Hogyan védekezzünk a rágcsálók ellen?

A tavasz árnyoldala

A május talán a legszebb hónap, amikor már minden virágzásnak indul, lombokba öltöznek a fák. Kellemes, fűszeres a levegő, és úgy általában minden selymes napfényben ragyog. Ki gondol ilyenkor arra, hogy a különböző rágcsálók hada ostromolhatja meg a házunkat és annak környékét? Pedig ősszel és különösen tavasszal, amikor vemhesek a nőstények, előszeretettel keresnek menedéket házaink környékén. 

A szép tavaszban bimbódzó jó hangulatunkat alaposan le tudja törni, ha kiderül, hogy kéretlen és igazán kellemetlen vendégek vették birtokukba az otthonunkat. Magyarországon alapvetően az egerek és a patkányok okozzák a legtöbb kellemetlenséget, de manapság felcsatlakozott hozzájuk egy valójában erdei faj, a nyest is, és a kertünket önjelölt kertész, a vakond túrhatja fel.      

Riasztó jelek

A házba költözött rágcsálókra leginkább akkor szoktunk felfigyelni, amikor lefekvés után különös zajokra, kaparászásra, apró lábak kopogására leszünk figyelmesek. A rágcsálók nagy részére ugyanis az éjjeli életmód a legjellemzőbb. Nem véletlen, hiszen ekkor tudnak a legjobban elrejtőzni az ellenségeik elől. 

A másik nyugtalanító jel sem túl kellemes, amikor a kamrában, vagy a ház fala mellett felbukkan az állati ürülék. Abból is értesülhetünk arról, hogy valamilyen rágcsáló életterébe került a házunk és annak környéke. Amennyiben ezek a „tárgyi bizonyítékok” feltűnnek a kamránkban, a pincénkben, a padláson, vagy a fáskamrában, akkor már csak egyet tehetünk, minden eszközzel felvenni a harcot, mielőtt kritikussá válik a helyzet, hiszen – különösen az egerek és a patkányok – rendkívül szapora állatok.    

Rágcsálók – mi a baj velük?

A rágcsálók megjelenése persze nem csak azért baj, mert kellemetlen a környezetünkben állandósuló állati fekália, vagy az éjjeli zajok a falban. A házunkat ezek az albérlők éléskamrának fogják használni, és a különböző élelmiszerek falatozása mellett megrágnak mindent, ami az útjukba esik. Még a villanyvezetékek sem kivételek ez alól, ami már tűzveszélyt jelent az otthonunkra.

Az is a rágcsálók mihamarabbi kiűzése mellett szól, hogy jelenlétük káros az egészségünkre. Önmagában már a felvert por, az elhullatott szőr is kedvezőtlenül hat az allergiában szenvedőkre, de különféle betegségek terjedéséért is az egerek és a patkányok tehetők felelőssé. Napjainkban leginkább a sertéspestis legfőbb terjesztői, de hajdanán az emberekre veszélyes pestist is ezek az állatok, pontosabban a bundájukban megbúvó bolhák szórták szét Európában, milliók halálát okozva.      

A legjobb védekezés a megelőzés   

Az a legjobb, ha még akkor megállítjuk a rágcsáló inváziót, mielőtt az elkezdődne – nincs jobb védekezés, mint a megelőzés. Nagyon fontos, hogy ne nyújtsunk ezeknek az állatoknak terített asztalt. Amennyiben kutyánk, macskánk van, eledeles táljaikat ne hagyjuk kint éjszakára, és ügyeljünk arra is, hogy az ételmaradékos kukánk mindig zárva legyen. Elég egy kis elől maradt ételdarabka, és ezzel máris meghívót nyújtunk át a rágcsálóknak. Az egerek a farakásokat is nagyon kedvelik, mert szívesen alakítanak bennük ki fészket, ezért a farakást legalább 20 méter távolságra érdemes tenni a háztól és nem árt időnként ellenőrizni. 

Magát a házunkat és annak környékét is érdemes rendszeresen körbejárni, és azokat a repedéseket és réseket betömni, amelyeken keresztül az állatkák be tudnak jutni lakóterünkbe. Vidéken nem véletlenül tartanak macskát és kutyát, de ezeknek az állatoknak kint kell járőrözniük, hogy elrettentsék, adott esetben elkapják a hívatlan látogatót.    

Hogyan védekezzünk a rágcsálók ellen, ha már muszáj?

