Klíma – hőhullámra felkészülni

Ugyan még csak a tavasz közepén járunk, de a klímaváltozás eredményeképpen egyre hamarabb érkezik meg a meleg, majd a forróság is hazánkba. A rendszerváltás előtt még nagyon kevés lakás rendelkezett klímaberendezéssel, de a 90-es évektől kezdve hatalmas piaca lett a szobai klímának, különösen a városokban. Ahogy a hőmérséklet egyre növekedett, úgy szaporodtak el ezek a berendezések a betondzsungelekben s vált megszokottá a nagy téli rezsiszámla után az ugyanolyan nagy nyári hűtésből fakadó villanyszámla is.  

A klíma rövid történelme 

A lakásokban üzemeltetett klímaberendezésekkel az a baj, hogy – noha megfékezi a hőséget a helyiségben – a globális klímaváltozásért ugyanúgy felelősek, mint a gépkocsik kipufogói. Az elektromos áram nagy részét még manapság is fosszilis energiából állítják elő. 

Az ember az idők kezdete óta küzd a hőség ellen, bár barlanglakó őseinknek nem voltak ilyen gondjaik, hiszen lakhelyükön állandó és kellemes volt a hőmérséklet. Ahogy azonban kibújtak a földből az első emberi települések, azonnal szembesültek a kínzó forróság problémájával. A hűtés természetes módja a párolgás, ezért az ókori Egyiptomban hidegvizes rongyokat terítettek az ablakokra vagy a nyitott ajtóba, amelyet kereszthuzattal kombináltak. A vizek közelében lakók házának ajtaja rendszerint a folyóra vagy a tóra nyílott, és a hűvös érdekében agyagedényből párologtatták el a hideg vizet. 

Az ókori Rómában a nagyon fejlett csatornahálózat hozott enyhülést a gazdag villák lakóinak. Ők a zárt udvarokban ezen keresztül keringették a vizet, a módosaknak még kis csobogóra vagy szökőkútra is tellett. 

A modernkori klíma kezdete az 1820-as évekre nyúlik vissza. Michael Faraday ekkor fedezte fel, hogy a sűrített és cseppfolyós ammónia párologtatás közben hűteni képes. Az első klímákat még ipari céllal építették meg, mert nagyméretűek és igen drágák voltak. A klímatörténethez tartozik még a freon tündöklése és bukása is. Ez a gáz bár nagyon hatékony volt, de alapvetően felelt az ózonréteg rombolásáért, ezért napjainkra már mindenhol betiltották.      

A klíma választásának szempontjai

Manapság már egyre többet beszélnek a klímaberendezések globális szerepéről. Ahol erre lehetőség van, a természetes árnyékolók és hűtők irányába fordulnak azok, akik felelősséget éreznek környezetük iránt, és megtehetik, hogy ötvözzék a hagyományos és a legmodernebb technológiákat. A zöldtetők, a pincéhez kötött szellőző folyosók és kürtők, a vastag falak és szigetelés, a vályogépítészet, valamint ezek kombinációja újból reneszánszát éli. Viszont az elektromos klímakészülékek még mindig a legfontosabb szereplői a klímatechnikának.

A klímaberendezés választásakor ügyelnünk kell arra, hogy jó minőségűt vásároljunk, és a lehető legtakarékosabb besorolásút. A beszerelést bízzuk igazán jó szakemberre. A kiválasztásnál az sem mellékes szempont, hogy megfelelő teljesítményű berendezést szerezzünk be.    

Általánosságban 100 watt/négyzetméter hűtőteljesítménnyel kell számolnunk minden helyiség tekintetében. Azoknál a szobáknál, amelyeket jobban bevilágít a nap, a szakemberek köbméterben végzik el a teljesítményre vonatkozó kalkulációt. A klímaberendezés egy helyiséget tud tökéletesen lehűteni, ezért minden olyan szobára kalkulálni kell vele, ahol sokáig tartózkodunk.  

