Olasz stílus – elegancia, harmónia, luxus

Robosztus és előkelő

Valamikor a rendszerváltás hajnalán nyitották meg első bemutatótermeiket az olasz bútorokkal foglalkozó kereskedők. Amikor betértem az egyikbe, meglepődve tapasztaltam, hogy milyen antik hatásúak az ott található darabok. Volt bennük valami barokkos, a díszítés és a lakkozás miatt, emellett rendkívül robosztusak voltak, érezhető volt az anyag súlya. A kárpitozásnál előszeretettel találkoztam a bársonnyal és a selyemmel. 

Az olasz bútorbolt nem is állhatott volna messzebb a korábban megismert skandináv stílustól. Ezek az egyébként magas minőséget hordozó bútorok azért leptek meg annyira, mert a fejemben Olaszország egyet jelentett a mediterrán fogalmával. Márpedig a mediterrán stílustól is majdnem olyan idegenek voltak a hatalmas kétajtós szekrények, a nagy és elegáns franciaágyak, mint a svéd vonulattól. Kíváncsi lettem, hogy mi a magyarázata ennek a sajátos világnak, és így ástam bele egy picit magam az olasz stílusba.       

Számos kultúrából táplálkozva

Az olasz stílus alapvetően geopolitikai okokkal rendelkezik. A csizmának mondott ország talpa és szára között bizony óriási különbség van. Míg a dél-olasz területeken már a mediterrán jegyek válnak jellemzővé, addig Észak-Olaszország egészen más forrásból táplálkozik. Összekeveredik benne a német precizitás, a francia elegancia és az angolok kényelemszeretete. 

Itt azonban nincs vége a sajátosságoknak. Az olasz stílus egyszerre őrzi a hagyományokat és nyit az újra. Megtalálható benne a luxus iránti igény és vágy, egy csipetnyi arisztokrácia, de mindezt megfűszerezi az olasz játékossággal és a feltétlen életigenléssel. Valamicskét – noha az Alpokhoz közel járunk – a déliek tengermelléki hangulatából is becsempésznek az otthonaikba, sőt, még Amerikából is hozzáteszik azt, amit abból a magukénak éreznek. Összeségében számos stílusból és kultúrából áll össze egy igazán olaszos enteriőr.

A középpontban az ember áll

A stílusok egybeforrasztását az olaszok még megspékelik egy alapvető filozófiai vonulattal. Szerintük ugyanis minden lakásnak története van, amelyet a benne élő ad hozzá a maga személyes tárgyaival. Noha a helyiségek bútorokkal vannak berendezve, de a középpontban mégiscsak az embernek kell állnia. Ne lepődjünk meg tehát, ha egy olasz lakásban sok fényképet látunk a falon, a kandalló párkányán, vagy egy érdekes szobrot a nappali valamelyik kitüntetett sarkában. A személyes élményeket hordozó tárgyak alapvető dekorációs elemei lehetnek az enteriőrnek. 

Olasz nappali 

Az egyes helyiségekben biztosan találkozni fogunk egy jelentős erőt sugárzó bútordarabbal. A nappaliban ez lehet egy nagyméretű ülőgarnitúra vagy két hatalmas bőrfotel. Ez a helyiség alkalmas arra is, hogy elférjen benne egy tekintélyes kétajtós szekrény. Ezek a bútorok tömörfából készülnek, nem ismerik az elemes szerkezetet, ergo a költöztetésük sem egyszerű. Az üzenet egyértelmű: olyan örök darabokról van szó, amelyeknek kijelölt helyük és funkciójuk van a lakásban. Ezeket a bútorokat generációk sora használhatja majd. Magas minőséget és értéket képviselnek. 

A szekrény magán viselheti a barokk vagy a rokokó jegyeit, mivel faragott díszekkel látják el. A kisebb bútordarabok lába lehet kecsesen hajlított. A székek bársonnyal párnázottak. Nem ritka az intarzia berakásos bútordarab, és a díszítésben felbukkan az arany és az ezüst. Mintha találkoztunk volna már ezekkel a jegyekkel valahol? Igen, ezek a francia vonalvezetésből átvett elemek. A luxus és az elegancia, amely megmutatkozik a márvány padlóban, a stukkódíszítésben és a velencei vakolatban. Ugyancsak ezt a hangulatot erősíti a nagy és sok karos csillár, amely üvegkristály és a réz házasságából született.  Jól passzol ez a világítótest ahhoz a nagyméretű tükörhöz, amely a kandalló fölött áll, s amelynek díszes rézkerete van. 