Az egerek és patkányok ellen számos sikeres védekezési startégia létezik. Elsősorban a nagyon hatékony mérgek tudják megtizedelni állományukat. A csali mérgeket célszerű a falak mentén elhelyezni, mert a rágcsálóknak ez a fő útvonala. Arra kell a méreg használata esetén ügyelnünk, hogy háziállatunk semmiképpen se férhessen hozzá a mérgezett ételhez. 

Ha a méreg veszélyt jelentene a háziállatunkra, akkor nagyon jó megoldás lehet a betolakodók útjába kitett méregmentes ragasztó a hozzávaló ragadólappal. A nehézség abban áll, hogy az elfogott példányokkal valamit kezdeni kell, és manapság már nem divat az azonnali megölésük…

A kisrágcsálók ellen a leghatékonyabb biológiai védekezés a macska és a kutya. Az egereket egy jó vadászösztönnel megáldott cica, a patkányokat egy vérbő foxi tudja elkergetni a házunk közeléből.     

Manapság árulnak olyan ultrahangos risztókat, amelyeknek a frekvenciája idegesítően hat a kisrágcsálókra. Ezt még kombinálhatjuk azzal, hogy borsmentával kenjük be az útvonalakat, valamint a valószínűsíthető fészkek környékét, mivel ettől az illattól iszonyodnak ezek az állatok.   

Harc a nyest… 

A nyestek felbukkanása a városszéli házak terében néhány évtized óta jelent problémát. Ahogy ezeknek a kisragadozóknak az élettere csökken, óhatatlanul összeütközésbe kerülnek az emberekkel. Ráadásul a nyest rendkívül óvatos és okos állat, nem lehet könnyen becsalni a csapdába sem. 

Amennyiben kistestű vadászkutyát (foxi, tacskó stb.) tartunk a háznál, jó eséllyel elkerüli a környékünket. Ha már belakta mondjuk a padlásteret, akkor bizony a csapda lehet a legjobb megoldás. Ugyan a nyest egy helyes kis állat, de nagyon sok kárt tud okozni a rágcsálásával. Szívesen rágja át a gépkocsik vezetékét, mert olyan hajlékony, hogy képes a motortérbe is bejutni. De a vezetéket bárhol szívesen rágja meg ugyanúgy, ahogy gipszkartont vagy egyéb, az épületet alkotó elemet. Mindamellett rettentő koszt tud csinálni az ürülékével, a megölt madarak tollával és a tojáshéjakkal is.      

A nyestek ellen elvileg be lehet venni hangrisztókat és olyan sprayt, aminek a szagától az állat irtózik. A nyest azért tartozik a nagy túlélők közé, mert képesek hozzászokni ezeknek az eszközöknek a kellemetlen hatásához is.    

…és a vakond ellen

A vakond a kertben való szorgalmas túrásokkal okoz kellemetlenséget, na meg az ott elültetett virágok és egyéb növények gyökerét teheti tönkre, miközben rovarok után kutat. Radikális eszközöket már csak azért sem lehet ellene bevetni, mert védett állat. A nagy túrás-fúrás ellen a leghatékonyabb módszer a vakondháló, amelyet még a füvesítés előtt kell kiteríteni az adott területre. Jó megoldás lehet az elektromos vakondriasztó, amelynek dobozát be kell ásni a földbe. Ez a tápegységgel rendelkező szerkezet olyan hangot ad ki, amely a kis állatkát elijeszti. A vakond a zajokra nagyon érzékeny, ezért már egy szélcsengő használata is távol tudja tartani kertünktől.

Hagyatkozhatunk az elrettentő szagokra is. A vakondriasztó granulátumot a talaj felszínén kell elcsöpögtetni. Ezeknek a szereknek alapvető alapanyaga a ricinusolaj, amit nagyon nem kedvel a vakond. Amennyiben a füves területen nem akarunk különösebb gazdasági növényt termelni, akkor a kutyatejfélék családjába tartozó virágok ültetésével el tudjuk ijeszteni az állatkát. Leginkább a ricinus, nárcisz és a tűzliliom jó erre a célra. 

Vannak ezenkívül a népinek mondott praktikák, amelyekkel a vakondjáratokat kell célba venni. A petróleumba vagy a benzinbe mártott rongy és érdekes módon a kávézacc is jó lehet arra, hogy szagával távol tartsa kertünktől ezt a szorgalmasan ásó jószágot.