Műanyag nyílászárók története… egy kis ipartörténet

Ma már egyre többen törekszenek arra, hogy lakásukban, házukban műanyag nyílászárókat építtessenek be. Kevesen tudják azonban, hogy milyen hosszú utat járt be az ipartörténet, amíg a ma ismert korszerű ablakok, ajtók megszülettek.

A műanyag irányába az ipari fejlődés nyitott utat, amikor a német Fritz Klatte a polivinilklorid szabadalmi jogát megszerezte.

A PVC lassan öregszik, jól alakítható, időjárás és kopás állósága kiemelkedő. Az 1945 utáni építési láz új, olcsóbb, és gyorsabb építési módokat követelt.
Kísérletek kezdődtek, melyek alapján az ’50-es években megjelentek a piacon az első műanyagablak profilok. Ezek eleinte egy nagy légkamrával rendelkeztek, és fapallóval készült merevítésekkel látták el. A sorozatgyártás 1954-ben indult meg: a Mipolam nevű termék már acélmerevítést kapott.
A műanyagprofilból készült ablak ekkor még a faablakokra jellemző jegyeket viselte magán. Az üveget még mindig lágy gittel rögzítették a falcba.

Az első háromkamrás modellek az 1960-as évek közepén jelentek meg, s megszületésüket elsősorban ipari igények késztették. Az első kamra a jó vízelvezetést szolgálta, a középső acélmerevítést kapott, míg a belső kamra a jobb hőszigetelést tette lehetővé.
A ’70-es években egymást követték a fejlesztések, megjelentek a színes akril felületű profilok, a színek kavalkádját biztosító alumínium keretek, a jobb légzárást biztosító középtömítésű ablakok.

A modern műanyag ablakoknak és ajtóknak egyszerre kell megfelelniük a mechanikus biztonságnak, a jó hang- és hőszigetelésnek, a variabilitásnak. A mérnököket különösen az az ambivalens igény dolgoztatja meg, hogy a jó hőszigetelés mellett a vásárlók az alapszellőztetésre vonatkozóan is várják a kompakt megoldásokat. Az ablakszerkezetben két elem szerepe a meghatározó: az üvegé és a tokszerkezeté.

A műanyagprofilok hőszigetelésének javítását a légkamrák növelése, a beépítési mélység, a hőhídmentes merevítés és a szigetelőhabok használata tette lehetővé.

Magyarországon a Borsodi Vegyi Kombinát mintegy 200 000 tonna PVC porgyártó kapacitást épített ki a ’60-as,’70-es években. A ’70-es évek közepétől indították a redőny, a belső profilok, majd 1978-tól az ablakprofil rendszerek gyártását.

A műanyag nyílászárók esetében is érvényesülnek a környezetvédelmi irányelvek. Így az utóbbi időkben a gyártásnál korábban felhasznált ólomadalékok helyett kálcium-cink adalékkal dolgoznak az élvonalbeli cégek.

A gyártók ma már a PVC hulladékot másodnyersanyagként újrahasznosítják. Ugyanez az elv érvényesül, amikor a műanyag ablakok és ajtók életútjának végén lecserélésre kerülnek.

Akciós műanyag nyílászáró kínálatunkat itt lehet átnézni: https://muanyagablakcentrum.hu/kategoria/akciok/