A modern klímaberendezések nemcsak energiatakarékosak, de légszűrő rendszerrel is el vannak látva. Ezek – megfelelő karbantartás esetén – még a polleneket is kiszűrik a levegőből, így kedvező lehet használatuk allergiás tünetek megléte mellett. A klímaberendezések drágább verziói nemcsak hűtenek, de bizonyos hőfok határig fűtésre is alkalmasak, valamint programozhatóak, és vannak távvezérelhető típusai is. Az ilyen készülékek tulajdonosa hosszabb távollét esetén csak akkor indítja be a klímát, mielőtt hazatérne, ezzel nem kevés energiát spórolva meg.      

Klímaberendezés és esztétika   

Egy időben nagyon divatosak voltak az úgynevezett mobil klímák. Ezek nem igényeltek beszerelést, ugyanakkor meglehetősen nagy helyigényük volt. Egy nappaliban úgy néztek ki, mintha a tulajdonos bevitte volna oda a mosógépet. Amellett, hogy a látványa minden enteriőrt tönkretett, nem is volt annyira hatékony, mint a felszerelhető típus, cserébe viszont megzabálta az áramot. A mobil klímákat manapság a lacipecsenyékben használják nyáridőben.  

A korai klímák beltéri egysége nem volt valami dizájnos, ezért beszerelésekor a nappali falát is olyan fehérre kellett festeni, mint a klímaelemet, ezzel beleolvasztva a környezetébe. Sokan az úgynevezett elrejtéses technikát választották. Ebben az esetben valamilyen dobozzal, ráccsal vagy az enteriőrbe illő szekrénnyel takarják le a klímát úgy, hogy a légáteresztő képességét ne veszítse el. A legjobb módszer a mennyezetbe elrejteni az egységet. Az álmennyezet akár nagyobb méretű klímaberendezést is el tud rejteni. A hűtőnyílások a mennyezetben már szinte senkinek sem tűnnek fel, és nem bontják meg a helyiség harmóniáját sem.    

Amennyiben az elrejtés valamilyen oknál fogva nem jöhet szóba, akkor csináljunk a hátrányból erényt, és alkalmazzunk kiemeléses technikát. A klíma ebben az esetben hangsúlyos szereplője lesz a helyiségnek, amelyhez hozzáigazíthatjuk a padló, a fal, vagy a nyílászárók színét, esetleg a bútorokkal még ellensúlyozhatjuk is azt. A kiemeléses technika esetében válogathatunk a dizájnos darabok között, mivel már nem csak az egyszerű, fehér színű elemeket gyártják. A beltéri egységeknek tetszőlegesen változtathatjuk meg a színét, vagy lecserélhetjük az előlapot. Ezeknek az előlapoknak manapság már kedvünk szerint cserélgethetjük a színét és a mintáját. Akad olyan, négyzetes előlappal rendelkező típus, amelyre valamilyen képet helyezhetünk el, s mintegy festményként látja el hűtési funkcióját. 

További szempontok, amelyeket célszerű figyelembe venni

A klímára bizony elég sokan panaszkodnak nyár idején. Nagyon sokan éppen a készüléktől betegednek meg, mert túlzottan nagy különbségre állítják be a külső hőmérséklethez képest. Ahhoz, hogy elkerüljük a megfázást, vagy az ízületek megbetegedését, maximum 5-8 fokkal vegyük a benti levegőt hűvösebbre, mint a kintit. Így még kánikula idején is felüdülés lehet a nappaliban tartózkodni, és nem kell papírzsebkendőt sem beszereznünk. 

Sokkal nagyobb veszélyt jelent a legionella baktérium támadása, mely a nem kellően karbantartott és tisztított berendezésekben telepedhet meg. Ez a kórokozó krónikus tüdőgyulladást vagy hörghurutot okozhat, ezért a klíma tisztítását vegyük nagyon komolyan!