OSB – melléktermékből kiváló építőanyag

Mitől jó egy építőanyag

Az emberiség egyik tipikus megkülönböztető jegye, amivel kiemelkedett az állatvilágból, hogy lakhelyet épít magának. Az emberek ráadásul folyton kísérleteznek a különböző építőanyagokkal. Az évezredek során számos technológiát fejlesztettünk ki, amelyek meghatározó építőanyagokká váltak. Ilyen például a sumérok által először használt tégla.

Milyen ismérvek alapján lehet sikeres egy építőanyag? Az alapvető követelményeknek természetesen meg kell felelnie: legyen masszív és tartós. Amennyiben gyorsan lehet vele építkezni, akkor az emeli a használati értékét, ha pedig viszonylag könnyű és olcsó az előállítása, akkor igazán sikeres lehet az építőiparban. Egy amerikai találmány, az Oriented Strand Board, rövidített nevén OSB megfelel a fenti kritériumoknak, ezért egyre népszerűbb a használata. 

Forgács és műgyanta   

Az OSB lapok valójában két komponensből állnak, mégpedig a fenti címben szereplő fenyőből álló forgácsból és forgácsporból, valamint az ezt összekötő műgyantából. 

Armin Elmendorf amerikai vállalkozó és innovátor gondolkodott el azon, hogy mit lehetne kezdeni a gerendák kialakításakor keletkezett forgáccsal. A megmunkálók ezt a temérdek mellékterméket rendszerint tovább értékesítették olyan vállalkozásoknak, amelyek tüzelőanyagként forgalmazták. Az amerikai vállalkozó jött rá arra, hogy a nagy nyomáson összepréselt és műgyantával megerősített lapok több területen is ragyogóan teljesítenek.

A magyar szakirodalom által szálelrendezésű lapnak nevezett OSB-t három rétegből préselik össze nagy nyomáson. A technológia nagyon egyszerű, és minden eleme automatizálható. Mivel erdészeti mellékterméket használnak fel, semmilyen plusz környezeti kárral, erdőirtással nem jár a tevékenység. Az olcsósága mellett a környezetet sem terheli a hulladékká váló OSB, hiszen annak 95 százaléka gyorsan lebomlik.    

Sztenderd méretek és továbbfejlesztett verziók

Már a korai OSB lapok is egy meghatározott méret tartományban készültek el, mára pedig kialakultak azok a sztenderd méretek, amelyekben elérhetőek a piacon. 

Az OSB lapok zöme 2500X1250 milliméteres méretben készül el. Vannak azonban már továbbfejlesztett változatok, amelyeket az összeszerelést megkönnyítő nútokkal látnak el. Ezeknek a mérete 2500X675 milliméter. 

A korai lapok gyengesége az alapanyagában állt. A préselt fa magába szívja a vizet, megdagad és deformálódik. Ezért viszonylag behatárolt volt az a terület, ahol fel lehetett használni. Elsősorban a belterületi építkezésben alkalmazták. Mára azonban kifejlesztették a vízálló típusokat is. 

Amikor OSB lapot vásárolunk, találkozhatunk az ezzel kapcsolatos besorolással. Az OSB 2-es típusúak nem vízállóak, ezért ezeket továbbra is száraz környezetben lehet felhasználni. Rendszerint borításokra vagy dekorációs célra veszik igénybe. A legnépszerűbb az OSB 3, amely mérsékelten vízálló, így már tetőszerkezeteknél és a falazásnál is felhasználhatóak. Az OSB 4 egy különlegesen vízálló, némileg drágább fajta, amely még nagy teherbírással is rendelkezik, ezért járólapként is alkalmazható. 

A teherbírást persze azzal is lehet növelni, hogy a lapok vastagságát növeljük. A vastagságok 2-3 centiméterenként növekednek és a terhelhetőséget minden termék esetében fel is tüntetik. Ha nincs szükségünk nagy teherbírásra, akkor akár 6 milliméter vékony lapot is vásárolhatunk, amennyiben a súlyterhelés magas, akkor 22 milliméter vastag lapokkal is dolgozhatunk.    

OSB főszerepben 

Lássuk, hogy mire használják az OSB lapokat! A leggyakrabban tetőszerkezetek, tetőhéjazatok és falburkolatok építésénél alkalmazzák. De ezenfelül számos funkcióra lehet ideális megoldás: építhetünk a vízhatlan típusból fészert, szerszámoskamrát is, de kerítésnek is megfelelő lehet. Általában takarásnak használják egy drótkerítés mögé, amelyre rendszerint növényt is felfuttatnak. Reklámtáblaként ugyancsak jó lehet az OSB, de még a bútoripar is fel tudja használni. Bútorkeretek és bútorlapok is lehetnek OSB-ből.    

Az OSB kiváló térelválasztó, és arra is alkalmas, hogy a két lap közé szigetelőanyagot tudjunk elhelyezni. Az így elkészült falazat lefestve nemcsak tartós és mutatós, de megfelelően szigetel is. A régi falak takarására is tökéletes ez a termék, és nem kell feltétlenül szigetelőanyag sem, amennyiben megfelelő levegőréteget hagyunk a fal és a lapok között. Nagyon gyorsan tudunk vele haladni, csupán a felfogatások szép eldolgozására kell gondot fordítani, mivel keretet kell az OSB felszereléséhez biztosítani. 

Sok helyen alkalmazzák polcok készítéséhez, mivel bármilyen színre lefesthető. Az OSB-s polcrendszereket emiatt tökéletesen be lehet illeszteni bármelyik enteriőrbe. A csomagolóipar is felhasználja kisebb-nagyobb ládák készítésére.      

AZ OSB előnyei és hátrányai

Az OSB bármilyen építőipari termékkel foglalkozó telepen elérhető. Olcsó és univerzálisnak mondható építőanyag. Az Egyesült Államokban a könnyűszerkezetes házak egyik alapvető anyaga. A megnövekedett építőipari árak miatt várhatóan hazánkban is több könnyűszerkezetes és gyors ház fog felépülni, így a gipszkarton mellett az OSB-re is nagy kereslet várható. 

Az OSB anyagösszetétele miatt nagyon oda kell figyelni a szállítására és tárolására. Annak ellenére, hogy vannak már fokozottan vízálló típusai is, még mindig tanácsos a lapokat zárt rakterű teherautóban szállítani. A tárolásánál fontos, hogy száraz helyre kerüljenek a lapok. Ezeket vízszintesen szokták lefektetni úgy, hogy a lapok közé párnafákat fektetnek. A lapokat szellőztetni kell, ha nem használjuk fel azonnal. A tárolásnál ilyenkor 50-60 centiméteres távolságot célszerű tartani a lefektetett lapok között, ami persze nagyobb rakteret is igényel. A raklapra érdemes vízálló fóliát vagy vásznat borítani, különösen akkor, ha hosszabb ideig akarjuk tárolni az OSB-lapokat.  

Amennyiben a szállítási és tárolási szabályokat betartjuk, úgy tökéletes és sokáig felhasználható építőanyagunk lesz a terveink megvalósításához.