Itt botlunk bele az angol hagyományba. A kandalló egyértelműen a britektől átvett elem, és sokkal inkább hangulati, mintsem fűtési okai vannak. Ugyancsak a csatornán túlról érkezett a süppedős szőnyegek és a nagy, nehéz függönyök használata. Az olasz ablakok rendszerint magasabbak, mint a nálunk megszokottak, ezért a függönyök is látványosabbak a mintájuk, a méretük és a levezetésük miatt. A nappaliban pocsolya formában terül el a csipkemintás függöny a padlón. 

Az olasz stílus rendszerint fehér falakat kíván – ez egyértelműen a déli területekről hozott ízlést tükrözi, akárcsak a természetes anyagok használata. A fa, a kő és a márvány szinte minden olasz otthonban fellelhető. Sok helyütt találkozhatunk a mennyezeten gerendával, ami ugyancsak a mediterrán vidékeket idézi meg. Mivel a bútorok színe általában dió barna, ezért a kiegészítők vidám színeivel oldják fel a komor hangulatot. Ez is a Földközi-tenger langymelegét idézi fel. 

Konyha és étkező

Az óceánon túlról a konyhasziget(ek) és a konyha, valamint az étkező egy légtérben való elhelyezkedése került az olasz stílusba. Az olaszok nagyon szeretnek nagy társaságban enni, ezért számukra praktikus az ilyen sziget(ek) kialakítása. A konyhaszigetek rendszerint tömörfából épülnek, őrzik a fa természetes színét. Amennyiben mégis színt kap a sziget, az rendszerint fehér vagy vaj esetleg elefántcsont árnyalatú. A színességért a mintás csempék a felelősek. 

A konyhával egybenyitott étkezőben megint találunk egy robosztus bútordarabot, mégpedig egy nagy étkezőasztalt, amely köré a nagycsalád és a barátok ülnek le. Ez az asztal is tömörfából készült minőségi darab, mert a közös étkezésnek bizony meg kell adni a módját. 

A csempe az olasz stílus alapvető anyaga, és jócskán találunk belőle a konyhában és a fürdőszobában. Kedvelik a mintás darabokat. A konyhában szívesen raknak fel olyan csempecsaládot, amely valamilyen, az étkezéshez kapcsolódó képet ad ki a falon, ezzel is kedvet csinálva a finom falatokhoz.   

Fürdőszoba

A fürdőszoba látványos csempével van felöltöztetve. Mivel az olaszok az európai csempegyártás élvonalában tartoznak, ezért sokkal gyakrabban cserélik a csempéket, mint mi, magyarok. Az új csempe pedig teljesen új arculatot kölcsönözhet ennek az intim helyiségnek. 

A fürdőszoba sem nélkülözheti a kényelmet és luxust. Az igazi olasz fürdőszobában megragadja a szemünket az önállóan álló, míves kád, amely akár rézből is lehet. Ebben a helyiségben is fellelhetjük tehát azt az erőteljes tárgyat, amely hordozza a stílus jellemzőit. Ugyanakkor a módosaknál inkább egy jakuzzi helyettesíti az oroszlánlábas kádat. 

A vízálló bevonattal rendelkező fürdőszoba szekrény fölött megint egy díszes tükröt fogunk találni, amely semmivel sem szegényesebb darab a nappaliban vagy az előszobában állónál. A csempe mellett a márvány fehér fénye, az arany és az ezüst ragyogása teheti elegánsabbá az enteriőrt.  

Hálószoba     

A hálószoba meghatározó bútora a hatalmas franciaágy. A textíliákat itt is a bársony és a selyem képviseli. Az ágy mellett szépen faragott éjjeliszekrények állnak, rajtuk díszes olvasólámpával. Nagy hangsúlyt kaphat még itt egy tükrös felülettel ellátott tolóajtós ruhatároló szekrény. Ez a szekrény akár a hálószoba egyik falát teljesen befedheti és kellően mély, hogy a ruhák kényelmesen elférjenek benne. A hatalmas hálószobaszekrény alkalmas arra, hogy kiváltsa a komódot, mert a logikusan felépített polcrendszerében elférnek az éppen nem használt ágyneműk. A franciaágy is jellemzően ágyneműtartóval rendelkezik. A kényelmet fokozhatják a süppedős, hangelnyelő perzsaszőnyegek.

Mint látható, az olasz stílus tartalmaz francia, angol, amerikai és mediterrán vonást, de felmerülhet a kérdés, hogy mit vettek át az olaszok a németektől? Tőlük az arányérzéket emelték be, hogy a robosztus bútorok használata mellett semmiképpen se legyen a lakás túlzsúfolt, s mindennek meglegyen a logikus helye, elrendezése. Az elegancia így tud okosan ötvöződni a funkcionalitással, miközben a sok elem használata ellenére egységes és egyedi enteriőr születik.