Zöldtető – a jövő a természeté

Betondzsungelből esőerdő?

A klímaváltozás egyre kellemetlenebb következményeit mindannyian megszenvedjük. Szemmel láthatóak a következmények: a Velencei-tó csaknem kiszáradt, a halpusztulás a nagyobb tavainkban rendszeressé vált, akárcsak az egyre hosszabb ideig elhúzódó hőhullámok. Az emberi tevékenység érezteti hatását a Föld egész ökoszisztémájára. Amit az ember el tud rontani, azt szerencsére meg is tudja javítani, és ez az építészetre is igaz. 

Sokat foglalkoztam már az energiahatékonysággal, az újrahasznosítással és azokkal a technológiákkal, amelyek a lehető legkevesebbet vesznek ki bolygónk tartalékaiból. A zöldtetős megoldások még ennél is tovább lépnek, hiszen a nagyvárosok betondzsungelét tudják erdős környezetté alakítani. Semmi kétség, a zöldtetőké a jövő, ezért érdemes a technológiát és a vele elérhető előnyöket jobban megismernünk.   

Feléledőben az ősi technológiák

Az emberi tevékenységből származó szén-dioxidot az óceánok és a hatalmas erdőségek tudják, tudnák elnyelni. Óceánból nem tudunk többet csinálni, ám erdőből és zöld felületből annál inkább, ezért fordulunk most újra azokhoz az ősi és természetes megoldásokhoz, amelyek jószerivel már feledésbe merültek. 

Ilyen a zöldtető is, amelyet az északi népek az idők kezdetétől fogva alkalmaztak. Izlandon vagy a Feröer-szigeteken manapság is láthatunk fűtetős házakat, s hamarosan megint egyre több lehet belőlük. A fűtető – amellett, hogy természetes és könnyen elérhető anyagból készül – a kemény északi szeleknek masszívan ellenáll, ráadásul hatalmas mennyiségű csapadékot képes elnyelni. Ezek a tulajdonságok nem mellékesek egy olyan vidéken, ahol állandóan fúj a szél és rengeteg a csapadék. A fűtetű kiváló hang- és hőszigetelő, a karbantartása csak némi kertészeti munkát igényel. Az ilyen házak gazdái rendszerint évente kétszer nyírják a füvet, és ezek a tetők sokkal hosszabb ideig őrzik formájukat, mint a hagyományos társaik, mondhatni örök darabok.      

Alternatívák nélkül

Napjaink nagyvárosai valóságos betondzsungelek, amelyekben minimum 10-15 százalékkal kevesebb a zöldterület annál, amennyi elegendő lenne a természetes légkondicionáláshoz. A zaj, a por és a hőség élhetetlenné teszi a metropoliszokat, pedig nem féltétlenül kellene ennek így lennie, hiszen rendelkezésünkre állnak azok az innovatív technológiák, amelyekkel égi kerteket és kisebb erdőségeket telepíthetnénk. A hatalmas toronyházak lapostetői valósággal kínálják magukat, hogy nagy területeiket növényekkel, kellemes parkokkal tegyük otthonossá. 

Amennyiben a lapostetős házakat bezöldítenénk, azzal nemcsak a mikrokörnyezetünket tennénk lakhatóvá, de nagyot lépnénk előre a Föld klímájának egyensúlyba hozásának érdekében is. Mivel nemigen van más választásunk, ezért a zöldtetős építkezések, vagy telepítések száma biztosan növekedni fog.   

Extenzív vagy intenzív? Mit tud a zöldtető?         

A zöldtetők a klíma elleni harc fontos elemei lesznek, hiszen a népesség növekedésével együtt járó területigény és a fogyatkozó erdők dilemmáját a segítségükkel fel tudjuk oldani. 

