Üvegtégla – egy építőanyag, amelynek 100 éves múltja van

Növekvő népszerűség

A nyár egy bizonyos időszakát a barátomnál szoktam tölteni, és mindig megragad az a néhány sor üvegtégla, amely a nappali egyik falán található, beengedve némi természetes fényt az ablakok mellett. Az utóbbi időben arra lettem figyelmes, hogy a nyaralóövezetben egyre több olyan házzal találkozom, amely valamilyen módon felhasználja az üvegtéglát. Láttam veranda falán, de egy helyütt még a kerti járda is ebből az építőanyagból volt összerakva.  

Az üvegtégla egyre népszerűbbnek tűnik, és érdemes egy kicsit utánanézni, hogy mikor kezdték el gyártani és milyen célra szolgál ez a speciális építőanyag. 

Amerikai bölcsőben

Az üvegtégla nagyjából százéves múltra tekinthet vissza, és az sem meglepő, hogy kifejlesztésére az Egyesült Államokban került sor. Thadeeus Hyatt különleges alakja az ipartörténetnek, mert egyszerre volt feltaláló, gyáriparos és politikus. Bár ez Amerikában az idő tájt talán nem is volt olyan meglepő. Hyatt vagyonát a vasból és üvegből épített boltozatfedelek gyártásával alapozta meg. Termékei természetes fényt engedtek be a járdák és a járdák alatti térbe, miközben megfogták a csapadékot. 

Az abolicionista politikus és innovátor készítette el az első üvegtéglákat, amelyek ugyanazt a célt szolgálták, mint korábbi termékei: zárt teret alkotva utat engedni a napfénynek. Hyatt ötletét aztán a XX. század folyamán továbbfejlesztették, és az üvegtégla megkezdte világhódító útját.  

Üvegtégla – innovációs irányok

Ahogy az üvegipar fejlődött, úgy fejlődött vele együtt az üvegtégla is, és egyre szélesebb körű lett a felhasználási területe. Első lépésben az ipari létesítmények voltak a felhasználók, amelyek csarnokaikban minél több természetes fényt akartak beengedni. Hamar népszerű lett azonban a modern otthonokban, ahol elsősorban térelválasztóként használták fel az üvegtéglát. 

Az innováció egyik iránya az üveg színezésére irányult, így díszes térelválasztókat lehetett építeni a belterekben és a házak körüli kertekben is. A fejlesztés később a funkció kibővítésére irányult, s ennek következtében számos speciális üvegtégla született meg az évtizedek során. 

Európában szabványméretben hozzák forgalomba az üvegtéglát. A 19x19x8 centiméteres méret nem véletlen, mert az 1 centiméteres fugázással együtt a beépített darabok 20 centiméteresek, amellyel jól lehet tervezni. Persze a sztenderd méret mellett más nagyságú és formájú téglák is kaphatók. Nagyon népszerű például a köralakos kiképzés. 

A vastagság tekintetében a méretek 5-10 centiméter között szórnak attól függően, hogy milyen terhelésnek lesz kitéve az adott építőanyag.    

Fény, szigetelés és tűzállóság

Az üvegtégla alapvető és speciális tulajdonsága a fényáteresztő képessége. Ezzel a tulajdonsággal tudunk variálni attól függően, hogy mennyi fényt szeretnénk átengedni rajta. A teljesen sima és átlátszó darabok a fénynek mintegy 80 százalékát bocsájtják a belső térbe. Amennyiben szűrt fényt szeretnénk, akkor választhatunk a homokfúvott típusokból, amelyek 50 százalékra korlátozzák le a fényt.

Korábban gondot jelentett, hogy ezek a téglák nem szigeteltek megfelelően. Természetes volt, hogy a fejlesztők igyekeznek kiküszöbölni ezeket a hátrányokat. A mai üvegtéglák már úgy készülnek, ahogy a modern ablaküvegek: a tégla rétegelt üveglapjai közé argongázt eresztenek, amely remek hőszigetelő. Amennyiben homlokzati falakhoz használják az üvegtéglát, úgy Ytong elemeket helyeznek el közöttük, és ez a kombináció tökéletes hőszigeteléshez vezethet. 

A hangszigetelést is fokozni tudták a legújabb típusoknál. Egy átlagos üvegtégla 40 decibelt képes elnyelni, azonban a speciális fajták ennél erősebb zaj ellen is védenek. 

Kritikusai az üveg hideg hatását szokták megemlíteni elfelejtve, hogy éppen a vastag üveg jelenti a rendkívüli tűzállóságát is. Az átlagos üvegtégla 20-30 percig is ellenáll a tűznek, de akadnak olyan típusok, amelyek akár 90 percig is kibírják a lángokat. Ez a tulajdonsága akár életeket is menthet.       

Az üvegtégla bővülő felhasználási lehetőségei

Az üvegtégla fejlődésével a felhasználási lehetőségek is kibővültek. A már említett fokozottan hő- és hangszigetelt típusok mellett készítenek már golyóálló változatokat is, amelyeket elsősorban a bankok építésénél használnak fel. 

A színes üvegtéglák dizájnelemként is felhasználhatóak, mondjuk egy bárpult esetében, de sajátos hangulatot lehet kölcsönözni a belső térnek, amennyiben a színek vibráló játékára szavazunk, mert ezek az üvegtéglák hatásukban azonosak a templomok üvegablakaival. Manapság már olyan üvegtéglákat is beszerezhetünk, amelyekben egy kis napelem található, így az esti órákban pazar fényeket varázsolhatunk a kertünkbe vagy a teraszunkra. 

A térelválasztó funkció mellett tehát különleges szerephez juthat az üvegtégla. Gyakran használják fel például a fürdőszobában, ahol több zuhanyzó áll – itt a térelválasztás mellett a természetes fény beengedése is fontos, miközben kívülről nem látnak be. Érdekes megoldás, amikor a beépített kádnál nem csempéket, hanem színes üvegtáglákat alkalmaznak. 

Ugyanígy a konyhában is polgárjogot nyert az üvegtégla – díszítőelemként és a tér természetes bevilágításának céljából használják fel. Olyan helyiségben is jó megoldás lehet az üvegtégla használata, ahová ablakot nem lehet elhelyezni. Ez az építőanyag tudja biztosítani a napfény bejutását az ilyen szűk, zárt terekbe. Az üvegtégla felülvilágító funkcióban is jól megállja a helyét. Ilyenkor a boltozatokba építik be, ezzel természetes fényhez juttatva az adott teret. 

Több helyen lehet látni, hogy a bejárati ajtó mentén húznak fel üvegtégla csíkokat, amelyek dekorációs célok mellett az előszoba jobb megvilágítását biztosítják. Kifelé haladva pedig a kerti utakat rakhatjuk ki a már említett napelemes üvegtéglákkal. Erre a célra a gyártók olyan üvegtéglákat készítenek, amelyek nagyon kemények, és kibírnak akár 400 kilogramm/négyzetméteres terhelést is. 

Amint a fentiekből kiolvasható, az üvegtégla története még koránt sem ért véget, és várható, hogy egyre szélesebb területen lehet majd felhasználni, ahogy a fejlesztők megteszik az újabb forradalmi lépéseket. Ennek következtében pedig egyre népszerűbb lesz a termék, és mind nagyobb szerephez juthat az építőanyagok piacán.