A cikk elolvasása: 5 perc

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (06 1 780-2760)

Fenyőbútor.

Mikor lett a fenyőből bútor?

Az ipari forradalom előtt élő emberek első számú alapanyaga a fa volt. Hatalmas erdőségek tűntek el csak azért, hogy egyes országoknak nagy hajóflottája legyen. Többnyire a házak szerkezete is fából volt, de a berendezést alapvetően a tömörfából készült bútorok határozták meg.

A szegényeknek nemigen volt egy asztalnál, néhány széknél és esetleg egy ágynál több bútoruk, a gazdagoknál viszont az értékes keményfákból robosztus és nagyon kidolgozott berendezési tárgyak biztosították a kényelmes életet.

Valamikor a polgárosodás hajnalán, a XVII. század folyamán nőtt meg az igény a szegényebbek részéről is arra, hogy megfelelő bútorokkal lássák el otthonukat. Ennek oka az általános életszínvonal emelkedése és a technika fejlődése volt. Mivel a keményfa bútorok még mindig nagyon drágák voltak, a fenyőből készültek váltak közkedveltté a köznép körében. 

Miért olcsóbb a fenyőbútor? 

Amint a fentiekből is kiolvasható, a fenyőbútorok nagyjából háromszáz évvel ezelőtt lettek a mindennapok részévé. Eleinte hálószobai bútorok készültek belőlük, de a kereslet növekedésével bővült a kínálat is. Fenyőből készült bútorok kerültek ez étkezőbe és a közösségi térbe, a nappali elődjébe.   

Az asztalosok szívesen dolgoztak a fenyővel, mivel könnyen és jól alakítható, ezért sokkal gyorsabban tudták a termékeket elkészíteni. Erre szükség is volt, mert a kereslet folyamatosan nőtt az olcsó fenyőbútorok iránt.

Amikor a fenyő kedvező árára keressük a magyarázatot, akkor nemcsak a könnyebb gyártási eljárásokra kell gondolnunk, hanem a magának a fának a tulajdonságára is. Alapvetően két fajtát használtak és használnak napjainkban is: a lucfenyőt és az erdei vagy más néven borovi fenyőt. Ez a két fa nagyon gyorsan növekedik, és viszonylag rövid idő alatt vághatóvá érik. 

A fenyőbútorok nagyjából háromszáz évvel ezelőtt lettek a mindennapok részévé.

Mit tud a luc, és mit a borovi?   

A lucfenyő nálunk az Alpokalja vidékén él meg, mivel a hegyes és hűvösebb tájakat kedveli. Ausztriában már gyakran találkozhatunk vele. 

A bútorgyártás tömörfaként és furnérként is felhasználja. A luc nagyon könnyű fa, remekül alakítható és jól pácolható, ami nem elhanyagolható tulajdonság a puhafák esetében. Általánosságban elmondható, hogy a puhasága és a repedésre való hajlama hordozza a hátrányokat. Készítenek belőle ajtót, ablakot, burkolóléceket, de még hajópadlót is. Használja a bánya- és a papíripar is.  

A borovi fenyő értékesebb fajta, és sokkal elterjedtebb, mivel a mediterrán vidéktől a sarkkörig képes gyökeret ereszteni. Nagyon gyorsan növekszik, ezért hamar kitermelhető. Igen szép rajzolatú, markáns fa, nem véletlenül kedvelik a bútorgyártók. Akárcsak a lucfenyőt, az erdei fenyőt is tömörfaként, valamint furnérnak használják fel leginkább. Valamivel keményebb, mint luc, ezért beltéri lépcsőként és padlóburkolatnak is felhasználható. 

Egyéb felhasználási területe megegyezik a lucfenyőével. Az észak-európai területeken építenek belőle faházakat és kültéri bútorokhoz is felhasználják megfelelő előkészítéssel. A borovi bútorok nagyon sokáig megőrzik kellemes, gyantás illatukat, frissítve a lakás levegőjét. Gyantáját a gyógyszer és vegyipar is felhasználja.    

Mi jellemző a fenyőbútorokra?

Olcsóságuk mellett a jó alakíthatósága miatt vált kedveltté a vásárlók és az asztalosok körében a fenyő. Viszonylag kis erőfeszítéssel, jó és figyelmes pácolással, lakkozással hosszú életű darabokat lehet legyártani. 

