Tartalomjegyzék
Örökös éllovas a fűtés
Ha tél, akkor fűtésszámla. Figyelmünk középpontjába kerül ilyenkor, hogy mennyit és mivel fűtünk. A helyzet komoly, mert az energiaárak egyre feljebb kúsznak. Mivel hazánkban az energiafelhasználás 66 százalékáért a fűtés a felelős, érdemes megvizsgálni, hogyan tudnánk a legjobban kijönni a fűtési szezonból.
A lakossági fogyasztás a teljes évi energiafelhasználás 41 százalékát teszi ki. A fűtőanyag 63 százaléka földgáz, ezzel továbbra is piacvezető. Földgáz alapú a központi fűtés is, amelyet a lakosság 18 százaléka használ, míg tűzifára a lakosság 13 százaléka szorul rá. Nem feledkezhetünk meg a melegvízről sem, amelyet a gáz vagy az elektromos áram melegít fel.
A földgáz jelentős túlsúllyal rendelkezik tehát a fűtőanyagok között, ezért nagyon nem mindegy, hogy áll a világpiaci ára. Technikailag ugyan lehet a lakosság rezsiterheit valamennyire csökkenteni, de gyakorlatilag mindannyiunk közös rezsije, a gáz ára valamilyen módon a pénztárcánk által kerül kifizetésre. Nagyobb lendületet kellene adni a modernebb és zöld technológiáknak különböző ösztönzőkkel, mert egyelőre a túlzottan hosszú megtérülési idő fékezi ezeknek az elterjedését.
A gázzal fűtés előnyei és hátrányai
Sajnos még nagyon sok lakásban találunk elavult fűtési rendszereket, és ez alól a gázfűtés sem kivétel. A konvektoros megoldásoknak az ideje lejárt, és aki csak teheti, cirkó üzemeltetésére áll át. A fűtés korszerűsítése általában együtt jár a nyílászárók cseréjével is, hogy minél kevesebb energiafelhasználásra legyen szükség a lakásban.
A gázcirkó olyan fűtési megoldás, ahol a hőt egy központi kazán termeli, s amely kiegészül egy keringető rendszerrel. Ehhez a rendszerhez kötik a csöveket és a fűtőtesteket. Aki ma akar cirkóra átállni, az már úgynevezett kondenzációs kazánt tud beszerezni. Ezek sokkal hatékonyabbak, mint korábbi társaik, mert alacsonyabb hőfokon is tudják hozni azokat fűtési értékeket, mint hagyományos társaik. Akár 50 százalékkal is hatékonyabbak lehetnek. A kondenzációs kazán zárt égésterű, így a lakótérbe nem kerül égéstermék. A lakosság nagyrésze ezt a típust használja, ezért sok szakember szakosodott a szerelésére és karbantartására. A mai szakemberhiányos időkben nagyon nem lényegtelen tényező, és ez bizony a cirkó mellett szól.
Aki cirkót akar beszereltetni, annak számolnia kell vele, hogy a kondenzációs kazánhoz dupla kéményt kell építeni és be kell szerezni az engedélyeket. Ez megemeli a beruházás költségeit. Ugyanakkor egyelőre a gázellátás hazánkban folyamatos, nem kell tartani üzemszünetektől. A kombinált kazánok esetében még arra kell figyelni, hogy egyszerre csak egy funkciót képes ellátni: vagy a fűtőrendszert látja el hővel, vagy a vizet melegíti fel.
Mit kell tudni a szilárd tüzelésű kazánról?
A gáz mellett/helyett még mindig sokan használnak szilárd tüzelésű kazánokat. Manapság gondot jelent, hogy olyat is elégetnek bennük, amit nem lenne szabad, s ami jelentős környezeti szennyezéssel jár.
Azoknak érdemes ilyen kazánokban gondolkodniuk, ahol nincs bevezetve a gáz, vagy könnyen jutnak hozzá a tüzelőanyaghoz. Sajnos a tűzifa ára folyamatosan emelkedik, és nem lesz olcsóbb a szén, valamint a brikett sem. Ezek a tüzelőanyagok – elsősorban a fa – valamelyest környezetbarátnak mondhatóak.
