Ablak a világra – rendszerezzük őket!

 

A rendszerezés miértje

Ugyan minek is foglalkozzunk az ablakok rendszerezésével? Bárkit kérdeznénk meg róla, azonnal rávágná, hogy az ablak az ablak, vagyis az engedi be a lakásba a fényt, ha meg kinyitjuk, akkor a levegőt is. 

Ennél persze sokkal többet érdemes tudnunk az ablakokról, ha azt akarjuk, hogy mindenhová a megfelelőt szereljük be. Ezért nem lényegtelen egy kis rendszerezése ezeknek a nyílászáróknak.  

Az ablak egyéb funkciói     

A levegő és a fény kapuja az ablak, ez valóban evidens, de nem elhanyagolható – manapság már főleg nem -, hogy hő- és hangszigetelő funkcióval bír. Mivel összekapcsol minket a külvilággal, ezért a kinti elemeknek is ellent kell állnia. Ide tartozik a hideg mellett az eső, a szél, a por, de még a kellemetlen szagok is. Egy jól szigetelő ablak mindezeket kívül tudja tartani. 

Keveseknek jutna eszükbe, hogy az ablak balesetvédelmi szempontból is mennyire fontos. A régi időkben az ablakok csupán nyílások voltak a falon, esetleg valami ablaktábla volt a nyílásra felszerelve. Egy gyermek ezen a nyíláson bármikor át tudott bukni. Sajnos, manapság is olvashatunk ilyen balesetekről, de minden hírben elolvashatjuk, hogy az ablakot véletlenül nyitva felejtették. Egy gyermekzáras ablak megóv a tragédiáktól. 

Amikor a házak homlokzatáról írtam, nem feledkezhettem meg az ablakokról sem, mert azok bizony díszítőelemként, stílusteremtő funkciójukban is igen fontosok. Nem mindegy a homlokzat és az ablak méretének aránya, az anyaga, a színe, valamint a formája és a szerkezete sem. Egy stílusában rosszul kiválasztott ablak teljesen elcsúfíthatja az egyébként elegáns házakat is. 

A műszaki osztályozás szempontjai       

Amikor belépünk egy ablakokat forgalmazó cég kiállítótermébe, rendszerint szakmai osztályozás alapján különítik el a különböző termékeket. Anyaguk alapján felosztják műanyag és fakeretes típusokra, de találhatunk fémkeretes és vegyesen alkalmazott, azaz kombinált ablakokat. Megkülönböztetik egymástól működési elvük, valamint szerkezeti jellegük szerint. 

A működési elv alapján nyíló, bukó, nyíló-bukó, billenő, illetve forgó, toló, valamint fixen kialakított típusokra bonthatóak az ablakok. Az ablakszárnyak szerkezete alapján is osztályozzák az egyes típusokat. Három nagy típusa van ennek alapján: az egyrétegű, az egyesített szárnyas, és kétrétegű, azaz külső és belső szárnnyal kialakított ablak. 

Ablak típusok a működési elv alapján

Korábbi cikkemben már részletesebben szóltam anyaguk tekintetében az ablakokról, most nézzük meg, hogy működési elvük alapján, azaz a szárnyszerkezet nyitási módja szerint mi a különbség az egyes típusok között. 

Mindjárt leszögezném, hogy a nyitásmódokat keretek közé szorítja a rendelkezésre álló hely nagysága és egyéb építészeti szempontok, valamint azok a speciális igények, amelyeket a felhasználó, azaz a lakás tulajdonosa határoz meg.       

Néhány évtizede még az úgynevezett nyíló ablakok voltak a legelterjedtebbek. A szocialista gazdaság meghatározta a prototípust, és azt gyártotta tömegével. Ezek azok a bizonyos ablakok, amelyek oldalsó függőleges tengelyük mentén elfordulva befelé nyílnak, és elég nagy helyet igényelnek maguknak. A szárnyak kinyitásával szinte kibontjuk a falat, olyan nagy nyílás biztosítható. Kétségkívül ez a legjobb típus a lakás kiszellőztetésére, ráadásul könnyen működtethető. Vasalatuk is egyszerű, ezért a karbantartás, valamint a tisztítás sem igényel nagy erőfeszítést. A mostanában kapható nyíló ablakok általában szárnyas megoldásúak, és egy fix elemből állnak, valamint a mozgó rész különböző nyitásirányokba működtethető, tehát nem kell feltétlenül befelé nyílónak lennie.    

Jóval helytakarékosabb nyílászáró az úgynevezett bukó ablak, amelynek szárnya az alsó vízszintes tengelyről befelé fordulva nyitható. Mivel kicsi a helyigénye, ezért inkább a fürdőszobában, a konyhában és az illemhelyen szokták beépíteni. Nappaliknál és hálószobáknál nem találkozunk vele, nem is igen gyártanak akkora méretet. A bukó ablakkal is jól lehet szellőztetni, de az üvegfelületek takarítása már nehézkesebb.   

Összetettebb típusok

A két fenti típus kereszteződéséből jött létre a nyíló-bukó ablak. Sikerült a két típus legjobb tulajdonságait ötvözni, ezért manapság a legnépszerűbb termék a forgalmazóknál. Ahhoz, hogy a nyitási funkciók teljes tárházát ki tudjuk használni, egy speciális vasalatot készítenek, és a kilincs különböző helyzetének beállításával lehet buktatni vagy nyitni az ablakot. 

A tetőterekben szokták felszerelni a billenő ablakot, amelynek a szárnyszerkezete a vízszintes középtengely körül forog el. Ez is rendkívül helytakarékos, és szellőzésre is megfelelő, de a nyithatóság mértéke bizonyos fokig korlátozott.   

Hasonló működési elvet alkalmaznak a forgóablakoknál, csak a szárnyszerkezet nem vízszintesen, hanem függőlegesen forog el a tengely körül, így az ablak oldalirányban nyitható. A billenő és a forgó ablakok esetében nehéz megoldani a tökéletes légzárást, ezért egyre ritkább a használatuk.   

A tolóablak egyáltalán nem vesz ki a térből helyet, ezért kisméretű helyiségekben nagyon jó megoldás tud lenni. Gyakran alkalmazzák konyhai kiadóknál, lakókocsis sütödéknél, jegyárusító helyeknél stb. a praktikuma miatt. Iránya szerint lehet vízszintes és függőleges is. Nálunk a tolóablakokat inkább vízszintesen használják az előbb felsoroltak alapján, de például az Egyesült Államokban nagyon sok háznak függőleges felnyitású tolóablaka van.    

Vannak még a fix ablakok, amelyek valójában csak a fény beengedésére szolgálnak, és inkább kiegészítői a nyitható ablakoknak.      

Speciális ablakok az említés szintjén 

Manapság már teljesen eltűntek az úgynevezett gádorablakok, amelyeket a régi templomok tetőzetébe építettek be, és a bevilágítás volt a funkciójuk, akárcsak a felülvilágító ablakok esetében.  Speciális típus a kiugró ablakfülke, amely már nem is emlékezetet igazán ablakra, mert legalább három, különböző szögben elhelyezkedő eleme kiáll a falsíkból.  Tudor-stílusú házak jellegzetes díszítő és funkcionális eleme az erkélyablak, amely panelből áll és a tornáchoz kapcsolódik.