Biokert – stresszoldó zöldségek az asztalunkon

Drága élelmiszereink

Manapság egyre többen szorongani kezdenek, amikor belépnek egy élelmiszerboltba vagy amikor a piacra mennek bevásárolni. Az élelmiszerek ára döbbenetes mértékben emelkedett meg egyetlen év alatt, amelyet a fizetések nem tudnak követni. Míg korábban egy-egy étel a szegények eledelének számított, – ilyen volt például a sajtos-tejfölös tészta – addig az manapság luxus ebédnek számít.

Természetesen a zöldségek és a gyümölcsök ára is az egekbe szökött. Ma már egy lecsó elkészítése egyre többeknek okoz gondot, nem beszélve róla, ha annak tojásos változtatát szeretné elkészíteni valaki. Ilyen helyzetben másként nézünk az élelemre, és másként arra a mezőgazdasági területre, amelyben megteremnek. Másképp tekintünk a kertre is.    

A kert státuszának változásai

Hazánkban a kiskertek világa a szocializmusnak mondott korszakban született meg. Mivel a vagyonosodásnak a nyaraló vásárlás volt csaknem az egyetlen módja, ezért mindenki arra törekedett, hogy legyen egy kis hétvégi vityillója némi kerttel. Ezekben a kertekben egészen a rendszerváltásig népszerű maradt a veteményes. A rendszerváltás után már egyre kevesebbeknek volt kedvük és idejük a zöldségekkel pepecselni, mivel a nagy bevásárlóközpontokban és a piacokon hegyekben állt a magyar pénzben is megfizethető áru. 

Még vidéken is az lett a trend, hogy a kertekből kocsibeállót, nagy, füves területet, grillező platformot, pavilont és sok egyéb mást alakítottak ki, és eltűntek a káposzták, a borsó, a paprika ágyások. Ez a folyamat azonban most megfordulni látszik, és ennek csak egyik eleme az élelmiszerek döbbenetes drágulása. Életmódunkat a klímaválság is fenyegeti, ezért egyre többen ismerik fel, hogy a természet kincseit nagyon meg kell becsülni, és azzal okosan kell gazdálkodni. Ahogy a lakberendezésben trend lett a természetes és újrahasznosított anyagok használata, úgy a kertgazdálkodásban is megindult egy forradalom, amit organikus vagy biokertészetnek nevezünk.     

A biokultúra kialakulása

A korábbi kertészeti technológia nagyon erősen támaszkodott a vegyiparra. Nem kell ecsetelni a különböző rovarírtó szerepek káros hatását. Ezeknek a vegyszereknek az előállítása, szállítása és tárolása terhelte a környezetet. Amikor világossá vált, hogy az emberiség ökolábnyomát nem képes a bolygó elviselni, akkor kezdtek el foglalkozni a biokultúra új aspektusaival, amely figyelembe veszi a természet körforgását, annak újrahasznosító képességét és kapacitását. Így születtek meg az azok a technikák, amelyek nyomán a boltokba kerülhettek a biotermékek. 

A magyar vásárló azonban hihetetlenül árérzékeny, ezért a biotermékek piaca meglehetősen kicsi. Viszont a magunk környezetében, amennyiben van némi kertünk, megteremthetjük azt a gazdaságot, amely nem használ vegyszereket, mégis egész évben ellátja a családot friss zöldségekkel és gyümölcsökkel. 

Mi az biokert lényege?

Sokan vágynak olyan kertre, amely gazdagon és bőséggel terem, de csak kevesek vágnak bele abba, hogy a kerti virágok helyét zöldséges ágyások váltsák fel. Ennek egyik oka az a vélekedés, hogy egy egészséges zöldségeskert kialakítása rengeteg időt, fáradságot és nem kevés anyagi befektetést jelent. A számvetéskor felmerülhet, hogy a kerti eszközök, a vetőmag és a műtrágya ára, valamint a befektetett energia nem jár akkora haszonnal, ami megérné a vállalkozást. Az organikus kerttechnológia azonban éppen arra irányul, hogy ezeket a kellemetlen tényezőket ki lehessen küszöbölni. A biokertészet öt fontos alapelvre támaszkodik: a talajra, az öntözésre, az ültetésre, a rovarvédelemre és az újrahasznosításra. Mindegyikhez természetes módon közelít.

A talajjavítás és az újrahasznosítás tulajdonképpen egyetlen módszerrel, a komposztálással összekapcsolható. A drága bolti műtrágyák helyett a konyhai hulladékkal és a természetben elkorhadt anyagokkal ugyanazt a hatást el lehet érni. A komposzttal vagy komposztmulccsal előkészített talajba szellősen ültetett palánták szépen és egészségesen növekedhetnek. A fontos az, hogy a komposztot szakszerűen készítsük el, ne kerüljön bele olyan anyag vagy beteg korhadék, amely megfertőzné a talajt és a zsenge zöldségeket. 

