Energiatakarékosság

Fokozott energia felhasználás, fokozott környezeti terhelés

A hazai háztartások legnagyobb kiadását – az élelmiszerek mellett – a lakások energiaellátása okozza. A fűtés, a világítás és a vízhasználat számlái sokaknak jelentenek nagy anyagi megterhelést. A pazarló energiafelhasználás sajnos még ma is mindennapos dolog, és ez nemcsak a pénztárcákat terheli meg alaposan, de kihat glóbuszunk klímájára is. A sok kicsi sokra megy gondolata mentén ha minden háztartás bevetné az energiatakarékosság alapvető praktikáit, akkor jelentős környezetterheléstől szabadulhatnánk meg. Az a helyzet, hogy még viszonylag csekély beruházás mellett is jelentős energiaspórolást érhetünk el. Ezeket a praktikákat gyűjtöttem csokorba.  

A kulcs a tökéletes nyílászáró! 

A legtöbb energiát a fűtésen spórolhatjuk meg. Hazánkban még mindig nagyon sok ingatlanban korszerűtlenek a nyílászárók. A léghuzatos ajtók és ablakok miatt jelentős mennyiségű hő szökik el, és emiatt sokkal több gázt, villanyt, tűzifát stb. használunk fel, mint amennyi szükséges lenne. A nyílászárók minősége tehát döntő hatással van a rezsiköltségekre. Akinek megvannak a szükséges erőforrásai, azok egy közepes beruházással nagyon sokat tehetnek ingatlanukért és önmagukért. Manapság már elérhetőek állami források is a lakások korszerűsítésére, és a megszerezhető 3 millió forint (kiegészítve a saját forrással), már bőven elég lehet a teljes nyílászáró cserére. A minőségi ablakok és ajtók kiválóan szigetelnek, amennyiben minőségi volt a beépítésük is. A befektetés hosszú távon mindenképpen megtérül, és az új nyílászárók emelik az ingatlan értékét. A jó hőszigetelésű lakás télen akár 10 fokkal is melegebb lehet ugyanakkora energia felhasználás mellett, nyáron is nyerhetünk legalább 7 fokot! Ez már jelentős energiatakarékosság. 

Apró, pénzbe szinte nem kerülő egyszerű praktika lehet, ha télidőben, amikor úgy is hamar sötétedik, leeresztjük a redőnyöket addig is, míg munkában vagyunk. Egy vastagabb anyagból készült függönnyel kombinálva ugyancsak nyerhetünk 2-3 fokot.  

Energiatakarékosság a fűtésben

A régi időkben, amikor a rezsi árak még nagyon alacsonyak voltak, szokásává vált a magyar lakosságnak túlfűtenie a lakást. Gyakran teremtettek olyan meleget, hogy kis gatyára kellett vetkőzni a komfortérzés miatt. A túlfűtött lakás – amellett, hogy nagyon magas számlát eredményez – nem egészséges. A megfelelő komfortérzéshez bőven elég a 20 fokos tartomány, legfeljebb a fázósabbak melegítőt kapnak magukra. Hogy mennyire számít akárcsak egy fok is, azt jól példázza a felmérés, hogy 5 százalék fűtőenergiát spórolhatunk egyetlen fok lefaragásával is. 

Az egyes helyiségekben persze szór egy kicsit az ideális hőmérséklet. Világos, hogy a fürdőszobában inkább a 23-24 fok a megfelelő, így nem fázunk meg, amikor kilépünk a meleg zuhany alól. A gyerekszoba is megkívánja a 22 fokot, de a konyhában akár a 20 foknál is lehet alacsonyabb az alaphőmérséklet, hiszen a főzés eleve megemeli a hőfokot, valamint ott tevékenykedünk, mozgunk talán a legtöbbet. Az előszobában akár lehet 18-15 fok is, hiszen itt tartózkodunk a legkevesebbet, ráadásul hamar kabátba bújunk. A házkapcsolatos garázsokat a hőhíd miatt ugyan fűteni kell, de 15 foknál többre nincs szükség. Manapság már vannak olyan rendszerek, amelyeket az egyes helyiségekre tudunk hangolni, így optimalizálva az energiaspórolást.   

Sokat takaríthatunk meg azon is, hogy amíg távol vagyunk, addig 15 fokra szabályozzuk a lakás általános hőmérsékletét. Erről a hőfokról hamar fel lehet fűteni a kényesebb pontokat, amikor hazaérkezünk. Célszerűtlen viszont téli időben a fűtés teljes leállítása, mert a kihűlt lakást sokkal nagyobb energia újra felfűteni. Érdemes tehát a hőmérsékleti értékeket pontosan bemérni. 

