A szép, zöld gyep, amiért sokmindent kell tennünk

A gyep is gondoskodásra vár

Egy régi, kedves gyerekfilmben mondogatta a nyugdíjba vonult parkőr bácsi, hogy „Csak a gyep, az a szép zöld gyep. Az fog nagyon hiányozni.” 

Valóban kellemes a szemnek és a léleknek az egészséges pázsit látványa. Nem kevés olyan kertes házat láthatunk, ahol a kert egésze vagy zöme valójában egy rét, amelyre ki lehet feküdni. Tökéletes arra is, hogy a gyerekekkel ott labdázzunk, játsszunk a kutyánkkal, vagy kiterítsünk rá egy pokrócot. Jó időben akár ott is piknikezhetünk. 

Egy ismerősöm, aki nem nagyon volt oda kerti munkákért, átalakította az egész kertjét egy nagy fűszőnyeggé, mondván, azzal a legkevesebb a gondja, s a fia majd megnyírja időnként. A helyzet azonban az, hogy ha valóban azt a szép zöld gyepet kívánjuk megteremteni, akkor a nyírásnál több gondoskodásra van szüksége a fűnek.   

Nem csodaszer a puszta fűnyírás

Legendás az angolok fűimádata. Nem is találkozunk az övékénél szebb és egészségesebb gyepszőnyeggel sehol a világon. Amikor erről kérdezték őket, elárulták a titkot: öntözés és nyírás. És persze hozzátették, hogy mindezt ötszáz évig rendszeresen kell csinálni, és akkor talán másnak is lehet olyan gyepje, mint nekik. 

A történet – bájos humora mellett – alapigazságokat is tartalmaz. Az egészséges pázsitnak jó minőségű talajra, megfelelő mennyiségű és minőségű vízre, napfényre és szakszerű gondoskodásra van szüksége. A szép gyephez nem elegendő, ha időnként átmegyünk rajta a fűnyíróval, a többit pedig a természetre bízzuk. A kerti rétünk szó szerint rétté válik, amelyben felütik fejüket a gyomnövények, és gyakrabban jelentkeznek a fűbetegségek is.      

Tavaszi talajgondozás

A tavasz beköszöntével a gyeppel is foglalkoznunk kell. A tevékenységet gyepszellőztetésnek hívják. Azért van rá szükség, mert az őszi-téli időszakban a hidegtől összetömörödik a talaj, amelyben a gyökerek nehezebben tudnak a mélyebb vízrétegig lejutni. A szellőztetéssel a gyökerek lélegzethez jutnak, és jobban fejlődnek, egészségesebbek lesznek. A nagyobb területű pázsitokhoz érdemes megvásárolni a szellőztetésre fejlesztett kerti gépet. Beszerezhetünk olyan permetezőszert is, amely mikroorganizmusokat bocsát a talajba. Ezek az apró lények morzsássá teszik annak szerkezetét. 

A kisebb gyepszőnyegek esetében még gépre sincs szükség, mert elegendő a célra egy átgereblyézés, majd azt ezt követő talajszurkálás egy vasvilla segítségével. Ez a kis testmozgás magának a kertésznek is jól jön, nemcsak a fűnek. 

A felpuhított talajt ezután érdemes javítani a gyephez kifejlesztett tápoldatok és sók segítségével. A szakemberek azt tanácsolják, hogy egy négyzetméternyi területre 4 dekagramm só egyenletes elszórása az optimális. A két évnél korosabb pázsit nagyon meghálálja, ha vékonyan beterítjük trágyafölddel vagy zsíros komposzttal. A felszórás után egyszer végig kell menni gereblyével a területen, hogy a tápanyagok hatékonyan eljuthassanak a gyökerekig. Az ideális fűtrágya foszforban és káliumban gazdag, mivel ezeket az anyagokat igényli leginkább a növény.        

Öntözni csak okosan!

Magyarországon a gyepszőnyeget mindenképpen locsolni kell, mivel nincs elég csapadék, hogy természetes úton jusson elegendő vízhez a fű. Amikor nyáron a természetben barangolunk, láthatjuk, hogy a fűszálak szinte teljesen elszáradnak. Ez azért van, mert átlagosan 30-40 liter víz hiányzik ahhoz, hogy üde maradjon. Milliméterre átszámolva ez annyit tesz, hogy homokos talajon 15-20, míg az agyagos földön 30 milliméternyi öntözést kíván meg. 

