Panel – van, ahol szeretik, van, ahol nem

Olcsó húsnak…?

Magyarországon a városok látványához hozzátartoznak a szocializmus korában épült lakótelepek. Ezek a betondzsungelek vasbeton elemekből épültek meg, és nem igazán emelik a települések fényét. Ugyanakkor százezrek élnek a falaik között, és aligha fog a belátható jövőben ez megváltozni még akkor sem, ha ezeket a házakat korábban nagyjából 50 évre tervezték.

A panellakások hazánkban a legolcsóbb ingatlankategóriába tartoznak, amely jól jelzi presztízsértéküket. Aki panelben él, az bizony nem tartozik a vagyonos kategóriába. Aki teheti, elkerüli ezeket a lakótelepeket, másoknak viszont nincs választásuk. 

Míg hazánkban a panel a szegénység szinonimája, addig Nyugat-Európában, és különösen Ausztriában dinamikusan növekszik a panel szerkezetű ingatlanok iránti kereslet és a kínálat. Persze panel és panel között óriási lehet a különbség.  

A szocialista építészet „remekei”

A panellel szembeni jogos ellenszenv gyökerei a szocialista tervgazdaságig vezetnek vissza. Olyan nagy volt a vidékről a városokba áramlás üteme, hogy azt a kádári építőipar csak annak árán tudta lekövetni, ha hatalmas, egy kaptafára készülő telepekben valósítja meg.

Ez volt az oka annak, hogy néhány jó szándékú és emberléptékű törekvés szinte hamvában halt el. A központi vezetést a számok érdekelték, és azt csak úgy lehetett teljesíteni, ha minden minőségi szempontot száműznek az építkezés során. 

Nem csak az volt a baj, hogy a beköltözők még évekig járták a kanosszát, hogy a hibalistákat a gyártó vállalat végre felszámolja, hanem az is, hogy az esetek zömében kaptárszerű volt a megvalósítás. Ennek szellemében nem törődtek azzal, hogy emberek, emberi közösségek élnek a falak között, nem voltak élhető közösségi terek, elégtelen volt a szolgáltatás, kevés volt a zöld felület, de sok esetben még a közlekedési infrastruktúra sem épült ki, miközben a lakásokba már beköltöztek a lakók.        

Mindezek az anomáliák beivódtak a magyar emberek tudatába, és mélyen gyökerező ellenszenvet keltettek a panel iránt. Ráadásul egy két lakótelepen olyan szociális és kulturális miliő alakult ki, amely hírhedtté tette azokat. A Havanna lakótelep még ma is fogalomnak számít a fővárosiak számára. 

Hogyan lehet élhetővé tenni a panelt?    

A fenti alcímben szereplő kérdés leginkább a rendszerváltást követően vált fontossá. Az teljesen világos volt, hogy a korábbi állapotok fenntarthatatlanok. Az állagmegóvás és a korszerűsítés elengedhetetlen volt. 

A panelszerkezeteket minél előbb felül kellett vizsgálni és ki kellett dolgozni a technológiát arra nézve, hogy további generációkat is ki tudjon szolgálni az épület, mivel belátható időn belül nem volt kilátás ezeknek a kiváltására.

Az energiaárak robbanása, a hatalmasra duzzadt rezsi a panelben lakókat arra ösztönözte, hogy korszerűsítsék a fűtési rendszert, lecseréljék a régi nyílászárókat, biztonságosabbá tegyék a házakat, felújítsák a homlokzatokat, és megerősítsék a tetőteret. Mindezeket a munkálatokat a lakóközösségek finanszírozták nagyon kedvező pályázati pénzeket is elnyerve.  

Ekkor érkezett el a klímások aranykorszaka, mert különösen az erkéllyel rendelkezők komoly piacot jelentettek. A beépített berendezések végre élhetővé tették nyáron is panellakásokat.     

Az önkormányzatok jelentős lépést tettek a helyi infrastruktúra kiépítésre is: bevásárlóközpontok, egyéb szolgáltató egységek épültek fel, folyamatosan bővült a közlekedési hálózat is.  Manapság a legnagyobb gondot a parkolás jelenti, hiszen a szocializmushoz képest hatványozottan megnőtt a gépkocsik száma, amelyhez a régi lakótelepek nem tudnak már igazodni.