Az organikus kertészet ügyel a növények életciklusára és környezeti igényére. Tisztában van azzal, hogy az egyes fajtáknak más a fény- és vízigényük, más a szezonális idejük. Ennek megfelelően egy nagyjából száz négyzetméteres kertet úgy meg lehet tervezni, hogy abban tavasztól késő őszig mindig legyen valami leszüretelni való. A változatos növénykultúrák ráadásul kevésbé fárasztják ki a termőterületet. Az így kialakított biokert minden évben lehetővé teszi, hogy a család asztalára friss gyümölcsök és zöldségek kerüljenek.  

A természetes kertgazdálkodás módszerei

A talajjavítás és a természetes trágya mellett szükség van a biokert növényeinek a megfelelő vízmennyiségére. Hazánk édesvíz kincse egyelőre még mindig gazdag, és remélhetően így is marad, ha felelősen gazdálkodunk vele. Ne feledjük, a víz az élet legfőbb alkotóeleme! Ehhez azonban nem kell feltétlenül csatornázott vizet használni. A permakultúra szakemberei szerint a kertnek is olyan környezetben kell fejlődnie, ahogyan a réten-mezőn fejlődnek a fák, virágok. A természet adta keretet felesleges lenne valami másra cserélni, hiszen az évmilliárdok óta végzi a dolgát. 

A kertészek ennek szellemében elsősorban az összegyűjtött esővízzel öntözik a biokert növényeit. Arra törekednek, hogy az éltető víz a növény gyökeréhez érjen el közvetlenül, így a vízfogyasztást nagyon hatékonnyá lehet tenni. A holland kertkultúrában már jó ideje üvegházakban, számítógépes és csöpögtetéses módszerrel termelik a paradicsomot, elképesztő termésmennyiségeket elérve. A biokertészet is arra törekszik, hogy a víz útja természetes módon, hatékonyan jusson el az ágyásokhoz. 

A rovarvédelem talán a legnagyobb kihívást jelenti a biokert számára. Már az ókorban is nagy csapást jelentettek a sáskajárások, amelyeket súlyos éhínségek követtek. Úgy tűnt, a vegyészet megoldja ezt a problémát, de kiderült, hogy a vegyszerek legalább annyi, ha nem több problémát okoznak, mint a káros rovarok. A nehézséget az okozza, hogy az egyes növényeknek más-más kórokozója van, és mindegyik ellen másképpen kell védekezni. 

A géntechnológia igyekszik megoldásokat találni, de az organikus kertészet elutasítja az ilyen beavatkozást. Ehelyett kidolgozta annak technikáját, hogy az egyes zöldségek mellé milyen rovarriasztó növénykatonákat kell ültetni. Ennek hatékonysága azonban még nem látszik tökéletesnek. Javasolják a biokertészek azt is, hogy olyan területet alakítsunk ki, amelyben a békák és egyéb rovargyilkosok jól érzik magukat. A béka valóban nagy mennyiségben fogyaszt rovarokat, viszont brekeg is. A méheket és a fürkészdarazsakat csábító legelők kialakítása sokkal hatékonyabbnak tűnik. A méh beporozza a gyümölcsfáinkat, a fürkészdarazsak pedig a petéiket rakják bele az általuk foglyul ejtett rovarokba.        

Az organikus kertből nem hiányozhatnak a talajt folyamatosan kapirgáló, forgató tyúkok sem. A potyadékaik kis trágyakupacok gyanánt megfelelő nitrogénnel látják el a földet, ugyanakkor az állatok lecsapnak minden rovarra, köztük sok károsra is. Arról már nem is kell külön értekezni, hogy a mai tojásárak mellett mekkora örömöt okoz, amikor a saját tyúkjaink tojását rakjuk be egy szalmakaspóba, hogy az később az asztalunkra kerüljön. A trágyadombon kapirgáló kétlábúak tehát a biokert kötelező darabjai.  

Úgy vélem, hogy ma már luxusnak mondható, ha valaki a kertjére csupán egy zöld gyepként tekint, ahová ki lehet nyáridőben menni napozni. A kertészkedés egy igazán egészséges tevékenység, hiszen órákat tölthetünk el a friss levegőn, és közben elegendő testmozgást végzünk, megelőzve az érrendszer meszesedését. Annál pedig nincs nagyobb öröm, mint amikor a saját kertünk friss termései kerülnek az asztalunkra.