződések a mészkő alapú épületeken. Ez, valamint a tégla és beton még tömegesebb gyártása szorította háttérbe a mészkövet olyannyira, hogy a rendszerváltás után szinte minden bánya bezárt az egy sóskúti kivételével. 

Mivel a mészkő még mindig irdatlan mennyiségben lapul a talpunk alatt, kár lett volna örökre lemondani róla, és a modern vegyészet megoldotta a kémiai hatások elleni védelmet is. Az új, innovatív mészkőelemekkel újították fel már az Országházat, és mindazokat az ikonikus épületeket, amelyekre ma is méltán büszke a főváros. Ez a fejlemény pedig új távlatokat nyithat a mészkő számára. 

A mészkőnek kiváló a klimatikus hatása, természetes anyag, amely tulajdonság manapság egyre inkább felértékelődik. Kiválóan megmunkálható, a márványt is tökéletesen helyettesítő anyag, amely mindezek ellenére sokkal olcsóbb, és hazai kitermelésből érhető el. Mivel kiküszöbölték az egyetlen gyengeségét, ezért remélni lehet, hogy növekedni fog a kereslet iránta, s megnyílhatnak az egykor bezárt bányák is.