Sziklakert – virágok buja tengere

A cikk elolvasása: 6 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc: +36 (70) 426-3106

Egyre népszerűbbek a sziklakertek

A május talán az esztendő legszebb hónapja, és ezt a virágba és zöldbe borult kertek bizonyítják. Minden kert valahol annak tulajdonosáról is szól. Ráadásul – ellentétben a ház belső helyiségeivel – mindig szem előtt van, bárki vethet rá egy pillantást. A rendezett kert bizonyítja, hogy a tulajdonosa gondos gazda, míg az elhanyagolt birtok nagyon szomorú látvány.

A kerttel szeretettel foglalkozók körében egyre nagyobb divatja van a sziklakertnek, amely nagyon egyedi arculatot kölcsönöz a kertes házak természetes területének. A sziklakert alakjával, formájával, a benne növekedő virágokkal – ha az rendesen van kialakítva – valóban olyan lehet, mintha az élő természetből metszettünk volna ki egy kis darabot.          

Döntő a tervezés és szakmai alapok

Azt gondolhatnánk, hogy egy sziklakert megépítése nem jelent különösebb problémát, pedig annak kialakítása ugyanolyan tervezést – ha nem komolyabbat – igényel, mint a hagyományos kert. Ahhoz, hogy látványos és hosszú időn át gyönyörködtető sziklakertünk legyen, ismerni kell az alapvető szakmai fogásokat és szabályokat. 

Nem mindegy ugyanis, hogy a telek és a sziklakert milyen arányban osztozik a területen, hol fekszik, milyenek a talaj adottságai, mint ahogy az is izgalmas szakmai kérdés, hogy milyen virágok érzik az ilyen sziklába ágyazott terepen jól magukat, s mely növényekkel élnek barátságos társulásban.        

Hol legyen a sziklakert, honnan szerezzünk sziklákat?  

A sziklakert helyének kiválasztásakor elsődleges szempontnak tekinthető, hogy oda, ahová tervezzük, elegendő napfény jusson. Arra is ügyelni kell, hogy ez a műtárgy viszonylag messzebb épüljön fel azoktól a fáktól, amelyek nagy árnyékot adnak, és sok levelet, gallyat hullatnak. Noha a fának ezek a lehullott darabjai természetes módon bomlanak le, de ha elborítják a sziklakert felső rétegét, az megakadályozza a virágok fejlődését. Ne feledjük, hogy sokkal vékonyabb az a földréteg, amelyben a sziklák között növekedhetnek. 

A talaj szerkezete sem mindegy. Kemény, kötött talajra azért nem jó építkezni, mert a szikla alján megáll és pangani kezd a víz. A fagyzugos zónákat is figyelembe kell venni. A jól megkomponált sziklakert ugyanis már márciusban kezd virágba borulni, de ilyenkor még bőven vannak talajmenti faggyal járó éjszakák, akárcsak áprilisban. A kiválasztott terület minden esetben tereprendezést követel, mert síkká kell tenni az alapot. A sziklakertek elhelyezkedésénél az is jellemző, hogy nem a kert centrumában építik meg, hanem inkább valamelyik sarokban kap helyet.

A sziklakerthez sziklákra van szükség. A legjobb darabokat kőbányákból lehet megszerezni. Az ilyen bányák legtöbbje magánkézben van, és nem éri meg a tulajdonosoknak a kívánságunkkal foglalkozni. Ha megengedik, hogy a munkaszüneti időszakban gyűjthessünk darabokat, az már maga a siker. Lehet persze sziklákat venni a kertészetekben és szakáruházakban, de az pénzbe kerül. Akinek van rá ideje és kedve, az a természetből is gyűjthet. Leginkább a folyók partján lehet összeszedni megfelelő darabokat, mert viszonylag kis területről is begyűjthetőek, és könnyebb elszállítani. A folyó csiszolta kövek nem olyan durvák, mint a bányászati sziklák, de ugyanolyan szép sziklakertet lehet kialakítani belőlük. 

Hogyan építsük meg a dombot?          

A sziklakert olyan műtárgy, amely kitett az időjárásnak, a nagy záporoknak. Ahhoz, hogy stabil maradjon sokáig, alapot kell ásni, és el kell látni a megfelelő vízelvezetőkkel.  Az átlagos méretű sziklakertekhez nagyjából félméteres alapra van szükség. Ezt az alapot 10-15 centiméter vastagságban le kell fedni murvával, vagy apró kavicsokkal. Ez a kavicságy lesz a kert vízáteresztő rétege. Agyagos talaj esetén lehet a réteg akár 30-40 centiméteres is. 

