Tartalomjegyzék
Vissza a természethez
A klímaberendezésekről szóló írásomban már felvetettem az éghajlatváltozás és a gépfelhasználás problematikáját, valamint tettem egy rövid kitérőt az ember által használt hűtéstechnika történetében. Ami a módszereket illeti, a természetesnél semmi nem tud jobb lenni. A fák és különböző növények árnyékoló hatását ugyancsak ősidők óta használjuk, s manapság ismét megnövekedett a szerepük a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az ember által készült árnyékolókat – a reluxát, a redőnyt, függönyt stb. – még hatékonyabbá tehetjük, ha bevetjük a természet erejét is.
Árnyékolás – vegyünk például egy lombos fát…
A természetes árnyékolás esetében a legjobb példa egy nagy, lombos fa lehet. Nyári kánikulában senki sem szeret huzamosabb ideig álldogálni a tűző napon. Amikor egy osztrák vártúrán várakoznunk kellett, valóságos közelharc folyt azért az árnyékért, amelyet egy hatalmas kőrisfa lombjai biztosítottak.
A strandokon is azok a kifekvő helyek „kelnek el” legelőször, ahol egy fa árnyéka ad enyhülést. Nem is csoda, hiszen a hőmérsékletet akár 25-40 százalékkal is csökkentheti a lomsátor. Mérésekkel kimutatták, hogy egy városi betondzsungelben 50-70 Celsius fokot is elérhet a déli hőség, míg egy nagy lombú fa árnyékában az elviselhető 30 fok körüli a levegő hőmérséklete ugyanott. Ráadásul már egy enyhe szellő is meglendíti a levelek tömegét, amelyek élő legyező gyanánt hűsítenek. A betonnal felöntött tereken ez a szél észrevehetetlen marad.
A növények az árnyékolás mellett hűtik is a levegőt. A klímával foglalkozó cikkemből is kiderül, hogy a párolgás az alapja a hűtéstechnikának, márpedig a növények felveszik a talajból a vizet, amelyet láthatatlan pórusaikon át folyamatosan párologtatnak. A klímaváltozás ellen a leghatékonyabb fegyver az lehet, ha hatalmas területeken visszatelepítjük az erdőket, mivel a fák a természet tökéletes légkondicionálói.
Szempontok a fás árnyékolás kapcsán
A fa csakugyan a legjobb árnyékoló, de nem mindegy, hogy milyen fajtát telepítünk, és az sem, hogy hová. Egy sima akácfa, amellett, hogy lassan növekszik, nem tud olyan sűrű lombot bontani, mint például a tölgy vagy a bükk. Ezek a nagylombú fák viszont csak nagyon lassan, akár 10-20 év alatt érik el azt a méretet, amikor már bizton számíthatunk az árnyékukra. A nagyvárosokban ezért olyan fákat szoktak telepíteni, amelyek viszonylag gyorsan növekednek, és kellően lombosak. Ilyen például a kislevelű hárs, amely nyáron nagyon kellemes illatú virágok ezreit bontja ki, és roppant sűrű a lombja. De hogy ellentmondjak a fenti példámnak, akad olyan akác, amelyik jól tűri a szárazságot, gyorsan nő, illatos és megfelelően lombos. Ez a fehér akác, amelyet hazánkban csaknem minden városban megtalálhatunk.
A lombos fajták kiválasztása mellett az sem lényegtelen, hogy milyen tájolás mentén telepítjük a fát. Ehhez tudnunk kell, hogy a házunkhoz képest milyen utat jár be a nap, azaz hol és mikor van a legmelegebb a szobában. Ez rendszerint a déli-délnyugati rész szokott lenni, ezért erre az égtájra akár több, megfelelő távolságra telepített fa is kerülhet, ügyelve arra, hogy növekedésük közben a gyökérzet ne okozzon kárt az épületben. Mivel a nyári nap még délután is perzselő, ezért a nyugati oldalon is jó szolgálatot tehet a lombárnyék.