A lakás állaga és egészségünk érdekében mindennap szellőztetnünk kell, még télen is. Arra a 10-15 percre kapcsoljuk le a fűtést, mert a hőérzékelő rendszer azonnal működésbe lép, mihelyst a hideg levegő beáramlik a szobába. 

Ügyeljünk arra is, hogy a fűtőtestből áradó melegnek semmi se álljon az útjába. Ne takarjuk le a fűtőtestet, és tartsuk tisztán, hogy a teljes teljesítményét le tudja adni. Nagyon sokan álltak át a távfűtésű lakásokban a mérésen alapuló elszámolásra az általány helyett. Az ilyen átállás esetében akkor tudunk spórolni, ha beszereltetünk egy hőmennyiségmérő készüléket.    

Energiatakarékosság – villanyáram megtakarítási praktikák

Talán nem mindenki tudja, de a hálózatra csatlakoztatott, ám kikapcsolt állapotban lévő készülékek is fogyasztanak áramot. Egy átlagos lakásban ezek a készülékek felelősek a villanyszámla díjának 10 százalékáért. Kényelmetlen procedúra talán, de spóroláshoz vezet, ha a hűtőszekrény kivételével a készülékek vezetékeit csak akkor dugjuk a konnektorba, amikor használjuk őket. Amennyiben hosszabb vakációra indulunk, ez az eljárás biztonsági szempontokból is ajánlatos.  

A világítás fogyasztja még mindig a legtöbb áramot, bár az utóbbi időben energiatakarékosság szempontjából egyre hatékonyabb izzók kerültek a boltok polcaira. A régi égőket mindenféleképpen érdemes lecserélni, mert ezer forintokban mérhető a váltás hatása, ráadásul a minőségi LED-lámpák sokkal hosszabb élettartamúak. Egy teljes izzó vagy fénycső csere akár 80 százalékos energia megtakarítást eredményezhet. Arra is legyünk figyelemmel, hogy csak annyi lámpát használjunk, amennyi feltétlenül szükséges. Soha ne hagyjuk égve a villanyt olyan helyiségben, ahol nem tartózkodunk. 

Rengeteg áramot vesznek fel a háztartási készülékek. A régi darabok sajnos zabálják az áramot, ezért kicserélésük, már csak lejáró élettartamuk miatt is szükséges. A csere készülék lehetőleg A++++-os legyen. Az ilyen besorolású gépek ugyan drágábbak, de árukat visszahozzák a kisebb villanyszámla miatt. 

Ne pazaroljuk el a vizet sem!  

A folyó vízzel tudunk spórolni a háztartásokban, mivel az a fogyasztáshoz kötött, míg a csatorna díja általány díjas. A rendszerváltást követően nagyon sokan álltak át az egyéni vízórára, mivel a közös költségben lévő vízszámlára az egyéni spórolás nem volt hatással. Ez a folyamat már önmagában is nagy vízspóroláshoz vezetett. 

Alapvető, hogy a vezetékek ne legyenek sérültek, ne szivárogjon el a víz. Sokat takaríthatunk meg úgy is, ha a kádas fürdésről átállunk a zuhanyzásra. A kád mindig megkíván egy bizonyos mennyiségű vizet, de egy gyors zuhanyhoz annál kevesebb víz is bőven elegendő. Ha átállunk erre a metodikára, észlelni fogjuk, hogy harmad annyi víz megy el havonta. 

Rengeteg víz mehet el akkor is, ha nem ügyelünk a csöpögő csapokra. Ezeket a hibás alkatrészeket mihamarabb ki kell cserélni, mivel egyetlen éjszaka alatt több vödörnyi vizet pazarolhatunk el. A vécé öblítése is sok vizet nyel el, ezért érdemes víztakarékos öblítőtartályra, vagy tartály nélküli vízöblítőre váltani. Még az olyan műveletek esetén is spórolhatunk, mint a fogmosás. Ehhez elegendő, hogy a folyó víz helyett fogmosó poharat használunk. 

A fentiekből is látható, hogy akár egész kis odafigyeléssel rengeteg energiát és pénzt takaríthatunk meg, miközben az általunk kifejtett környezetterhelést is csökkenteni tudjuk. Érdemes tehát élni ezekkel a megoldásokkal, praktikákkal.