A szilárd tüzelésű kazánok könnyen kezelhetőek és kiforrottak, ezért nem kell gyakran szerelőt hívni hozzá, ha megfelelően karbantartjuk. Kapható már olyan típus is, amely két külön égéstérrel rendelkezik. Míg az egyikben a faanyag ég, addig a másik a szénmonoxidot és szénhidrogéneket tartalmazó füstgázt hasznosítja. Mindezek mellett olyan kombinált kazán is beszerezhető a piacon, amelyiket bármikor átállíthatunk szilárd- vagy gáztüzelésre.
A szilárd tüzelésű kazánok esetében megfelelő tárolóhelyet kell kialakítanunk a tüzelőanyagnak, ami hátrányának mondható. Ugyanakkor nem kell hozzájuk engedélyt beszerezni. Ami azonban nem kevés macerával jár, az az, hogy nekünk kell a kazánt rendszeresen feltölteni.
Elektromos fűtési technikák
Előfordul – elsősorban a távfűtéssel rendelkező lakások esetén –, hogy a fűtési szezon határán túl rá kell segíteni egy kicsit a fűtésre, mert bejön egy váratlan hideghullám. Ilyenkor szoktak előkerülni az elektromos hősugárzók, amelyek bizony zabálják az áramot. Mivel a villanyáram világpiaci ára meglehetősen magas, egyelőre az árammal való fűtést csak kevesen választják.
Megjelent azonban a piacon egy sokkal kevesebb energiát igénylő, ám annál hatékonyabb technológia: az infrafűtés. Nagy előnye, hogy gyorsan és olcsón lehet kiépíteni vele a lakás fűtőrendszerét, semmiféle engedélyt nem kell rá kérni, és a kéményseprésnek is búcsút inthetünk. A készülék az áramot infravörös tartományba tartozó hőhullámmá alakítja át. Ez terjedése közben felmelegíti a környezetét és a tárgyakat. Nagyon hatékony, és a fűtőpaneleket elhelyezhetjük a falakon, a mennyezeten, sőt még padlófűtésként is használhatóak a filmrétegek.
Viszonylag nagy a helyigénye a rendszernek, és arra is ügyelni kell, hogy biztonságos helyre telepítsük a paneleket, mivel ezeknek a felülete elérheti a 100 fokot is. A fűtőtestek teljesítményét időkapcsolóval lehet szabályozni, azaz nem lehet annyira finomhangolni, mint a termosztáttal megtámogatott gáztüzelésű rendszereket.
A jövő új útjai
Látható, hogy a fosszilis energiák felhasználása nem lesz hosszú távon tartható. Egyfelől egyre drágulnak, mivel mind nehezebbé válik a kitermelésük, másfelől teljesen tönkreteszik Földünk klímáját. Vissza kell fordulnunk a természetes energiaforrások felé, amelyekről az ipari forradalommal lemondtunk.
A szél és a víz energiáját nyilvánvalóan olyan országok használhatják ki, amelyek bővelkednek ezekben. Norvégia – bár nagy olajmezőkkel rendelkezik – például a fjordok hullámenergiáját hasznosítja, míg Hollandia vagy Anglia szélerőműveket épít.
Hazánkban a napelemes technológia terjedt el leginkább, de sajnos nem olyan ütemben, mint amennyire az tanácsos volna. Ezek a rendszerek még drágábbak a hagyományos megoldásokhoz képest, és nem megfelelőek az ösztönzők ahhoz, hogy a tendencia megforduljon.
Tökéletesen tiszta energiát közvetítenek a hőszivattyús rendszerek, amelyek a természetben begyűjtött hőt juttatják az épületekbe. Ugyanez a helyzet a geotermikus energia felhasználásával is, amelyek sajnos még a gyerekcipőnél is kisebb lábnyomott hagynak hazánk energiatérképén.