Természetesen nincs mindenkinek olyan lehetősége, hogy nagyra növő fákat telepítsen, de a kisebb méretű telkek esetében sem kell kétségbeesni. A gyorsan növekedő tuják sorba ültetésével is árnyékolhatunk, illetve az utcafrontra telepítésükkel olyan természetes kerítést kapunk, amely árnyat ad, áthatolhatatlanná teszi a frontvonalat, és megvéd az avatatlan szemektől is. Amennyiben van lehetőségünk rá, remek megoldás lehet a telek keleti-nyugati oldalán lombhullató futónövényeket ültetni. Ezek a növények nyáron árnyékolnak, télen viszont átengedik a napfényt.
Eljöhet-e a futó- és kúszónövények reneszánsza az árnyékolásban?
A gyorsan növő fáknak is kell legalább 5-10 esztendő, mire kellő árnyékot adnak, és ez sokak számára lehet nagyon hosszú várakozási idő. Amíg ezek a fák megnövekednek, addig futó- és kúszónövényekből is tudunk eleven árnyékolókat teremteni.
A városi házaknál a 19-20 század fordulóján nagyon népszerű volt a repkény, vagy nálunk használatos nevén a borostyán. Ennek a növénynek a futtatása akkor ment ki a használatból, amikor a házak homlokzati elemei modern és díszes külsőket kaptak. A szép frontvonalat a repkény levelei eltakarták volna, illetve a téli időben a falat borító szárak és kacsok sem voltak mutatósak. A szép homlokzatért a házak lakói a kemencévé hevült lakásokkal fizettek. A sűrű levelekkel befuttatott fal sohasem fog felhevülni, az esti párolgás pedig kellemes enyhületet biztosít.
A panelrengetegek esetében még mindig kiváló és természetes árnyékolás a kúszó- vagy futónövény telepítése, de jótékony hatásai ellenére én még sehol sem láttam, hogy megpróbálkoztak volna vele. Ennek talán az a tévhit lehet az egyik oka, mely szerint a növények lebontják a ház vakolatát, holott ennek éppen az ellenkezője az igaz: a kúszónövények a nap és eső ellen is védelmet nyújtanak a falnak. Valószínűleg a téli, kopasz kacsok látványa miatt vetik el a háztulajdonosok telepítésük ötletét. Szerintem a panelházak látványán nem sokat rontanak ezek az időlegesen látszó szárak, nyáron viszont sokkal többet nyernének – akár látványban is – a vasbetonban lakók. A klímaválság elmélyülése ezeknek a növényeknek is elhozhatja a reneszánszukat sok klímaberendezést kiváltva a segítségükkel.
Mennyi figyelmet kér tőlünk a természet?
Amennyiben kedvet kaptunk a futó- és kúszónövények telepítéséhez, szükségük lesz némi támogatásra a részünkről. Ha számításba vesszük, hogy egy klímát is rendszeresen karban kell tartani, és ehhez szakember segítségére szorulunk, akkor a növények támasztékának kialakítása nem is okoz annyi erőfeszítést, pláne költséget.
A támaszték – amelyen a növények futhatnak – lehet egyszerű karó is. Aki látta már David Attenborough kiváló sorozatát, a Növények magánéletét, az tudja, hogy ezek a növények a legkisebb kapaszkodót is megtalálják, hogy növekedni tudjanak. Ha látványos és érdekes árnyékolót akarunk növényeink segítségével kialakítani, akkor kiváló lehet egy, a ház fő frontja elé állított pergola, amelyre nagyon gyorsan fel tudnak futni a kiválasztott növények, és némelyikük nagyon szép virágokat is bont.
Az ilyen pergola akár emeletnyi magasságot is elérhet, így nem csak az utcai belátást akadályozza, hanem a direkt napsugárzást is. A nagyobb kerteket árnyas lugasokkal tehetjük szebbé és élhetőbbé, színek és rovarok pezsgésével benépesítve a környezetünket. Ezek a növények nemcsak árnyékot és hűvöset adnak, de szívet és lelket is gyönyörködtetnek. Érdemes tehát visszatérni a természethez!