Mivel foglalkozik a tájépítész?

A cikk elolvasása: 6 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc: +36 (70) 426-3106

Színre lép a tájépítész

A rendszerváltást követően országszerte szűntek meg a szocialista nagyvállalatok. A gyártelepeket és az azokhoz tartozó körzeteket sok helyen valamiféle célra felhasználták, de legalább ugyanannyi terület vált a rom és a rozsda martalékává. A művelés alá vett ipari területek között alig-alig találni olyat, ahol a természet és az újra birtokba vett táj összhangja megvalósult volna. 

Az utóbbi időben a gazdagabb önkormányzatok és maga az állam is felfedezte a problémát, mivel az ingatlanok ára és az a környezet, amelyben megtalálhatók, összefüggésben állnak egymással. Mindenki számára világos, hogy a szépen kialakított kulturtájban fekvő telek ára sokkal értékesebb, mintha az a rozsdaövezetben állna. Magyarország is kezdi felfedezni magának egy új szakma képviselőit, akiket tájépítészeknek hívnak.   

Amerikától Magyarországig

A tájépítészet alapgondolata és koncepciója, sokféle modern irányzathoz hasonlóan, az Egyesült Államokban született meg. Frederick Law Olmsted és Andrew Jackson Downing ismerte fel, hogy azt az ősi, természetes állapotot, amely az emberi civilizáció előtt létezett a Földön, már nem lehet visszaállítani. Tudomásul vették, hogy a Vissza a természethez! jelmondata a technológia korában nem megvalósítható. 

A lehetetlennel szemben egy új megoldást kínáltak fel, elgondolkodva azon, hogy miként lehetne a természet még megmaradt értékeivel úgy sáfárkodni, hogy közben az számos hasznos funkcióval is kibővül. A két építész egy olyan új szakma alapjait fektette le, amely korábban nem létezett, holott a társadalmi igény nagyon is tetten érhető volt rá. A fejlett államokban viharos gyorsasággal váltak népszerűvé a komoly szakmai alapokon dolgozó tájépítész irodák, mivel a zöld mozgalmak elérték a társadalom legalsó szegmenseit is. 

Nem meglepő tehát, hogy Magyarországon is megalakulhattak az első ilyen vállalkozások annak ellenére, hogy csupán pár évvel ezelőtt vette fel a Magyar Építészeti Kamara a tagjai sorába a tájépítészeket, és az egyetemi kurzusok is viszonylag rövid múltra tekintenek vissza a szakma megszerzését illetően.        

A szakma alapjai

A szakmai képzésben és annak elismertségében talán az is nehézséget okozhatott, hogy nagyon összetett tudást kell megszerezni hozzá. A tájépítész nemcsak építészmérnök, hanem egyben szociológus, növényszakértő, geográfus, ökológus, akinek mindezek mellett rendelkeznie kell művészi érzékkel is. Nem csoda, hogy a szakma alapképzése lassan és nehezen indult el. 

A tájépítész munkájára jellemző, hogy mielőtt a tervezőasztalhoz ülne, előbb alaposan fel kell derítenie azt a területet, ahol majd az új objektumok állni fognak. A hagyományos építészek egy ledózerolt, üres telekből kiindulva terveznek, ezzel szemben a tájépítésznek a fenti alapok mellett arra is ügyelnie kell, hogy a munkája a lehető legkisebb terheléssel legyen a környezetre. Miközben a tervek összeállnak a fejében, a jövőt is fürkésznie kell, mert az általa megszületendő táj hosszú ideig fennmarad, és annak nagy időintervallumban is be kell töltenie a funkcióját. 

Ez az oka annak, hogy a tájépítész mindig az adott táj sajátosságaiból, jellegéből indul ki. Ehhez kapcsolódik, hogy meg kell ismernie annak talaját, növényvilágát, éghajlatát és a környéken élők kultúráját, hagyományait is. Nem tévednek nagyot azok, akik a tájépítészt egyfajta reneszánsz mesternek tekintik, hiszen számos tudományág együttes ismeretét követeli meg a tevékenységük, és így születhetnek meg a festő ecsetjére kívánkozó remekművek.