Nem mindegy a víz útja sem, mert annak el kell jutnia a gyökérzethez. Ezt segítjük elő a tavaszi talajszellőztetéssel. A gyökerek lehatolhatnak a vízrétegig, és ez egészséges füvet eredményez. Az a fű, amelynek a gyökerei a talaj alatt terülnek szét közvetlenül, sokkal sebezhetőbbé válnak, könnyebben támadja meg a betegség, szorítja ki a gyomnövény. 

A pázsitot nem kell állandóan locsolni, de amikor öntözünk, azt bőségesen tegyük. Sokan használnak vízpermetezőt erre a célra, és úgy gondolják, hogy ezzel a gyep vízellátása meg van oldva. Az a helyzet, hogy még az ilyen permetezők esetén is be kell iktatni egy bőségesebb öntözést nagyjából kéthetente. Az sem mindegy, hogy honnan vesszük a vizet. Köztudott, hogy hazánkban meszes, azaz kemény a víz, amelyért nem rajong a fű. Érdemes az esővizet nagy kádban felfogni, és abból meglocsolni a gyepet. Az esővíz lágy és természetes éltetője a növényeknek. 

A locsolóidőre különösen a nyári forróságban kell ügyelnünk. A legtöbb amatőr kertész alkony táján öntözi meg a gyepet, holott ilyenkor még forró a talaj, és a víz jelentős része elpárolog. Az ideális napszak a hajnal vagy a kora reggel. Addigra már lehűl úgy föld, hogy a víznek jut ideje beszivárogni. Bizony, a sikeres gyepkertésznek nyáron korán kell kelnie. 

A fűnyírás titkai       

A fűnyíráshoz számtalan eszköz és gép áll a rendelkezésünkre. Ezeknél a szerszámoknál lényeges, hogy a vágófelület mindig éles legyen. A tompa felületek nem vágni fognak, hanem szakítani. Ilyenkor a fű felülete nagyobb részen roncsolódik, ami kitetté teszi a kórokozóknak. Emellett pedig a fű vége kiszáradást idéző módon gyógyítja be magát, azaz sárga lesz. Az éles metszések mentén a fű gyorsan és könnyen rehabilitálja magát. 

A profi gyepszabászok arra is ügyelnek, hogy mikor, milyen magasságban nyírják a füvet. Tavasszal és ősszel alacsonyabban tartják a gyepet, hogy a víz hamar talajt fogjon. Nyáron nagyobb a veszélye annak, hogy a pázsit befűlik, ezért magasabban hagyják a szálakat, így jobban tudnak védekezni a túlzott napsugárzás ellen. 

Fontos a rendszeres nyírás. Szezonban érdemes hetente egyszer végigmenni a fűnyíróval. A rendszeres nyírás megakadályozza, hogy a gyomnövények erőre kapjanak a pázsitban. Alapvető továbbá, hogy eső után közvetlenül sose nyírjuk meg a füvet. Várjuk meg, amíg felszárad a gyep. A lenyírt füvet se hagyjuk a terepen állni halmokban, mert az is befülleszti a gyepet. A nyesedéket viszont érdemes szétgereblyézni, mert az is javítja a talajt. 

Harc a gyomok és a betegségek ellen    

Mint tudjuk, az élet utat tör magának – és ez sajnos a gyomnövényekre ugyanúgy igaz, mint a füvet támadó kórokozókra.  A rendszeres fűnyírást követően mindig végig kell nézni a területen, és ahol gyomnövényre bukkanunk, azt gyökerestül kell eltávolítani. A zsenge gyomnövényt felaprítva ezután akár komposztba is rakhatjuk. 

A gyep mindig jelzi, ha valami baja van. Amennyiben sárga foltok jelennek meg rajta, az tápanyaghiányra utal. Általában a vas és a nitrogén hiányzik neki, amelyet a megfelelő talajjavító szerrel viszonylag gyorsan orvosolhatunk. 

A fű között megjelenő moha a talaj savasságára hívja fel a figyelmet. Ezt meszezéssel tudjuk eredményesen kezelni. Befülledéskor rendszerint a gombásodás indul meg, amelyet elsősorban megelőzni tudunk azzal, hogy meggátoljuk a folyamatot. 

Mint látható, a szép, zöld gyepért annál sokkal többet kell tennünk, minthogy kiszórjuk a fűmagot és néha megnyírjuk. A szakszerű gondoskodást azonban mindenképpen meg fogja hálálni, és csodájára fognak járni a szomszédok a gyönyörű pázsitunknak.