Tartalomjegyzék
Nagy struktúrák a tervezés fókuszában
A lakások belső terének tervezésekor mindig a nagy struktúrák irányából indulunk ki, jelesen is, hogy milyen lesz a falak színe és milyen burkolatokkal fedjük le a járószintet. Ezek a struktúrák fogják meghatározni, hogy az egyes helyiségnek melyek lesznek azok az alapvonásai, amelyre majd a teljes dizájnt építhetjük. A burkolatokat ráadásul hosszú távra tervezzük, hiszen lerakásuk jelentős munkával és kiadással jár. Ezért nagyon nem mindegy, hogy az egyes lakóterekbe milyen burkolóanyag kerül majd. Ügyelnünk kell a praktikumra, a dizájnra és az anyagok tulajdonságaira is. Mindezek a tényezők alapvető fontosságúak lesznek tehát otthonunkban, ezért érdemes körüljárni az egyes fajtákat használhatóságuk, lerakásuk költsége és nehézsége szempontjából.
Az egyes típusok hagyományos használata
A burkolóanyagoknak két alapvető típusa van: a meleg- és a hidegburkolatok. A két típus – hasonlóságai mellett – más-más technológiai ismereteket feltételez, ezért a szakemberek egy része kizárólag csak az egyik területre specializálódik. Mivel azonban egy ház burkolása esetében mindkét burkolási típus igénye fel szokott merülni, így a legtöbb szaki mindkét szakágat gyakorolja, hogy a teljes projektet ő végezhesse el.
A hidegburkolatok alapvető anyaga a kő. Ebbe a kategóriába tartozik a kerámia, a csempe, a márvány, a gránit vagy a mészkő. Ezekkel a burkolatokkal találkozhatunk az előszobában, a fürdőszobában, a konyhában – illetve fagyálló fajtáival a verandán, a teraszon, a balkonon és a télikertekben.
A melegburkolatok a kövön kívüli minden egyéb. Elsősorban a faburkolatokat kell megemlíteni: a parkettát, a laminált padlót, vagy az egyre népszerűbb parafát. De ebbe a kategóriába tartoznak a különböző műanyag és gumiburkolók is. A melegburkolatokat rendszerint a lakószobákban fektetik le. Mivel a két burkoló típus is örök versenyben áll, ezért készülnek már kifejezetten nappaliba szánt járólapok, és fürdőszobára tervezett laminált padlók is. A fürdőbe természetesen vízálló parkettákat fektethetünk le, míg a nappaliban padlófűtés fogja kompenzálni a kerámia vagy gránit hidegét.
A burkolatokat be szokták még osztani azok elhelyezési pontja szerint is. Így megkülönböztetünk padló-, fal- és mennyezeti burkolóanyagokat is.
A burkolóanyag kiválasztásának szempontjai
A burkolóanyagok tekintetében alaposan meg kell fontolni mindent, mielőtt egy pénzigényes beruházásba belevágnánk. Az egyik elsődleges szempont nyilván az lesz, hogy mennyit bír el a pénztárcánk. Ugyanakkor arra is ügyelni kell arra is, hogy megfelelő minőségű anyagokat válasszunk, olyanokat, amelyek nemcsak praktikusak, de hosszú élettartamúak, valamint ízlésvilágunknak is megfelelnek.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy a nyersanyagok megvásárlásával még nem értek véget a költségek, hiszen a burkolóanyagokat még le is kell rakni. A várható szakmunka árát is be kell kalkulálnunk. Az sem lesz mellékes szempont, hogy hová lesz az adott burkolóanyag lerakva, mekkora előkészületet kell előtte tenni, illetve milyen erősségű alapot kell kialakítani egy esetleges nagyobb igénybevétellel tervezve. És akkor még nem beszéltünk a felrakás technológiájáról, amely ugyancsak plusz költséggel járhat.
