Lépcső beltéren – ami nélkül nem jutunk fel az emeletre

Fontos, ám kevés figyelmet kapó szerkezeti egység

Az emeletes házak fontos szerkezeti egységét alkotják a lépcsők, amelyeken emeletről emeletre közlekedünk, tehát nem elhanyagolható a szerepük, ám mégis kevés szó esik róluk. Rendszerint a kőművesekre, asztalosokra bízzuk a dolgot. Pedig a beltéri lépcsőknek alapvető funkciójuk mellett esztétikusnak és biztonságosnak kell lenniük. Kialakításakor ügyelni kell a statikai szempontokra, a legfontosabb méretekre, a dőlésszögre, a felépítmény szerkezetére stb. Ennek alapján elmondható, hogy akár csak egy egyszerű lépcsősor megépítése is pontos tervezést követel meg.    

Műszaki feltételek

A lépcsősoroknak mindig az adott területhez kell illeszkedniük, figyelembe kell venni a végpontoknál található méreteket, a szintek közötti magasságot, illetve azt, hogy mekkora helyen kell a lépcsőt megépíteni. Ahol nagy magasságba vezetnek a fokok és van elég hely a terjeszkedésre, ott pihenőt is ki lehet alakítani, ahol azonban a magassághoz mérten kicsi a hely, előfordulhat, hogy csak a helytakarékos csigalépcső lesz az egyetlen megoldás. 

Bármilyen típust építsünk is, érdemes figyelembe vennünk az ajánlott méreteket a dőlésszögtől az egyes fokok magasságán át annak mélységéig. Ezek a sztenderdek nem véletlenek, mivel az így kialakított lépcsők a legkényelmesebbek és a legbiztonságosabbak. Azzal nem árulok el nagy titkot, ha kijelentem, hogy minél kisebb a lépcső emelkedési szöge, annál könnyebb rajta a felfelé haladás, és lefelé is sokkal biztonságosabb járás esik rajta. Az ajánlások a 30-40 fok közötti emelkedést tartják optimálisnak. Másztam meg már nehezen két emeletet is egy házban, míg egy másikban az ötödik emeletre is vidáman felgyalogoltam. Látszatra a két lépcsősor csaknem ugyanolyan volt, de egyebek között a dőlésszög okozta a lényegi különbséget.  

Nem mellékes az egyes lépcsőfokok közötti magasság sem. Jelentős erőfeszítést igényel, ha 20 centiméternél magasabbra kell emelnünk a lábunkat folyamatos mozgás közben. A jó lépcsősor fokai sosem haladják meg ezt a határt. Az egyes lépcsők mélysége sem mindegy, mert akkor tudunk kényelmesen és biztonságosan haladni, ha elfér rajta a teljes lábunk. A megfelelő mélység valahol a 25 centiméternél van. 

A lépcső teherbírása

A lépcsőn nemcsak egymagunkban közlekedünk, de olykor nagyobb méretű tárgyakat is fel kell tudnunk vinni. Ez már önmagában is feltételez egy megfelelő teherbírást és szélességet. Egy szűk csigalépcső csupán a le-fel járásra alkalmas, ahhoz, hogy terhet is fel tudjunk vinni sokkal szélesebb lépcsősorra van szükség, amelyet műszakilag is előírnak. A minimális szélesség 80 centiméter, ami egy karszélességnyi távolság, de rendszerint az emeletre vezető főlépcsők ennél szélesebbek szoktak lenni. Az is előírás, hogy a lépcső fejmagassága, azaz a födémelem és a lépcső között résznek legalább 2 méteres távolságban kell lennie. A lépcsőnek minimálisan 300 kilogrammot kell elbírnia négyzetméterenként.  

Ügyelni kell a lépcsőjárás biztonságára is, ezért – különösen nagy szintkülönbségnél – korlátot vagy karfát kell építeni a lépcsőhöz, amelynek minimális magassága 90 centiméternél van. A biztonságos korlát elemei között nem lehet nagyobb távolság 12 centiméternél.          

