Könyvek tengerébe zárva – az olvasnivalók tárolása

Olvasni jó, de a könyvek tárolása nehéz

A téli napokon, amikor odakint fagyos a világ és a sötétség oly hamar beköszönt, mindenki szeret egy kicsit bekuckózni. Sokan a televízió vagy az internet előtt töltik ezt az időt, de az igazi intim kikapcsolódást az olvasás élménye nyújthat. 

Egy szépen és ügyesen kialakított olvasósarokban az állólámpa fényénél különleges élmény a könyvben elmerülni, miközben egy bögre finom teát kortyolgatunk. Ha közben a kandallóban ropognak a lángok, akkor az élményt már nem is lehetne tovább fokozni. 

Olvasni jó, ugyanakkor a könyvek szaporodó száma idővel kialakítja azok tárolásának a problémáját. Akadnak olyanok, akiknek a hobbi szintjét is eléri a könyvek birtoklása, így a könyvtárolás kérdése számukra egyáltalán nem elhanyagolható kérdés.

A könyv mint státuszszimbólum       

Amíg az informatika korszaka be nem köszöntött, addig az információk tárházát a könyvek jelentették. A késő középkorban kinyomtatott könyvek elég drágák voltak, így azt elsősorban az arisztokrácia, az egyház és a gazdag polgárság tudta beszerezni. A könyv státuszszimbólum volt, ezért a nagy kastélyokban és udvarházakban külön terem szolgált a könyvek tárolására. Előfordult, hogy egy hercegi könyvtárterem semmivel sem volt kisebb a bálteremnél. 

A könyvtártermek a legdrágább anyagokkal voltak berendezve. A falakat rendszerint valamilyen nemesfa borítás védte, a parketta is csúcsminőséget képviselt és intarziával díszített volt. Hogy az olvasót ne zavarja semmi az elmélyült olvasásban, a parkettára vastag perzsaszőnyegeket fektettek, a bejáratot pedig dupla, esetenként bőr borítású, bélelt ajtók védték a zajoktól. 

Az olvasót kényelmes fotelek, méretes íróasztalok várták, és a villany bevezetésével megjelentek az asztali- és állólámpák is. A könyveket a mennyezetig futó polcokon tárolták. A magasba helyezett példányokat sínen futó létrán vagy galéria kialakításával lehetett elérni. A legértékesebb könyveket pedig erre a célra kialakított vitrinekben helyezték el. 

Az ilyen könyvtárszobákat „illett” teljesen megtölteni könyvekkel, így a világ minden tájáról hozatták a nagyurak az értékes nyomdai anyagokat. Ennyi könyvet generációk alatt sem lehetett végigolvasni, de nem is ez volt a fő cél, mert a könyvek – hasonlóan a festményekhez, amelyek szép számmal lógtak a könyvtárszoba falán – értékállóak, sőt, idővel egyre értékesebbek lettek.     

Miért veszünk manapság hagyományos könyvet?

Manapság egy könyvbarátnak nem kell feltétlenül külön szobát nyitnia, ha olvasni akar, hiszen elektronikus formában nagyon sok könyv elérhető, és ezek ezreit akár egyetlen könyv méretű e-book olvasóban is tárolhatjuk. Igaz ugyanakkor az is, hogy nem minden könyv létezik elektronikus formában, különösen vonatkozik ez a látványos képekkel illusztrált példányokra.

Sokaknak (sokunknak) hiányzik az az érzés is, amikor és ahogy a könyvet a kezébe veszi. Egészen speciális és egyedi hangulata van a friss papír illatának, a lapozgatás élményének, amit a digitális verzió nem tud visszaadni. A könyvek ráadásul lakberendezési stílust is meghatározhatnak együtt azokkal a tárolási módokkal, ahogy elhelyezzük az egyes köteteket.   

Akinek tehát a hagyományos az igazi, annak meg kell találni a legideálisabb módját a könyvek elhelyezésének.       

A könyvek tárolásának alapvető szempontjai

A könyvek természetes anyagból készülnek, ezért sokkal érzékenyebbek bizonyos behatásokkal szemben, nem beszélve róla, hogy fokozottan tűzveszélyesek is. A nagy lakástüzekért sajnos sok esetben nagy a felelősségük. Emiatt az olyan könyveket, amelyek megvilágított vitrinbe kerülnek, fokozottan óvni kell attól, hogy az égő közelében legyenek. Még a takarékos égők is fejtenek ki hőt, és ha a könyv nem is gyullad meg, de a borítója biztosan károsodni fog. 

A könyveket tanácsosabb zárt polcokon elhelyezni, mert sajnos igaz rájuk az a megjegyzés is, hogy porfogók. Vannak olyan borítások, amelyek szinte magukhoz vonzzák a szálló port, és ez egy porallergiában szenvedőre nagyon rossz hatással lesz. Amennyiben nyitott polcon tároljuk a köteteket, akkor rendszeres takarításra, portalanításra kell felkészülnünk. 

A nap erős fénye megfakítja a könyveket, gyorsan sárgítja és töredezetté teszi a papírt. Ezért a polcokat ablak mellé vagy erős fénynek kitett helyre tenni nem tanácsos. A papír ezen felül beszívja a kellemetlen szagokat is. Nem véletlen, hogy a régiek külön szobát nyitottak könyvtárolásra, messze elkerülve a konyharészleget. A könyvek nagyjából 17-20 fok környékén érzik jól magukat, ekkor érik össze egy egészséges könyvtár illata az adott helyiségben. 

A könyvek zömét álló helyzetben szokták tárolni, de léteznek olyan magas és súlyos példányok, amelyeknek a gerince elhajolhat, ha sokáig állnak kétoldali támasz nélkül. Ezeket a példányokat célszerű fektetve tárolni úgy, hogy a gerincük kifelé nézzen.        

Egyéb tárolási technikák és karbantartás   

A könyveket általában polcokon tároljuk. Aki pakolt már dobozba könyveket, az tapasztalatból tudja, hogy együttesen nagyon komoly súlyuk van, ezért a polcrendszernek nagyon stabilnak kell lennie. Az önálló lábakon álló polcrendszer esetében csak azt kell megvizsgálnunk, hogy a polcokat milyen stabilan építették be a szekrénybe.

Abban az esetben, ha a polcot a falra kell szerelnünk, már sokkal jobban oda kell figyelnünk, mert gipszkartonra lebegő polcra, vagy gyenge téglasoros falra nem lehet sok könyv tárolását biztosító polcot feltenni. A betonfalakat ugyan nehéz megfúrni, de ezek a legjobb polcmegtartó felületek, vagy a többsoros jó állapotban lévő téglafalak. 

A polcok mélysége akkor ideális, ha eléri a 20-25 centimétert. A könyvespolcnak, főleg, ha az egy egész falfelületet elfoglal, nagyon súlyos szerepe van az adott térben, ezért mindig a lakás stílusához célszerű igazítani, és még az is előfordulhat, hogy az adott színvilághoz kell kiválasztani az ott tárolt könyveket. Ügyelni kell arra is, hogy a könyvespolcok ne vegyenek el túl sok helyet a térből, mert akkor túlzsúfolttá tesszük a lakást.        

A nyitott polcokon elhelyezett könyveket időről-időre portalanítani kell. Ezt leghatékonyabban száraz ronggyal vagy tollseprűvel, esetleg morzsaporszívóval végezhetjük el. A zárt térben tárolt köteteket érdemes hetente egyszer megszellőztetni, hogy elkerüljük a befülledést.