A cikk elolvasása: 5 perc

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)

Annak ellenére, hogy az alumínium a földkéreg harmadik leggyakoribb eleme az oxigén és a szilikon után, használatára nagy tömegben csupán a XX. században került sor.

Csodafém, alig kétszázéves múlttal

Körülvesz minket, kényelmesebbé teszi az életünket, de szinte már észre sem vesszük azt az ezüstös, könnyű fémet, amelynek az értéke egykor vetekedett az aranyéval. Noha az alumínium földünk harmadik leggyakoribb eleme az oxigén és a szilikon után, csupán a 19. század második felében készítették el az első tömböket. Az 1855-ös párizsi világkiállításon mutatták be az akkor még agyagezüstnek nevezett csodát.

A timsóval komolyabban még a 18. században foglalkozott Antoine Lavoisier és Humphry Davy, s mindketten azt gondolták, hogy az egy addig ismeretlen fém sója lehet, de a vegyiparnak kellett még sokat fejlődnie ahhoz, hogy kinyerjék belőle a fémet. Az eljárás bonyolult és hihetetlenül drága volt, ezért volt az első alumíniumtömbnek is nagyon magas az ára. Ennek a fémnek az ára akkor kezdett zuhanni, amikor 1886-ban Charles Martin Hall és Paul Héroult egymástól függetlenül kidolgozott egy sokkal olcsóbb eljárást, az úgynevezett kriolitos elektrolízist. Az új technológia alkalmas volt az ipari léptékű gyártásra, és az alumínium hamarosan mindenki számára elérhető fém lett.   

Csináljunk alumíniumot!

Az elmúlt évszázadban az alumíniumgyártás alapanyagává a bauxit változott, amelyet sokkal könnyebben és nagy tömegben lehet kibányászni, s ez is jelentős árcsökkenést hozott. A bauxitot timfölddé alakítják, és az így keletkezett aluminátlúgot ülepítik és szűrik. Eközben kiválik az úgynevezett vörösiszap, amelyben jelentős a vastartalom. Ennek a zagynak a tárolása szokott elsősorban problémát okozni, s ez volt a felelős hazánk egyik jelentős természeti katasztrófájáért is.

A kinyert alumínium-hidroxidot víztelenítik, majd az így létrejött alumínium-oxidot kriolittal keverik. Végül elektrolízissel alumíniummá alakítják. A folyamat legdrágább része az elektrolízis, amelyhez elektromos áramot használnak fel, de a nagy tömegben kinyert fémhez képest annak előállítása manapság már nagyon profitábilis.    

Az alumíniumot ma már nem timsóból, hanem bauxitból állítják elő.

Szuper fém, de legyünk óvatosak vele

Az alumíniumot olyan széles körben használják fel, hogy felsorolni is nehéz lenne. Népszerűségének nemcsak az alacsony ár az oka. Ez a könnyűfém nagyon könnyen alakítható. Szemben a sokkal nehezebb vassal, ez a fém nem korrodálódik. Szinte azonnal érintkezésbe lép az oxigénnel, de ennek során egy vékony patina alakul ki a felületén, amely megvédi a gyilkos oxidációtól. Mivel nagyon könnyű fém, ezért ott, ahol a súlyhatárokat muszáj csökkenteni, sokat használnak belőle.

Nagy előnye az alumíniumnak, hogy gyakorlatilag teljes egészében újra felhasználható, mégpedig úgy, hogy tulajdonságaiból eközben semmit sem veszít. Kiváló hő- és elektromosvezető, ezért a kábelekben, huzalokban alapanyagnak számít. Különleges az a tulajdonsága is, hogy nem mágnesezhető, így sok esetben kerül a vasat kiváltó fém szerepébe, bár a szakítószilárdsága gyenge. Gyengeségeként elmondható, hogy rosszul lehet önteni, ezért más, mechanikai eljárásokkal alakítják ezt a fémet.     

Egy időben nagyon népszerű konyhai eszközök voltak az alumínium kukták, amelyek mára teljesen eltűntek a boltokból. Ennek az az oka, hogy az alumínium, bekerülve a szervezetbe, kellemetlen tünetekkel jár. 