Ezután következhet a sziklaszerkezet kialakítása. A legnagyobb daraboknak kell alulra kerülniük, hogy megtámasszák a dombot, és rétegről rétegre haladva lássuk el termőfölddel, majd egy újabb sor sziklával. Arra is figyelni kell, hogy a természetesség látszatát tudjuk kelteni annak ellenére, hogy sorban haladunk, ezért kisebb-nagyobb részeket kell kihagyni az egyes darabok között. Az is növeli a látványt, ha a szikladarabok formája más és más, s különböző módon helyezkednek el a dombon. 

Jól lehet tervezni és haladni a teraszos kialakítású sziklakertekkel, mert ezeknél teraszonként tudjuk elvégezni a földdel való feltöltést. Sokkal izgalmasabb kihívás az, ha a kertünket igyekszünk a tájhoz illeszteni felhasználva a kert meredekségének adottságait. A leszórt termőföldet alaposan le kell döngölni, mert tulajdonképpen ez a kötőanyaga a sziklakertünknek addig, amíg a növények gyökere be nem segít. A műveletet követőn egy hónapig tartó pihentetés ajánlott, hogy a föld teljesen szétterüljön és mélyen beüljön. 

Kertészkedés a sziklák között

Amikor a szikladombunk kialakult, akkor kezdhetünk neki a virágok ültetésének. Ültetéskor használjunk talajtakarást, amelyhez a legjobb a fenyőkéreg vagy annak őrleménye. Erre azért van szükség, hogy a takarás védje a talajt a kiszáradástól addig, amíg a növények lábra kapva be nem sűrűsödnek. 

A sziklakert tájolása alapján érdemes a virágokat kiválasztani. A déli, napfényben gazdag területre szárazságtűrő fajtákat, míg az árnyékosabb sziklakertekbe kisebb fényigényű növényeket célszerű ültetni. Nem mindegy az egyes virágok növekedési üteme sem. Erre azért kell figyelni, mert a gyorsan növő fajták árnyékukkal és nagy gyökerükkel elszívhatják az életerőt a lassabban fejlődő társaiktól. A kisebb vízigényű fajokat kell a sziklakert magasabb pontjaira ültetni, hiszen innen a víz viszonylag gyorsan fog leszivárogni az alsó területekre, ahová viszont a nagy vízigényű virágokat telepíthetjük. 

A sziklakertek ugyanúgy igénylik a gondos kertészt, mint a hagyományosak. Szükségük van trágyázásra és öntözésre. A kisebb sziklakertekhez elegendő egy locsolókanna, míg a nagyobb objektumokhoz már célszerű locsolórendszert kiépíteni. Ez lehet csepegtetéses, szórófejes, mikroszórós eljárás. A mikorszóró inkább a buja sziklakertekhez javasolható, mert ott szépen megbújhatnak az öntözőrendszer elemei. A jól megépített sziklakertet trágyázni is kell, de erre elég 2-3 évente gondolni. Egyes növények e periódus között is kaphatnak igény szerint fajtájukhoz passzoló tápoldatot. 

Sziklakert ide vagy oda, sajnos a gyomtalanítás sem spórolható meg. A gondos gazda rendszeresen tart terepszemlét, és azonnal kihúzza gyökerestül a lábra kapó gyomot. A profi sziklakertészek már úgy meg tudják tervezni a kis kedvencüket, hogy ott kora tavasztól késő őszig mindig virágzik valami. 

Balesetvédelmi szempontok        

Talán különösnek tűnhet egy kertészeti cikket a balesetvédelemmel befejezni, de nem szabad elfelejteni, hogy a kert építését nehéz és durva élű sziklákra alapozzuk. Éppen ezért ezt a munkát mindenféleképpen vastag bőrkesztyűben végezzük. Amennyiben alakítani akarunk egy szikladarabon, azt védőszemüvegben tegyük, hiszen a felpattanó kőszilánkok nagyon veszélyesek lehetnek. Mivel nehéz darabok emelgetése is beletartozik a műveletbe, ezért azt is meggondoltan tegyük. Az emelést végezzük egyenes háttal, hogy ne terheljük a gerincünket. Az izomlázat feltehetően nem tudjuk majd elkerülni, de ennél nagyobb bajunk sose legyen. Ügyeljünk a szikladarabok lefektetésekor arra is, hogy az ujjunk ne maradjon alatta, és a követ mindig a legstabilabb oldalára fektessük. 

A már kész sziklakerten is lehet mindig egy kicsit javítani. Ha úgy ítéljük meg, hogy a szerkezete nem elég stabil, akkor a gyenge részt erősítsük meg az alapjánál nagyobb szikladarabokkal és alaposan döngöljük be a ráöntött földet. A többit már nyugodtan rábízhatjuk a természetre.