Tetőfedés felsőfokon – védelem a fejünk felett

Milyen tető van felettünk?

Tető van a feje felett – tartja a mondás. Valóban, akinek tető van a feje felett, annak nem kell tartania a nap hevétől, a zivatartól és a viharoktól, tehát biztonságban van. Nem mindegy azonban, hogy az a bizonyos tető miből van, hogyan építették meg, mennyi idős. Tavaly ősszel egy hirtelen jött vihar sok ingatlant rongált meg, így az egyik barátom tetőszerkezetét is megbontotta. Nemcsak a cserepek potyogtak le, de megsérültek a tetőlécek is, amelyekről kiderült, hogy ramaty állapotban voltak. A nem várt magas költségek mellett attól is tartania kellett, hogy egy emberes zivatarban beázik a háza. A tető gyakorlatilag a ház alapjaihoz hasonlítható, ugyanolyan fontos, mint az alapozás, és a falak.    

Tetőfedés – szerkezeti sajátosság és esztétika

Mielőtt a tetőfedő anyagok vizsgálatába belekezdenék, érdemes egy kicsit körülnézni, hogy általánosságban milyen teteje van a magyar házaknak. A tetők hajlásszöge nagyban határozza meg, hogy milyen technológiát alkalmazhatunk építéskor, vagy felújítás esetén. A hagyományosnak mondható háztető 45 fokos. Ez az ideális dőlésszög, mert a legtöbb fedőanyag alkalmas lesz a felhelyezésre. Az utóbbi időben azonban nagyon divatba jöttek a mediterrán stílusú házak, amelyeknek a teteje alacsonyabb hajlásszögben készül el. A mediterrán vidéken ez nem is zavaró, mert a csapadék mennyisége és a szél ereje kisebb. Az ilyen tető hazánkban sokkal nagyobb erőhatásoknak van kitéve, könnyen alányúlhat a szél. Hornyolt cserepeket kell ebben az esetben tetőfedésre használni, és az esőzések ellen alaposan alá kell szigetelni fóliával. 

A vidéki templomok, kastélyok, udvarházak tornyait is speciális módon kell befedni, mivel a szél az egyik oldalon nyomó, míg a túloldalán szívó hatást fejt ki. A tornyok cserepeit szögelni kell, ellenkező esetben a szél szétkapja a teljes szerkezetet. 

És ha már a szerkezetnél tartunk, folytassuk is ezzel, hiszen a tető nem csupán fedőanyagból áll, de ugyanilyen fontos, ha nem fontosabb az a szerkezet is, amelyre felhelyezik. A tetőlécek állaga és védelme alapvető fontosságú, hiszen ez fogja tartani a teljes súlyt. Nem lehet repedt, nedves, rohadt, mert ezek a láthatatlan veszélyek egy pillanat alatt okozhatnak súlyos károkat a házban. Ezért minden építkezésnél, felújításnál nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a tartószerkezet erős, és nedvességtől védett legyen. A gyenge darabokat feltétlenül cserélni kell!      

Amellett, hogy a tető óv meg minket a külvilágtól, arra is ügyelnünk kell, hogy minden tekintetben passzoljon a ház stílusához, homlokzatához, nyílászáróinak színéhez, hogy teljes harmóniában legyen az épület. Ne hanyagoljuk el az esztétikai szempontokat sem.      

Szerkezeti faanyagok

A tetőszerkezetek faanyagai rendszerint puhafák. Könnyű megmunkálhatóságuk és kedvező tartószerkezeti viselkedésük miatt a puhafák közül is elsősorban a fenyőféléket alkalmazzák.  Elsősorban a lucfenyőt, a jegenyefenyőt, az erdei fenyőt és a vörösfenyőt szokták használni. Ezek a fafajták könnyen megmunkálhatóak, zömük (kivétel a jegenyefenyő) nem vetemedik, ellenáll a gombának, a benne lévő gyanta távol tartja a farontó bogarakat. A lucfenyő a legkedveltebb mind közül, mert a hőmérséklet változásai alig befolyásolják a térfogatát, azaz méret és alaktartó marad, ugyanakkor masszív és rugalmas is. 

