Felvonó – mindig magasabbra, egyre gyorsabban

Súlyemelés a magasba

Arkhimédész az ókor Leonardo Da Vincije volt. A fizika teljes aspektusát kutatta, mindemellett matematikus, mérnök, csillagász és kiváló filozófus volt. Foglalkozott egyebek mellett a gravitáció kérdésével is, és ezen közben alkotta meg a szerkezetét, amellyel súlyosabb tárgyakat lehetett a magasba emelni. Ez a Kr.e. 236-ban elkészített, emberi erőre támaszkodó masina tekinthető a liftek ősének. 

Azért csodálatosak Egyiptom nagy piramisai többek között, mert hatalmas köveket vittek fel a magasba, s ehhez rámpákat és fagörgőket, na meg sokszáz ember és szamár erejét vették igénybe. Liftnek, pláne teherhordó liftnek híre-hamva sem volt. Ehhez meg kellett születnie az ókori zseninek. 

A felvonó születésének nagy évszázada

A középkor égbe nyúló katedrálisait kötéldobok és csigák rendszerével építették meg. Szinte minden egyes ilyen karcsú torony egyben sok építész síremléke is. Rendszeresek voltak a halálos balesetek. A magasban még lépkedni is veszélyes, hát még súlyokat mozgatni, csörlőket hajtani. Amíg a gőzt nem állította az ember a  szolgálatába, addig a manuális emelők maradtak, a maguk csekély hatásfokával. 

Az ipari forradalom tüzében formálódott ki a gépi emelőszerkezet, egyszerű nevén a lift. Elisha Otis 1852-ben építette meg azt az emelőszerkezetet, amelyet a mai liftek ősének tekinthetünk. Otis még biztonsági rendszert is épített a találmányába, egy rugós féket, amely kötélszakadáskor a felvonószekrényt a vezetősínhez szorította. Az Otis cég ma is világmárka, és a felvonógyártás piacvezetője. 

Úgy tűnik, hogy aki lifttel kezdi mérnöki pályafutását, az nagy jövőt épít magának és dinasztiájának. Erre nemcsak Otis az élő példa, hanem a német Ernst Werner von Siemens is, aki 1880-ban mutatta be a világ első elektromos meghajtású liftjét. A Siemens nevet sem kell bemutatni manapság senkinek.    

Otis után egy másik amerikai, nevezetesen Alexander Miles fejlesztette tovább az emelőgépeket. Ő a biztonságra fókuszált, és kifejlesztette azt az önműködő ajtót, amely üzemzavar esetén megakadályozza, hogy valaki véletlenül a liftaknába zuhanjon. Ilyenkor ugyanis minden ajtó lezár. 

Köteles és hidraulikus felvonó

A felvonóknak ma is két nagy csoportját különböztethetjük meg. Működési elvük alapján építenek köteles és hidraulikus típusokat. 

A köteles felvonó típusokból sokkal több készül, és ezeket használják minden olyan esetben, amikor 20 méternél magasabbra kell szállítani személyt vagy egyéb terhet. A köteles liftek csigahajtóművel rendelkeznek, amelyet villanymotor hajt meg. Csoportjukon belül találkozhatunk dobköteles fajtákkal is. Ezeknél a kötelet egy dobhoz rögzítik, a másik végét pedig a fülkéhez. 

A hidraulikus felvonókat elsősorban teherliftként használják fel. Mivel valamilyen folyadék nyomását veszik igénybe az erő kifejtéséhez, ezért ezeket a típusokat csőtörés elleni védelemmel látják el. Mindkét csoportba tartozó liftnek építenek egy aknát, amely tulajdonképpen a teljes szerkezet szervizterülete. Míg a hidraulikus emelőknél a generátort az aknától messzebbre is telepíthetik, addig a köteles liftek esetén a tápegységet egy felül elhelyezett gépházba szerelik be. 

