Ytong – egy százéves építőanyag karrierje

Egy világmárka születése

Svédországban a XX. század elejéig hagyományosan építkeztek. A hatalmas erdőségek miatt a fa volt a leggyakrabban használt építőanyag. Az erdők azonban az irtástól kezdtek megritkulni, míg az egyre növekvő városok gyorsabban megépíthető épületeket igényeltek. 

A húszas években pályázatot írtak ki egy olyan építőanyag előállítására, amely természetes alapanyagból áll, gyártása pedig könnyen és olcsón megvalósítható. A pályázók közül végül Dr. Axel Erikson építész lett a nyertes egy olyan szürkés-fehér építőelemmel, amely kvarchomokból, mészből, vízből és cementből áll. 

Az újfajta elemet számos kísérletnek vetették alá, és kiváló építőanyagnak bizonyult, amelyet tömeggyártásban is érdemes lehet forgalmazni. A gyár 1929-ben kezdte meg működését egy Yxhult nevű településen. A szabadalom alapján szárított pórusbetonnak nevezett termék márkaneve Ytong lett, amelyben az első betű a településre utal, míg a tong rész a termék svéd mozaiknevéből áll. Az első gyárigazgató August Carlen lett. Akkor még csak hazai gyártásban gondolkodtak a befektetők, de az Ytong hamarosan világmárka lett.    

Mi az Ytong népszerűségének titka?

Amikor az Ytong népszerűségének okát kutatjuk, akkor azt a számtalan jó tulajdonságában fedezhetjük fel. Ez az építőanyag nagyon könnyen darabolható, s noha az elemek a hagyományos téglához képest sokkal könnyebbek, mégis jó a teherbíró képességük. A vele való építkezés kicsit olyan, mintha könnyűszerkezetes házat építenénk fel. 

Az Ytong páraszabályozó képessége jelentősen meghaladja a hagyományos téglákét, így a vele készült házakat nem fenyegeti a bepenészedés veszélye. Sajátos összetétele miatt gyorsan szárad, ezért a felvizesedéssel szemben is ellenálló. 

Kiválónak mondható a hő-és hangszigetelése is, ráadásul – szemben a kerámia téglákkal – minden irányban képes ezt a szigetelő tulajdonságát biztosítani. Ha megfelelő vastagságban rakják le, még a hagyományos szigetelésre sincs szükség, s mivel tükörsimára csiszolható a felülete, azonnal vakolható is a belőle épült ház fala. Mindemellett ez a svéd „csoda” sokáig ellenáll a tűznek is. 

Mindössze egyetlen összevetésben marad alul a téglával szemben. Nincs akkora hőtároló képessége, mint a kerámiának. Emiatt az épületek hamarabb kihűlnek, nyáron gyorsabban melegednek fel. Ezt a gyengeségét az építők is ismerik, s megfelelő megoldásokkal ki tudják küszöbölni. A házak legnagyobb hőleadó felülete a födém, amelyet vasbetonnal tesznek hővédővé. 

Az Ytong-épületek klímaviszonyai kedvezőbbek a hagyományos anyagokkal épült házakénál, mivel a téglája jobban szellőzik. E tekintetben hasonlít a mi hagyományos vályogházainkra, persze sok egyéb kedvező tulajdonsága mellett. 

Masszából építőanyag

Az Ytong alapterméke a tégla, amelyből két szabványméretet gyártanak. Az egyik 60×20, míg a másik típus 50×20 centis mérteben készül el, s ma már alumíniumot is kevernek az anyagba. 

A gyártás folyamata automatizált. Először a magas kvarctartalmú homokot őrlik meg, hogy aprószemcsés legyen, ezután öntik hozzá a meszet és a cementet, majd vízzel elkeverik az így összeálló masszát. Korábban ezt a műveletet manuálisan oldották meg, ma már számítógép végzi, így az egyes elemek teljesen azonosak szerkezetüket tekintve.  

A masszát formázzák, majd egy 60 fok hőmérsékletű alagútba helyezik, hogy kiszáradjon. Az alagútban a massza 8-12 órát áll, majd kiveszik, és milliméter pontosan méretre szabják a tömböket. A tömbök még egyszer átmennek a hőalagúton, de most már 100 fokon szilárdulnak, tömörödnek tovább. 

Az Ytongból napjainkban 8-10 millió köbmétert állítanak elő világszerte, hiszen a cégnek több gyára is van, többek között Magyarországon is. 

Ytong Gyárak Magyarországon

Az Ytong termékkínálata az idők során bővült, ahogy továbbfejlesztették a gyártását. Ma már vásárolhatunk koszorú- és furatos elemeket, zsalut, előfalazó lapokat és többféle áthidaló elemet is. Ytongból tehát egy komplett ház megépíthető.  

Magyarországra a rendszerváltás hozta el a svéd építőanyagot. Halmajugrán épült meg 1991-ben német tőkéből egy gyár, amely Ytong téglák gyártására szakosodott, majd hamarosan Iszkaszentgyörgyön is megindult a termelés. Az Ytong új terméke a Silka márkanevet kapó falazótégla. Ebbe a típusba kerül az alumíniumpaszta, amelytől a tégla még porózusabb lesz. 

A legújabb falazóelem gyár Gyöngyös közelében épült meg, és Xella Magyarország Kft. néven folytatja tevékenységét.  

Hazai épületek Ytongra alapozva

Természetesen a gyártás mellett a termék forgalmazása is fontos, és – ha már könnyen elérhető a hazai gyárak miatt az Ytong – egyre többen építkeznek vele nálunk is. Több ismert épület is hazai gyártású Ytongra támaszkodik. Az MTK sportcsarnoka vagy a Tüskecsarnok kifejezetten a jó klimatikus tulajdonsága miatt választotta ezt az építőanyagot. 

Nagyobb csarnokokban, bevásárlóközpontokban is találkozhatunk vele. Az Árkád Üzletház vagy a balatonboglári egészségház is a könnyű, fehér és szívós építőelemekből készült el. Mostanában nagyon sok lakópark esetében találkozhatunk vele. Ennek az az oka, hogy a profit miatt minél előbb lakhatóvá kell tenni a lakóparkok lakásait, és erre sokkal alkalmasabb az Ytong. Épült belőle Budapesten százlakásos passzívház, de gázmotoros hőerőmű is Székesfehérváron. 

Magyarországon még mindig a hagyományos kerámia téglából épült házaknak, lakásoknak van a legnagyobb presztízsértékük, de az ingatlanpiaci árak drasztikus növekedése miatt egyre többen keresik a ma még olcsóbb, alternatív alapanyagokból épült ingatlanokat. Az új házat építők is egyre inkább érdeklődnek az Ytong iránt, amellyel gyorsan és biztonságosan lehet építkezni. Várható, hogy a jövőben az Ytong épületek értéke utoléri a téglaházakét, ezért aki most vág bele egy új otthon megépítésének nagy projektjébe, annak érdemes lehet a svédek világmárkájában gondolkodnia.