A panel hátrányai  

Amikor a hátrányokat vesszük sorba, feltétlenül meg kell jegyeznem, hogy ezek a régi lakótelepekkel kapcsolatosak, amelyek össze sem vethetőek a napjainkban modern technológiával és gondos tervezéssel készült házakkal, lakásokkal.   

Ha nagy általánosságban akarjuk az alapvető hátrányt megfogalmazni, akkor úgy foglalhatjuk össze, hogy a régi lakótelepek nem otthonosak. Sajnos ezen nem igazán lehet változtatni, hiszen nem lehet egy nagy parkot köréjük építeni, és a parkolók sem lesznek nagyobbak. Sokat segíthetne egy zöldtető program, amelynek keretében a lapostetőket lebegő kertté lehetne alakítani, de erre egyelőre semmilyen törekvés sincsen a kormányzat részéről. 

A zaj a másik probléma. Ez a szerkezettel és a korszerűtlen építési technikával függ össze. A hangszigetelés, amely ház és a szomszédok hangját kiküszöbölheti, csak akkor működik igazán, ha minden lakásban és térben elvégezhető. Egy tízemeletes panelben, ahol rengetegen laknak, ez nagyon nehezen oldható meg.  

Még mindig nagy hátránya ezeknek a lakásoknak a távfűtés magas összege annak ellenére is, hogy több megoldással lehet élni a benti hőmérséklet szabályozására, amit a lakóközösség együttes akaratából és pénzéből lehet megvalósítani.   

…és lehetséges előnyei

Nem vitás, hogy a panellakások négyzetméter ára még mindig sokkal kedvezőbb, mint a hagyományos téglaépítésű házaké. Ez az olcsóság természetesen az eladhatóságot is növeli, ezért ez a piaci szegmens viszonylag gyorsan pörög. 

Akad olyan panelház, amelynek lábában üzletek sorakoznak, Ez nemcsak azért előny, mert egyik-másik szolgáltatást szinte a kapuban vehetjük igénybe, de ezek bérleti díja jelentősen csökkentheti a közösköltség mértékét. 

A lakótelepeken maximum 3-4 fajta lakást gyártottak le, így ezeket a sablonokat nagyon könnyű felmérni, és azokhoz igazodni. Nagy meglepetés ezen a területen a vásárlót nem érheti. A lakások viszonylag logikus elrendezésűek, bár méretbeli problémák lehetnek. Elsősorban a konyha és az étkező lehet a mai igényekhez mérten kicsi. Esetleg hiányozhat egy megfelelő méretű spájz.   

A nagy lélekszámú lakótelepek előnyt élveznek a digitális szolgáltatások terén, mivel ide érdemes a lehető legmodernebb szolgáltatásokat bekötni, és még az ár is kedvezményesebb, mint másutt. A körülöttünk élők ugyan zavarhatnak minket, de az is tény, hogy a szomszédok körbe fűtik a lakásunkat, így kisebbre vehető a radiátor ott, ahol ezt már megoldották. 

A panelházakban a takarítást, a szemétszállítást és az egyéb ház körüli teendőket vállalkozók végzik a közösköltség terhére. A lakóknak ezzel nem kell nap mint nap foglalkozniuk.  

A klímaváltozás kapcsán az sem mellékes, hogy a panelházak a legellenállóbbak a nagy viharokkal szemben. A szél a lapos tetőket tudja a legkevésbé megbontani. 

Miért kedvelik másutt a panelt?

A modern panel semmiben sem hasonlít a hajdani szocialista elemes technikára. Nem is lehetne vevőt találni rá manapság már nálunk sem, nemhogy a fejlett nyugati országokban. 

Az elemeket korszerű technológiával gyártják és profin kivitelezett gépészeti előkészítéssel, szigeteléssel látják el. Ezek a panel hajdani gyerekbetegségeit tökéletesen kiküszöbölik. Igazából a tervező munka az, amelyre nagy gondot fordítanak, hiszen az építés előtt a megrendelőkkel egyeztetik az igényeket, és személyre szabott lakásokat építenek. 

Maga az építés lényegesen gyorsabban halad, sokkal kevesebb élőmunkával és építési hulladékkal jár. Ennek megfelelően elmondható, hogy az építés díja alig magasabb a tervezés díjánál. Mindezek a tényezők teszik egyre népszerűbbé a modern panellakásokat, hiszen egyediségük mellett korszerűek és a kisebb munkadíj okán olcsóbbak is a hagyományos téglaházaknál.