A tájépítész alapelvei

A tájépítészek alapelvét a fenntarthatóság, az ökológiai egyensúly és a közösségi terek hasznos funkcióinak harmonikus egysége jelenti. Működése által igazából egy tájra alapozott kompozíció készül el, amely nemcsak esztétikus, de a természettel is harmóniában áll. Mindamellett, hogy időtálló, a környéken élők életminőségét is javítja, nem beszélve róla, hogy értéket generál az ott található ingatlanok esetében. 

Sokan keverik össze a zöld mozgalmakban tevékenykedők és a tájépítészek szerepét. A zöld mozgalmak, különösen a progresszívek, elutasítják az ipari haladást, egyfajta illuzórikus elképzeléseik vannak a jövőt illetően. A tájépítész viszont megérti és elfogadja, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődésért építkezni kell. Ugyanakkor igyekszik a fejlődést olyan mederbe terelni, amely a lehető legkisebb környezeti terheléssel, vagy éppen az adott terület rekultivációjával jár. 

Munkában a tájépítész

A tájépítészek elsődleges megrendelői az önkormányzatok, az állami vállalatok és intézmények. Olyan nagymegrendelők tehát, akik a települések egy részére adnak megbízást. Lehet ez egy zöldterület vagy egy rozsdaövezet, amelyet hasznosítani akarnak, igyekeznek új funkcióval ellátni. Így alakulhatnak át elhanyagolt közparkok, történeti kertek, elhagyott ipari területek. Manapság kialakult egy olyan gazdag réteg is, akik ugyancsak igénybe veszik a tájépítész szolgáltatásait. Ennek a vagyonos rétegnek már lehetnek akkora birtokaik – ahol még különböző műtárgyak is állhatnak – amelyhez már nem elegendő egy kertészeti vállalat szolgáltatása. 

A tájépítész munkájának nagy része a terep bejárása mellett a tervezés. Komplex feladata van, amelyet az adott terület mérete, bonyolultsága és szerkezete határoz meg. Első lépésben el kell készítenie egy megvalósíthatósági tervet. A tervnek be kell mutatnia, hogy mi az a reálisan megvalósítható feladat, amelyben a táj és a funkciók szerepe egyaránt érvényre tud jutni. Annak elfogadását követően készülhetnek el a vázlattervek. Ezeknek a vázlatoknak nagyon vizuálisnak, élményszerűnek kell lenniük, hogy a megrendelő is megértse, mit jelent a táj és a szerkezeti elemek összhangja. Azaz, hogy fog kinézni az adott terület a megvalósítást követően.   

Hogyan válasszunk tájépítészt?       

Ahogy az építészek esetében, itt is a referencia lehet az első tájékozódási pont. A komoly irodák nem egy magukban dolgoznak, hanem szakmai kapcsolatban állnak szakértőkkel és mérnökökkel. A nagy megrendelők kifejezetten ilyen teameket kérnek fel pályázati formában az ajánlatadásra. A látványos portfólió mindenképpen növeli az adott tájépítész iroda esélyeit a megrendelésre. 

A tájépítész a már megvalósult projektek által alakítja ki a maga imázsát, amelyben mindenképpen látszania kell, hogy miként forr egységbe az ökológia a gazdasági, társadalmi haladással, s hogyan történik ez meg fenntartható módon és időtállóan.

Ígéretes jövőkép

Aki tájépítész szeretne lenni, az előtt ígéretes jövőkép állhat. Gondoljunk csak a nyugat-európai településekre, ahol szinte sehol sem lelni már azt a sivárságot, amely hazánkban még oly sok helyen fogadja az utazót. A nyugati települések látványához jelentősen hozzájárulnak az ottani tájépítészek, és az igény hazánkban egyre nő, hogy élhető és szép környezet vegyen minket körül. A profi tájépítészek segíthetnek minket hozzá ahhoz, hogy közparkjaink és köztereink esztétikusak és élettel teliek legyenek. Mindez együtt pedig hozzájárul a lelki és fizikai egészségünkhöz is.