Végtelen felhasználási lehetőség

Az alumínium a csomagolástechnikában főszerepet játszik. Például alufóliát egyre többet használunk, mert kiváló csomagolóanyag, mivel az alumíniumot hártyavékonyra lehet alakítani. Az üdítők és egyéb italok doboza is vékony alumíniumból van, s nem kell félnünk, hogy gondot okoz az egészségünknek, mert a szénsav nem oldja ki. 

Az alumínium az autók és repülőgépek gyártásának elmaradhatatlan alapanyaga, de űrhajó sem száll fel alumínium tárgyak, eszközök, huzalok nélkül. Az építőipar a múlt század harmincas éveitől kezdve használja egyre emelkedő ütemben. Az ökoházak és gyorsházak esetében alapanyagnak számít, mivel a házak vázszerkezetét az alumínium adja. A belsőépítészet sem nélkülözheti használatát. A reklám- és közlekedési táblák szinte kivétel nélkül alumíniumból készülnek.     

A villamosipar hatalmas felhasználója ennek a fémnek, de konyhai eszközökben, elektromos berendezésekben, a nyomdaiparban, a komputertechnikában számtalan felhasználási módja ismeretes. 

Az autóiparban vagy a repülőgépek gyártásában alapfémnek számít az alumínium.

Szerepe az építészetben és a lakberendezésben

Számunkra fontos, hogy kiemeljük a nyílászárók világában játszott szerepét. A fémablakok, ajtók közül a legtöbb alumínium alapokra épül. Ezeknek a nyílászáróknak sokkal hosszabb az élettartamuk és sokkal masszívabbak is, mint fából vagy műanyagból készült társaik, ráadásul szinte semmilyen karbantartást sem igényelnek. 

Az alumínium az árnyékolástechnika egyik fontos alapanyaga. Reluxák, redőnyök, zsalu-rendszerek készülnek belőle. A rovarok ellen védő tartósabb szúnyoghálók is ebből a fémből készülnek, de a tűz- és füstgátló rendszerek sem lehetnek meg nélküle. 

Az alumínium fajsúlya 2,7 gramm/köbcentiméter, és emiatt nagyon könnyű fém. Ezért lehet belőle nagyméretű kerti bútorokat gyártani, mivel méretük ellenére könnyen mozgathatók, ráadásul az időjárás nem árt nekik. Sem az UV-sugárzás, sem az eső, sem a hideg nem változtat ezeknek a bútoroknak az alumíniumvázain semmit sem. Persze a kényelem miatt ezeket a bútorokat párnázottan forgalmazzák, de a vázszerkezet tisztításához elegendő egy vizes rongy is. Elmondható, hogy nagyon praktikus a használatuk a kertben, és lefestve még széppé is tudják a gyártók ezeket a bútorokat varázsolni. 

Alumínium kerti bútor. Sok esetben kombinálják az alumíniumot más anyaggal.

A kerti használat természetesen nem merül ki a bútorok gyártásában, hiszen számos kerti eszköz készül alumínium felhasználásával a szerszámnyelektől a lombseprű ágáig. Sok területen ez a fém váltja ki a bádogot, többek között az ereszek, ereszcsatornák esetében. 

Érdekességként megemlíthető, hogy a modern enteriőrökhöz egyre több olyan dísztárgyat készítenek, amelyek alumíniumból vannak. Ezek – amellett, hogy látványosak – könnyen mozgathatók és viszonylag olcsón elérhetők. A loft vagy minimalista enteriőröket remekül fel lehet dobni egy-egy érdekes darabbal, legyen az valamilyen szobor vagy egy különleges falióra. 

Az alumínium fontosságát mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy a vas után ebből a fémből használnak fel a legtöbbet, évente mintegy 40-45 millió tonnát. Modern korunk teljesen elképzelhetetlen lenne nélküle, és biztosak lehetünk abban is, hogy felhasználási területei a jövőben csak növekedni fognak, s ha valaha elhagyjuk naprendszerünk határait, ahhoz ennek az ezüstösen csillogó fémnek is jelentős köze lesz.      

Alumíniumból számos dísztárgy készül.

nyito-lefele-nyil-bibor