Legkedveltebb anyagok  a tetőfedés során    

Magyarországon elsősorban kerámiából készült tetőcserepeket használnak. Ezek a cserepek szívósak és számtalan változatban kaphatóak. Talán a legtetszetősebb fajtái a tetőcserepeknek, ráadásul elkészítésük alacsony környezetterheléssel jár. A gyártástechnológia és a kereslet okán ezek a legdrágább tetőcserepek, de cserébe igazán jó minőséget kapunk. 

Ezeket a cserepeket úgynevezett engóbozással készítik, amely egy speciális színezési eljárás, és a kiégetés előtt történik. A színezékek természetes anyagok, emiatt nem szennyezik a környezetet. Hogy az energiafelhasználás is takarékos legyen, a cserepek szárítását a kemence hulladékhőjével oldják meg. A kerámia tetőcserép annyira ellenálló, hogy sok esetben a bontáskor újra felhasználható, ez a spórolásnak és a környezetvédelemnek kedvez.  

A kerámia cserépen semmilyen időjárási viszontagság sem fog ki: ellenáll a csapadéknak, a fagynak és nap hevének, sugarának. Amennyiben szakszerűen helyezték el őket a tetőfedés során, és dupla fedést is alkalmaztak, úgy a viharok sem tudnak kifogni rajta. Speciális szerkezeti tulajdonsága miatt (kapillárisok) eltávolítja a nedvességet, emiatt fagyálló és príma légáteresztő, ezért egyfajta szigetelőanyagként is funkcionál. 

Egyre népszerűbb tetőfedő anyaggá válik hazánkban a betoncserép. A betonról szóló cikkemben már kifejtettem, hogy olcsó és bárhol beszerezhető anyagokból (homok, víz, cement) áll össze a beton, ezért a betoncserép sem kerül annyiba, mint a kerámia. Ez az egyik fő oka annak, hogy spórolási okokból tetőfedés előtt e felé a típus felé fordulnak a vásárlók. 

A betoncserép kedvező ár fekvése mellett több kiváló tulajdonsággal rendelkezik. Ez a típus a legellenállóbb a vízzel szemben, ami megint csak el nem hanyagolható szempont. A beton nagy tömörségű, emiatt a csapadék nem tud behatolni a pórusai közé. Mivel a víz lepereg róla, így a betoncserepes fedés súlya állandó, ami a tartólécek hosszabb élettartamának kedvez. A betoncserép kopása igen lassú és egyenletes, ezért a tetőzet elemei nem lesznek kockásak és csúnyák. Amiben nem tudja felvenni a versenyt a kerámiával, az a szerkezetéből fakad: nem tud átszellőztetni úgy, mint a kerámia.  

A betoncserép szállítás közben nem olyan sérülékeny, mint vetélytársa, mivel igen magas a törőszilárdsága. Olyan masszív termék, hogy a gyártók akár 30-35 év garanciát tudnak rá biztosítani. Ebben a tekintetben mégsem versenyezhet a kerámiával, mert a minőségi darabok akár a 100 éves kort is megérhetik. Hogy fokozzam a beton versus kerámia kérdést, elmondható, hogy a betonból készült cserepek többféle színben is beszerezhetőek, így a tetőfedés alkalmával a ház teljes stílusához és színvilágához tudjuk a tetőnket alakítani.  Mindkét típusból kaphatóak már nagyobb méretű elemek is, így a fedés látványos, és sokkal gyorsabban haladhat, mint a hagyományos méretű darabok esetében. 

Megemlíteném még a fémfedéses eljárást, amelyet elsősorban az ipar használ fel. Ezek a cserepek készülhetnek alumíniumból, acélból, cinkből, titáncinkből, vörösrézből és ólomból. Rendszerint horganyozott elemek ezek, de készítenek már festett, illetve műanyag bevonatú fémlemezeket is. A bevonatok biztosítják a korrózióvédelmet, és ez az oka annak, hogy csak kompakt rendszereket lehet telepíteni az épületek tetejére. Az ipar azért kedveli a fémcserepeket, mert azok csaknem örökéletű darabok, ráadásul színben és méretben, sőt súlyukat tekintve is nagy választékban kaphatóak.