Amikor a XIX. század folyamán némileg visszaesett a kereslet, akkor az élelmes gyártók és kereskedők a festett fenyőbútorokkal szereztek maguknak új piacokat, mivel a fenyő prímán festhető, szerkezete mélyen beszívja az olajos alapú színezőket. A festett bútorok nagy előnye volt, hogy gyakorlatilag bármilyen színösszetételű környezetbe elhelyezhetőek voltak. 

A nyers fenyő a maga sárgás-barnás színével és a benne található mélybarna csomós mintákkal látványos és egyedi. Megfelelő ápolással sokáig használhatóak a belőle készült bútorok, sőt, idővel egyre szebbek és rusztikusabbak lesznek. 

A fenyőbútor érzékeny a melegre és a napfényre is, ezért nem tanácsos radiátor vagy ablak közelében elhelyezni.

Az is igaz azonban, hogy érzékenyebbek a belőle készült bútorok, mint a keményfából gyártott társaiké, mivel könnyen karcolódik és jobban meglátszanak felületén az ütésnyomok. A fenyőbútor több ápolást igényel annak érdekében, hogy elkerüljük az elszíneződést. 

Érzékeny a melegre és a napfényre is, ezért nem tanácsos radiátor vagy ablak közelében elhelyezni. Ezekre a hatásokra ugyanis a fa repedezéssel reagál.  Célszerű állandó hőfokú területre elhelyezni a fenyőbútort. 

Stílusban a fenyőbútor

A fenyők alapszíne sárga vagy fehér. Mivel a fehér semleges szín, nagyon nem is kell megindokolni, hogy miért élhet meg a fenyőbútor bármilyen környezetben. Ráadásul a meghatározó színek sem zavarják az enteriőrben, hiszen bármilyen színre lefesthetőek, ha nem akarjuk a szép, nyers változatában meghagyni. 

A skandináv stílus nem lehet meg a nyers vagy pácolt fenyőbútorok nélkül. Ebben az enteriőrben az ágytól az asztalig, a komódtól az éjjeli szekrényig bármi, vagy akár minden fenyőből készül el. A másik alapvető stílus, ahol előkelő helye van a fenyőnek, az a rusztikus, pontosítva az európai vintage, ahol a fenyő tömörfaként is megjelenhet.   

A fenyőbútorok otthon érzik magukat a vidéki házakban és nyaralókban, ahol a fonott székekkel, a nyers bőrrel és kővel egészen különleges hangulatot teremtenek. 

A fenyőbútorok érzékenyebbek, mint a keményfából gyártott társaik.

A fenyőbútor kalandos sorsa hazánkban  

Magyarországon elsősorban azokon a tájegységeken kezdtek fenyőbútorokat gyártani, ahol a fenyőfák erdőségeket alkottak. A Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben, valamint Alpokalján és az Őrségben alakultak ki ilyen központok.  

Komoly vállalkozásnak volt mondható a Wendauer József által alapított, fenyőbútorokat gyártó vállalat. A trianoni Magyarországon azonban a fenyőbútorok gyártása teljesen megszűnt, mivel az alapanyagot biztosító területeket elcsatolták. 

Kis túlzással elmondható, hogy egészen a rendszerváltásig nem használtak fenyőbútorokat a magyarok. Leginkább a nagymama vidéki házában vagy a padlásokon lapult meg egy-egy értékesebb darab. 

Nem meglepő, hogy amikor a svéd bútorgyártó cég megnyitotta első nagyáruházát, hatalmas volt az érdeklődés az újdonságnak számító fenyőbútorok iránt is. Akkoriban a fenyőbútorok az átlagos vásárlónak még drágák voltak, de manapság éppen a kedvező áruk miatt vásárolják ezeket a termékeket.

Elmondható, hogy a fenyőbútor 300 éves hazai történetében csaknem egy évszázadnyi törés következett be, de ma már reneszánszukat élik a lucból és borovi fenyőből készült bútorok, bútorcsaládok.   

Elmondható, hogy a fenyőbútor 300 éves hazai történetében csaknem egy évszázadnyi törés következett be, de ma már reneszánszukat élik a lucból és borovi fenyőből készült bútorok, bútorcsaládok.   

nyito-lefele-nyil-bibor