A jövő építészete

Az épületek szerepe a klímaválságban

Klímavédelem és fenntarthatóság – e két alapgondolat egyre jobban meghatározza az életünket és a jövőnket. Minden emberi tevékenységre igaz, hogy azzal terheljük a bolygónkat. Nem mindegy azonban, hogy a terhelést ki tudja-e heverni a planétánk, vagy végzetes irányba haladunk. 

Az építészetben jelentős változásokat hozhat már pár évtized alatt a klímavédelemmel kapcsolatos trend. Ez nem véletlen, mert a felmérések beigazolták, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásához igencsak hozzájárulnak az ember alkotta épületek. A kutatások szerint a házak, gyárak, irodák 17,5 százalékkal járulnak hozzá a szennyezéshez, beleértve természetesen az építőanyagok gyártását, vagy éppen a keletkezett építkezési hulladékot is. Ebből az elég tekintélyes szeletből 11 százalékért felelősek a lakóházak, a többiért pedig az ipari létesítmények. 

Amennyiben ezt a tendenciát vissza akarjuk fordítani, akkor fel kell használnunk az emberi elme minden leleményét. A kutatók és az innovátorok egyszerre több úton indultak el, hogy megtalálják az optimális megoldást a problémára. A számos próbálkozásból pedig minden bizonnyal ki fog rajzolódni a fő csapások iránya. Kíváncsi tekintetünket most a legérdekesebb megoldásokra fókuszáljuk. 

Energia, mint a természet ajándéka

Életünk részévé vált a természeti erőforrások hatékony kiaknázása. A napelemek egyre több energiát közvetítenek, miközben méretük és súlyuk csökken. Sok épületben a geotermikus energia fűti fel a lakásokat vagy éppen egy hőszivattyú rendszer biztosítja a meleget az otthonokban. A fosszilis energiákról való leszokás fájdalmas útját járjuk, amelyben nagy szerepe lesz a természetes erők koncentrált begyűjtésének. A szél, a napfény, a tenger hullámzása vagy éppen a levegő termodinamikája mind segítséget nyújthat a számunkra.

A fejlődő országokban megszületőben vannak azok a rendeletek, amelyek az újépítésű ingatlanoknál meghatározzák az energiafelhasználás mikéntjét és szintjét. Az energiatakarékos házakat besorolásuk alapján látják el engedéllyel. Olyan épület nem kaphat használatbavételi engedélyt, amely nem felel meg a kritériumoknak. A passzív és aktív házak építésének korszakába lépünk éppen, ahol nem a ház nagysága jelenti majd a státuszt, hanem annak energiagazdaságossága és a zöld technológiák használatának tárháza. Olyan forrásokat vehet a jövő generációja igénybe, amelyek a természetből érkeznek. Az esővíz hatékony felhasználása tehermentesítheti a Föld édesvízkészletét és biztosíthatja a víz körforgását. A ma még veszélyesnek tűnő metán, amely a szén-dioxidnál is jelentősebb üvegházhatást eredményez, néhány évtized múlva városokat fűthet fel.     

Szupertéglák a közeli jövőben

Az építkezések során jelentős hulladék keletkezik. Mindennapjaink része a sittet szállító teherautók látványa. Az egyik legfőbb törekvés arra irányul, hogy a törmelékből a lehető legkevesebb keletkezzen egy-egy építkezés során. Ennek a célnak az eléréséhez már most is rendelkezünk megfelelő technológiával, gondoljunk csak a gyors- és készházakra. Ahogy ez a technológia fejlődik, úgy lesz egyre nagyobb érdeklődés az ilyen épületek iránt. 

A házgyárak másik nagy projektje arra irányul, hogy az építkezési hulladék legyen a természetben lebomló vagy újrahasznosítható anyagból. Ezeknek az építőanyagoknak amellett, hogy sokkal erősebbnek és magas élettartamúnak kell lenniük, hulladékként feltétlenül zöldnek kell lenniük. Ellentmondásnak tűnhet ugyan, ám az emberi elme nem ismer lehetetlent. Lássunk erre néhány példát!