A lépcső típusai és anyagfajták

A lépcső lehet nyergelt, pofafás, csiga, függesztett vagy úgynevezett samba típusú. Hogy melyik a legideálisabb választás, azt leginkább a helyiség mérete, a nyílászárók elhelyezkedése határozza meg. Építésénél általában az is fontos kívánalom, hogy a laklóterületből a lehető legkisebb részt vegye el. Az okos tervezők a lépcső aljának beépítéséről sem feledkeznek el – ezt a holtteret be lehet polcozni, akár egy kisebb gardrób vagy egy munkaállomás is elférhet alatta.   

A legáltalánosabban elterjedt fajta a nyergelt lépcső, amelynek a fokokat megtámasztó alapja egy derékszögű háromszög. A pofafás lépcső egyik jellegzetessége, hogy járás közben dobogó hangot ad, amit az oldalát lezáró elem dobozos belseje tesz lehetővé. A fokokat és a lapokat ugyanis ragasztással illesztik egymáshoz. A csigalépcső nagy magasságok és szűk terek áthidalására találtak ki. Nem is igazi középkori vár az, amelyikben nem találunk tornyokba vezető csigalépcsőt. Nagyon helytakarékos megoldás, hátránya is ebből fakad. A nagyamama kétajtós szekrényét ilyen lépcsőn nem tudjuk felvinni az emeltre.       

A függesztett lépcsők teherhordó támasza a belső ív karfája, a lépcsőt pedig a falhoz kapcsolják erős fémpántok segítségével. Létezik még az úgynevezett samba lépcső, amely a legkevesebb helyet veszi el az egyenesen futó lépcsők közül. Valójában váltott lépcső, a fokaira csak az egyik lábunkat tudjuk helyezni, ezért aztán ez balesetveszélyesebb is. Szűkfolyosós kaptatóknál használják, de beépítése csak akkor javallott, ha nincs más megoldás helyette.     

Világítás

És ha már a folyosónál tartunk: meg szokták a lépcsőket különböztetni a természetes bevilágítás alapján is. A nyitott lépcsőt természetes fény éri, és amikor végig haladunk rajta, láthatjuk az épület összes szintjét. A zárt lépcsőknél szükségünk lesz műfényekre, és a lépcsősor mindkét végéhez telepítenünk kell villanykapcsolót. A zárt lépcsők legfőbb pontjait erős fénnyel célszerű megvilágítani.    

Miből készülnek el a beltéri lépcsők? Már csak esztétikai szempontok miatt is nagyon népszerűek a fából készült szerkezetek, amelyeket vasalatok tartanak össze, vagy fémkarok kapcsolnak a falhoz. Mivel a lépcsőnek kopásállónak és strapabírónak kell lennie, ezért tömörfából készülnek. A tölgy vagy kőris ideális és nagyon szép a lépcsők készítésére, de szoktak juharból, bükkből és fenyőből is időtálló lépcsőket építeni.  

Fémlépcsőket inkább csak ipari területeken építenek, de a loft lakásokban találkozhatunk velük. Magánházakban még a betonlépcső dívik. Ezek elnyűhetetlenek, bár önmagukban nem tetszetősek. A beltéri betonlépcsők ezért általában valamilyen díszesebb borítást kapnak. Ez lehet faburkolat, padlólap, csempe, de akár szőnyegborítás is.  

Néhány szó a lépcső biztonságáról         

Nem vitatható, hogy a lakóterünk balesetveszélyes pontja a lépcső. A háztartási balesetek jelentős arányáért éppen a lépcső – a rosszul megépített, csúszós, kivilágítatlan stb. lépcső a felelős. Éppen emiatt nem érdemes a lépcsőt fusiban építeni, hanem a munkával egy szakembert kell megbízni. 

A balesetek valószínűségét a jó kapaszkodókkal tovább csökkenthetjük, és a csúszásgátló felületek is a biztonságos közlekedést garantálják. A korlátok kialakításakor ügyeljünk arra, hogy a karfa és a fal közötti távolság megfelelő legyen ahhoz, hogy kényelmes és biztos fogást tudjunk találni  

A kétoldali korlát még nagyobb biztonságot ad, különösen akkor célszerű, ha idős vagy mozgásában korlátozott személy közlekedik rajta.