Személyszállítók

A felvonókat természetesen arra használják, hogy valamilyen terhet emeljen a magasba, de ezen belül számos szerepük lehet. A legnagyobb számban személyfelvonókat gyártanak, hiszen a világ nagyvárosaiban minden emeletes házban szükség van rájuk. Korábban hazánkban négy emeletig nem volt kötelező liftet építeni, de manapság már az ilyen épületekbe is építtetnek a lakók, hiszen egy idős vagy mozgássérült számára egyetlen emelet megmászása is gondot jelenthet. 

Ehhez kapcsolódik a személyfelvonók egy speciális változata, amelyet kórházakban használnak, ahol sok a mozgássérült és a mozgásában korlátozott személy. Manapság már az emelettel rendelkező házak, lakások lépcsőt járni nem bíró lakói számára is gyártanak felvonót. Az úgynevezett home- vagy lépcsőliftek viszonylag egyszerűen és gyorsan telepíthetőek, és nagyon megkönnyítik a rászorulók mindennapi életét.

Teherszállítók

A liftek másik nagy típusát kifejezetten terhek emelésére használják. A teherliftek legegyszerűbb változatai az ételliftek, amelyeket már a XIX. század során beépítettek az előkelők kastélyaiba. Ezeken keresztül lehetett az alagsorban megbúvó konyhából az emeleti étkezőbe a leggyorsabban eljuttatni a különböző fogásokat. A legtöbb esetben ez még egy manuális lift volt. 

Az építkezésekhez használt felvonókat villamosáram hajtja, és az épület oldalához állítják fel. Az elemes szerkezetet az építkezés végén szétszerelik, és átszállítják a következő épülethez. Noha ezeket a lifteket az építőanyagok mozgatására alkották meg, de a többségüket úgy alakították ki, hogy embert is szállíthasson. 

Gépkocsik, sőt repülőgépek emelésére is készítenek felvonókat, de speciális típusaik még arra is képesek, hogy hajókat mozgassanak egyik mederből a másikba, átemelve azokat a zsilipen. A repülőgép anyahajók meg sem tudnának lenni a speciális teherliftek nélkül, amelyek a vadászgépeket a fedélzetre emelik a lenti hangárokból. Hasonló elven működnek a színházi liftek is. Az az érdekesség, hogy noha a színházban működő szerkezet is egy lift, de ott süllyesztőnek nevezik. 

Felvonók rivaldafényben 

Ahogy a nagy felhőkarcolók, toronyházak megépültek, úgy törtek a magasba a liftek is miközben növekedett a kapacitásuk és a sebességük. A magassági versenyben nemcsak a felhőkarcolók, hanem a liftek is hírnevet szereztek maguknak, hiszen megépítésük igazi mérnöki bravúrnak számít. 

Dubai híres épülete, a Burj Kalifa az épület mellett azzal büszkélkedhet, hogy a gyomrában található a világ leghosszabb liftje a maga 504 méteres magasságával. Ez a felvonó abban is világelső, hogy végsebessége eléri a 9 méter/másodpercet. 

Ugyan Európában is épülnek toronyházak, de nem akkorák, mint az Egyesült Államokban vagy az Emírségben. Azért a mi kontinensünknek sem kell szégyenkeznie. A Berlinben megépült Kollhoff-Towerben a ThyssenKrupp Művek felvonója alig marad el sebességben a dubaitól a maga 8.65 méter/másodpercével. A svájci Bürgenstockba felvivő Hammetschwand-Lift is elég látványt produkál az utasainak. A panorámában végig gyönyörködhetnek, miközben a lift közel 153 métert emelkedik. Amiben Európa viszont vezeti a listát, az az a ferde felvonó, amely a németországi Möllnben készült el. Az Augustinum Mölln a leggyorsabb ferde felvonó a világon. 

Ahogy a világvárosok az ég felé nyújtóznak, úgy épülnek meg az egyre gyorsabb és magasabb felvonók is, így biztosak lehetünk benne, hogy a fenti rekordereket hamarosan letaszítja trónjáról egy új, modern és csúcsra törő szerkezet, amelynek ősét az ókori görög fizikus építette meg.