Rusztikus megújulás

Kapcsolat a város és a vidék között – újra hódít a rusztikus stílus

Kölyökkorom a nyári vakációk utáni sóvárgással telt el. Melyik gyerek ne várná a hosszú, forró nyarakat, a játék és a kalandok ígéretét? Nekem ez az időszak egyben azt is jelentette, hogy elhagyom a főváros fülledt lüktetését, és nagyapám házában tölthetem víg napjaimat. A városi lakás, és a falusi ház két, teljesen külön világ volt, és én mindig örömmel vegyes várakozással léptem át e két világ határát.

A tornácos ház jó ismerősként köszöntött, a nehéz fa bútorok elégedett roppanásokkal fogadtak, szinte hallani véltem a vályogház nyugodt szuszogását, míg odakint tyúkok káráltak, s kaptak a porba egy-egy óvatlan kukac után. Ez a világ az állandóságával maga volt a megtestesül nyugalom és egyszerűség. Úgy tűnt, hogy a város és a vidék határtalanul messze van egymástól, s a harmóniát csakis nagyapáméknál kaphatom készen. Talán ez az érzés hívta életre, s tette divatossá manapság a rusztikus stílust, amely kilépett földrajzi helyéből, és beköltözött a városokba is.

De mit is jelent valójában maga szó? Jelentése: durván megmunkált felület. Fő ismérvei a tömörfából készült időtálló bútorok, a természetes alapanyagok használata. Bár a rusztikus fogalmához a „vidéki” gyűjtő fogalma is hozzátapadt, s így egy-egy tájegység jellemző stílusait is rusztikusnak mondjuk (pl. country stílus, Provence-i stílus, északi stílus stb.), én most csak saját vidékünk stílusjegyeit veszem sorra. 

A hazai stílusjegyekre is igaz, hogy a burkolatok téglából, mészkőből vagy fából készülnek, így színeiben is a natúr és a pasztellszínek jellemzőek. Gyakran találkozhatunk egy rusztikus konyhában nyitott kandallóval, kovácsoltvas lámpákkal, porcelán kiegészítőkkel. A rusztikus életérzéshez tartoznak a kézzel készített, egyedi használati tárgyak, kedvelt kiegészítők lehetnek a horgolt csipkék, a népi motívumok.  Fő jellemzője tehát a funkcionalitás és az időtállóság. Ezekkel a stílusjegyekkel meleg, otthonos hangulatot teremthetünk.

A falak természetes anyaga a kő, de gyakran használt elem a beton, a mészkő és a tégla. A padlózat általában fából készül, amely meglehetősen pénzigényes megoldás, de ma már használhatunk olyan laminált padlót is, amely a natúr fa hatását kelti.

A gerendázat ugyancsak jellemző stílusjegy, amely jól harmonizál a tömörfa bútorokkal. Ezek a bútorok legfeljebb pácoltak lehetnek, mert a stílus nem bírja el a lakkozást. Fiókok, nyitott polcok és sok fémes anyag a fogantyúknál, valamint a robosztus nyers karakterisztika – ez szükséges ahhoz, hogy megragadjuk a vidéki életérzést a bútorzatnál.

A leggyakrabban használt kiegészítők a porcelán-, a manapság reneszánszukat élő réz tárgyak, az agyag, a beton és a kovácsoltvas virágtartók, és minden, ami régiség. Az enteriőrben megjelenő tárgyakra a puritán kényelem és a harmónia jellemző, ezáltal remekül kombinálhatók más stílusirányzatokkal is.

A nappaliból nem hiányozhat a kandalló, vagy valamilyen kényelmesen elhelyezhető félig nyitott tűzrakó. Az igazán vagyonosak természetesen egyedi kandallóban gondolkodnak, de a rusztika nem tűri a gazdag mintázatot, viszont szereti a kovácsoltvasat.

Sokan használnak díszítésképpen falra applikált dísztárgyakat vagy tányérokat. Én ezt a magam részéről nemcsak giccsesnek, de természetellenesnek is tartom – nagyapámék minden tárgyat a maguk használati értékében tartottak, legfeljebb a pohárszék üveg tárgyai jelentettek kivételt. Ezért a tömörfa polcokra, és az azokon elhelyezett régi, de használatban lévő edényekre és tárgyakra szavazok.

Díszítő és kiegészítő elemként remek textíliák közül választhatunk, amelyek pompásan harmonizálhatóak a helyiségek megjelenésével, színvilágával. Többnyire természetes anyagokat alkalmazzunk. A színek és textíliák kiválasztásánál is erre törekedjünk (pamut, vászon és állati szőrök). A textíliákon népi hímzés lehet a díszítőelem natúr, föld színű és pasztell árnyalatokkal.

Természetesen nem mindenkihez passzol ez a stílus. Kinek javasolható tehát, hogy a fentiekben megfogalmazottak jegyében tervezze meg házát, lakásást? Elsősorban annak, akinek a szívéhez egyébként is közel áll a vidéki hangulat és életforma, a természet közeliség és a csend. Akkor jó választás a vidéki hangulatú enteriőr, ha nem az a cél, hogy trendi és elegáns legyen az otthonunk, hanem élhető és barátságos.