Jelenleg két alaptípusa van a zöldtetőknek: az extenzív és az intenzív.  Az extenzív zöldtető kisebb súllyal nehezedik a házra, mert vékony talajréteggel rendelkezik. Az extenzív zöldtetőre elsősorban fűfélék és rövidgyökerű növények kerülhetnek, mert a talaj mélysége nem haladja meg a 15 centimétert. Elsősorban fűszer- és gyógynövények orra-szemre kellemes pázsitját telepíthetjük, amelyekbe kedves kis ösvényeket lehet tervezni. Az extenzív tetők növényvilágát évente egy-két alkalommal kell a kertésznek a gondjaiba venni, műtrágyázni. Esetleg a kánikulai időszakban kell sűrűbben öntözni. Az erre szakosodott cégek árait is jócskán csökkenteni lehet a termés értékével. Ilyen komplex szolgáltatással működő tetőkertészetek egyre-másra szerveződnek a nyugati világban.  

Az intenzív zöldtetőhöz sokkal szilárdabb alapok kellenek, ezért a mérnököknek már a ház tervezésekor tudniuk kell, hogy nagyobb súlyterhelés éri majd az épület szerkezetét. A toronyházak zöme alapból így készül el, persze még nem a kertre fókuszálva. Az intenzív tetőnek négyzetméterenként minimum 300 kg-ot kell elbírnia, mert a termőföldréteg is sokkal vastagabb lesz, akár egyméteres is. Az ilyen termőtalajon nemcsak fűszernövények, hanem a pázsitféléktől a fákig, és az ösvények menti padokig, világítótestekig bármi lehet. Az intenzív zöldtető tulajdonképpen a lakóház kertje és parkja is egyben, amelybe avatatlanok aligha tudnak bemászni, a kilátás pedig páratlan.  A beültetés típusa határozza meg a szükséges talajvastagságot, az öntözőrendszer szükségességét, valamint az ápolás és gondozás szintjét. Ez a megoldás természetesen nagyobb költséggel és odafigyeléssel jár. 

Zöldtető hátrányok nélkül               

A zöldtetőknek annyi előnye van, hogy tulajdonképpen nem is tudom, miért nem építkeznek már régóta ennek szellemében a városlakók. Azt mindannyian tudjuk, hogy a zöld környezet előnyösen hat a pszichére, és nagyon sokan menekülnek az agglomerációba a zajos, poros városokból. Csakhogy ez jelentős autóforgalommal és szennyezéssel jár. Amennyiben a nyugalmat a toronyházban is megtalálnánk, egycsapásra két problémát is megoldanánk.  

A zöldtetőnél nincs hatékonyabb hőszigetelő anyag. Az ilyen tetőnél az éves hőingadozás 34-35 fok, míg egy folyami kaviccsal borított tető esetében ez akár 100 Celsius is lehet. A zöldtetők megfogják a városi port és a szennyeződést, amivel nagyon sok allergiás megbetegedés elkerülhető lehet. Ráadásul nemcsak a port, de a csapadék nagy részét is be tudja fogadni egy intenzív zöldtető, ami korunkban, amikor a hatalmas záporok száma és ereje megnövekedett nem elhanyagolgató tényező.  

Egy zöldtetős nagyváros a csapadékvizeknek a 70-80 százalékát tudná elnyelni, ezzel tehermentesítve a csatornahálózatot. A zöldtető a legjobb légkondicionáló, mivel télen fűti, nyáron hűti a levegőt. A ház energiáinak nyáron a 75, míg télen a 25 százalékát lehet a segítségével megspórolni. A hangszigetelő tulajdonságuk sem elhanyagolható, ha egy forgalmas metropoliszra gondolunk: nagyjából 8-10 decibelt tud elnyelni a növényzet. A zöldtetős házak védettek a szél, a nap, a természet eróziójától, ezért élettartamuk három-négyszerese a hagyományos tetőknek. 

Ma még talán drágább egy zöldtetős beruházás, mint a hagyományos építkezés, de annyi előnnyel rendelkezik nemcsak annak lakóira, hanem az egész ökoszisztémára nézve is, hogy nem lenne meglepő, ha a jövő építési engedélyeit már ennek függvényében adnák ki a hatóságok.