Előnyök, hátrányok, jellemzők típusokra és fajtákra bontva
Haladjunk kintről befelé. A teraszokra tipikusan hidegburkolatok, mégpedig azok fagyálló változatai kerülnek. A burkolóanyag jellemzően kerámia-, tégla- vagy kőpadló szokott lenni. Ezeket a lapokat valamilyen ragasztóanyaggal, vagy ágyazó habarccsal rakják le. A fagyállóság mellett érdemes arra is odafigyelni, hogy az adott termék mennyire kopásálló, és milyen minőségi besorolást kapott. Az időjárásnak kitett burkolatoknál célszerű a legmagasabb minőséget választani, ellenkező esetben az élettartam a vártnál rövidebb lesz.
Az első osztályú termékek esetében garanciát is kaphatunk a cserére. Amennyiben ilyen vállalása nincs a forgalmazónak, akkor érdemesebb valamivel több darabot venni a kiszámítottnál, hogy az esetlegesen hibás példányokat pótolni tudjuk. A hidegburkolatok lerakásánál az is elmondható, hogy azt rendszerint szakemberrel végeztetik el, mert az aljzatnak simának és vízszintesnek kell lennie, és emiatt nem célszerű szerszámok és kellő tapasztalat hiányában „ezermesterkedni”.
A lakások belső terében a fapadlók a legnépszerűbbek. Ide tartoznak a laminált padlóburkolatok. Ezek azok a burkolóanyagok, amelyet „csináld magad” keretében sokan maguk raknak le. Mivel a darabokat úsztatott fapadlóként kell lerakni, ezért egy kis gyakorlattal elsajátítható ez a művelet. Hiba esetén csak szét kell szedni a darabokat, és újra lehet kezdeni, anélkül, hogy az anyag károsodna. Ráadásul az aljzatnak sem kell tökéletesen síknak lennie. A faburkolatoknak egyetlen igazi ellensége van, a nedvesség. Ha ezt elkerüljük, akkor a laminált padló akár el is költöztethető egy másik lakásba. A parketta viszont időtállóbb, de azt már nem tudjuk sérülés nélkül felszedni.
Egyre népszerűbbek a rugalmas melegburkolatok, mivel a lerakásuk nem igényel nagy technológiai tudást, tisztántartásuk könnyű. A PVC vagy a linóleum a legolcsóbb burkoló fajta, de ezeket inkább előszobákban, vagy folyosón szokták lefektetni. Nem tartoznak a legelegánsabb és időt állóbb anyagok közé. A parafa egyre népszerűbb padlóburkolat, és valahol az árskála közepén helyezkedik el, míg a manapság egyre divatosabb bőrburkolat igencsak borsos áron érhető el. Az említett burkolóanyagok vékonyak, ezért lefektetésükkor fontos, hogy az aljzat sík legyen.
Rendszerint irodaházakban találkozunk a padlószőnyeggel, valamint a természetes rostokból készült, hasonló tulajdonságú burkolatokkal. Ezek a burkolóanyagok elnyelik a zajt, viszont kitisztítani sohasem lehet őket tökéletesen. A porallergiában szenvedőknek ez a burkolóanyag nem lehet alternatíva!
A burkolóanyag költségeiről általában
A burkolóanyagok lerakásánál tudunk költséget megtakarítani, feltéve, ha olyan típust választunk, amellyel magunk is dolgozhatunk. A laminált padló, és linóleum valamint a padlószőnyeg lefektetése esetén dönthetünk úgy, hogy mi leszünk a mester segéde. Amennyiben házilagosan akarunk kivitelezni, számolnunk kell a szerszámok és a rögzítő anyagok költségével is.
Amikor a költségeket sorra vesszük, ne feledkezzünk meg a majdani karbantartás és a tisztítás költségeiről sem! A felület kezeletlen faburkolatokat olajozni, lakkozni, viaszolni kell. A terrakotta burkolatra időközönként viaszt kell felhordani, mert csak így marad szép és vízhatlan. A legkényesebbek a bőr burkolóanyagok, és ezeket speciálisan kell karbantartani, és tisztítani.