A tégla – mint egy korábbi cikkemben megírtam – ez egyik legősibb építőanyag, s mivel agyagból égetik ki, természetes anyagnak számít. A jövő téglái azonban nem csak arra lesznek jók, hogy falakat és tartószerkezeteket készítsünk belőlük, de képesek lehetnek az energia tárolására is. Több kutatóintézet foglalkozik vele, hogy ezek a téglák egyfajta akkumulátorok legyenek, így a napelemek közvetítette energiát maga az épület tudná tárolni. Zseniális elképzelés és biztató eredmények is születtek már!

Okos világban élünk, és miért ne okosodhatnának az építőanyagaink is? Az okostéglákat a mérnökök különféle érzékelőkkel látják el, amelyek a ház állapotát jelen időben figyelik, de arra is képesek lesznek, hogy az állagromlást diagnosztizálják, prognosztizálják, időben figyelmeztetve a ház tulajdonosát az esedékes karbantartásra. Első hallásra talán sci-finek tűnik mindez, de az informatika exponenciális fejlődésének köszönhetően hamarosan az életünk részévé válhat az okosotthon, amelyet egy mesterséges intelligencia menedzsel. 

A téglák fejlesztésének csaknem végtelen iránya rámutat arra, hogy mekkora lehetőségek állnak a rendelkezésünkre! Vannak innovátorok, akik a tégla anyagát változtatnák meg úgy, hogy abban főszerepet játsszanak a bolygó szennyezéséért felelős elemek. A ruhaipar hihetetlenül szennyezi a környezetet, és hegyekben állnak a rongyok a szeméttelepeken. Ezekből a rongyokból is képes az ember építőanyagot készíteni, tehermentesítve a természetet. Jelen pillanatban az ilyen téglákat még nem lehet tartópillérekbe építeni, de térelválasztóként, dekorációsfalként tökéletesek. 

Azon a tényen sem lepődünk meg, hogy ha egy építkezés gyorsabban halad, akkor kevesebb szennyezéssel jár. Egyes mérnökök visszafordultak a gyerekkoruk felé és újra felfedezték a LEGO-kockákat. A hasonló elven elkészített téglákat hihetetlen gyorsasággal lehet összeilleszteni és a műveletet ráadásul robotok is el tudják végezni. Ezzel a technológiával elképesztően rövid idő alatt húzható fel egy épület, és a robotnak nem kell pihenőidőt biztosítani. 

Lehetőségek végtelen tárháza

Amikor a jövő építészete témával kapcsolatos oldalakat tanulmányozzuk az interneten, rádöbbenhetünk arra, hogy milyen fantasztikus lehetőségek állnak a rendelkezésünkre a mesterséges intelligenciától az olyan szuperanyagokig, amelyek a mellett, hogy sokkal könnyebbek, de hatványozottan erősebbek is, mint a vasbeton. A segítségükkel gigászi toronyházakat lehet építeni. Egyes rugalmas anyagok ráadásul egyfajta energiatárolóként is képesek funkcionálni, amelyet az épület mozgásából nyernek. Minden, ami mozog, ami hőt és fényt bocsát ki, tiszta és hozzáférhető energia. Csak a kezünkbe kell venni!

Nem beszéltünk akkor még a dinamikusan fejlődő 3D-s technológiáról, holott már házakat is építettek általa, és valószínűleg a Holdon is ilyen gépek fogják az emberi szállásokat megépíteni. Az AI-fejlődése révén egész városok tervezése és megépítése vehető majd projektbe úgy, hogy a számítógép a lehető legoptimálisabban, olcsón és környezettudatosan adja meg annak minden lépést. 

Mindezek mellett a házak és a természet sokkal szorosabb kapcsolatát fogjuk élvezni a jövőben. A városok betondzsungelei élhetetlenek, és az ember számára fontos a természetes közeg. Ezt a zöldtetős beruházások már most is megcélozták, de a zöldítésnek csak az elején vagyunk. Számíthatunk rá, hogy a jövő lakóparkajaiban alapvetőek lesznek azok a zöldstruktúrák, amelyekért még többet hajlandók fizetni az ott lakók. A belső kertek, pihenő parkok, a növényekkel övezett tiszta vizű medencék és tavacskák fogják feloldani az üveg és beton ridegségét. 

Ahogy a szólás mondja, a jövő már elkezdődött, és csak rajtunk múlik, hogy ezeknek a remek megoldásoknak mikor és mekkora teret adunk.