A színek varázslatában – a titokzatos fekete

Arannyal és ezüsttel elegáns, sárgával és vörössel izgató – a rejtélyes fekete

A színek világának kakukktojásával, a feketével folytatom a sorozatot. A fekete ugyanis a színek hiányát jelenti, s mint ilyen a semleges színek közé tartozik. A fekete az éjszaka, a sötétség jelképe, ezért stílusosnak tűnik, ha a legkevesebb napfénnyel rendelkező hónapban, januárban emlékezünk meg róla.

A fekete a színek nagy átalakítója, mert jelenlétével tompíthatunk, sötétíthetünk egy kiválasztott színt. Ellenpárjával, a fehérrel – amely ugyancsak semleges szín – rendkívül karakteres kontrasztot alkotnak. A pepita a természetben is figyelemre méltó, gondoljunk csak a zebrák csíkozására, de az esküvőkön is megjelenik kettősük: a menyasszony hófehérben, míg a vőlegény rendszerint feketében áll az oltár elé.

A fekete optikailag szűkíti a teret, szemben a fehérrel, amely tágítja azt. A legszembetűnőbb különbség a fekete és a fehér háttér előtt vizsgált színek megítélésében mutatkozik. Fehér háttér előtt a sötét színeket közelebbinek érezzük, a világosak pedig a háttérbe olvadnak, fekete fal előtt pedig a fehér és világos színek ugranak ki, a sötétek pedig hátra szorulnak.

A lakásberendezésben a fehér és fekete falak előtt jól mutatnak az egyszerű szerkezetű és egyszerű formájú berendezési tárgyak, de hasonlóképpen az ellenkező színű – fehér térben a fekete, míg fekete térben a fehér bútorok, lakástextilek és dekorációk.

Ne vigyük túlzásba

A fekete a kifinomultság és az elegancia színe. Ha okosan kombináljuk egyéb színekkel vagy saját árnyalataival, ragyogóan szofisztikált köntössel ruházhatjuk fel az otthonunkat. Ez az a szín, amit nagyon megfontoltan, és óvatosan kell használni. Inkább csak ecsetvonások legyenek az enteriőrben, mint sem a fekete játssza a főszerepet. A fekete leginkább arra alkalmas, hogy hangsúlyt helyezhessünk vele bútorokra, terekre. Így például egy különleges falfelület feketére festésével vagy egy fekete képkerettel modern ízt kölcsönözhetünk környezetünknek.

Ha ügyesen, fényes helyiségekben, világos színekkel körítve használjuk, karaktert adhatunk vele bármely helyiségnek. Így nemcsak nappaliban, fürdőszobában, hanem akár egy modern hálószobában is bevethetjük. A fekete a sárgával vegyítve igazán érdekes környezetet képes létrehozni. A vörössel párosítva pedig rendkívül impresszív, buja és pezsdítő hatással bír. 

A fekete falak és berendezési tárgyak esetében a szikrázó üvegek fényével, a fémes felületű műanyagok csillogásával; fényes csempék és márványlapok fénylő ragyogásával érhetünk el egy egészen különlegesen megkomponált enteriőrt. Az ilyen tereknek azonban sokkal erősebb fényekre lesz szükségük, mert a fekete fényelnyelő képességgel bír.

A fekete falakkal dekorált tereknek és tárgyaknak az összképéből soha sem hiányozhat a ragyogás, vagyis a térben megjelenő falakról és tárgyakról visszaverődő fény kellő mértékű, de túlzásoktól mentes erőssége és minősége.

A fekete fal semleges mivoltában, ugyan minden színnel külön-külön, de egymással is jól harmonizál, ám arra ügyeljünk, hogy a velük egy térben megjelenő bútorok, lakástextilek ás más kiegészítő tárgyak színei is harmonizáljanak egymással.

Komor eleganciát kölcsönözhetünk a fekete-ezüst, vagy fekete-arany párosítással. A spanyolok híres uralkodója, V. Fülöp fekete-aranyba vont hálószobája egyszerre volt hivalkodó, és ravatali hangulatú.

Jelentése

A fekete a sötétség, az árnyék, a gyász és az elmúlás szimbolikáját jelenti. A feketét kedvelő ember fegyelmezett, független, befolyásolhatatlan. Erőt, méltóságot sugárzó személy. Ugyanakkor számos negatív jelentéssel is bír. A szomorúság, lemondás, passzivitás, veszteség (lehet személy, társadalmi helyzet vagy eszme is), depresszió. Olyan helyzetekben kívánjuk ezt a színt, amikor csalódottak, csüggedtek, fáradtak, kimerültek vagyunk. Segítségével csökkenthetjük fájdalmainkat, állóképességre, kitartásra és szilárdságra ösztönöz bennünket. 

A fekete sok kultúrában a gyász színe, de az ókori Egyiptomban a halál utáni élet, azaz a feltámadás jelképét hordozta. A fekete tekintélyt és szigorúságot áraszt, nem véletlenül fekete tehát a papi reverenda, a bírói talár, vagy a rendőri egyenruha sok helyütt.

A japán embereknek különleges viszonya van a feketével. Ott ugyanis nemcsak a természetfeletti dolgok és az éjszaka színe, hanem az általuk nagyon tisztelt tapasztalaté is. Nem véletlen, hogy a harcművészetekben a fekete öves a legmagasabb rangú harcos, míg a fehér a tapasztalatlan kezdő meghatározója.