A pajtaház növekvő népszerűsége

A pajtaház reneszánsza

Jó dolga van annak, akinek teli van a csűrje – mondogatták egykor az emberek. A paraszti élet egyik jellemző épületében csépelték egykor a gabonát. A csűrök vagy pajták az Alföldön kívül mindenütt megtalálhatóak voltak, s számuk akkor kezdett rohamosan csökkenni, amikor a modern mezőgazdaság teret nyert.

A csűr szavunk német eredetre utal, és az ugyanazon épületet jelölő pajta a kutatások szerint szláv jövevényszó. Ezek az épületek rendszerint a lakóház mögött álltak, és nagyon jellegzetes volt a felépítésük és a szerkezetük. Az elmúlt évtizedekben a csűrök száma rohamosan fogyott, ugyanakkor az utóbbi időben újra felfedezték a klasszikusan fából ácsolt, magas beleterű, tradicionális építészeti kultúrát hordozó épületet. Egyre több pajta menekül meg úgy a pusztulástól, hogy míg megőrzi arculatát, teljesen más funkcióval ruházzák fel. Elmondható, hogy a pajtaházaknak valóságos reneszánszát éljük.  

A pajtaépítés alapjai

Magyarországon a nyár egyelőre még mindig hűvösnek és csapadékosnak mondható. Az aratást mindig száraz időben végezték el, de a begyűjtést követően a gabonát tárolni és feldolgozni is olyan helyen kellett, ahol nem éri az eső. Ebből a célból építették meg a paraszti portákon a csűröket. Ezek az épületek nemcsak cséplésre és gabonatárolásra voltak alkalmasak, de egyben az egyes porták határát is kijelölték, és rendszerint merőlegesen álltak a lakóházakhoz képest. 

A pajtákat természetes alapanyagokból építették meg, elsősorban fából. Csak a gazdagabbak építették meg téglából, amikor a tégla ára sokkal olcsóbbá vált. Ezek a gazdasági épületek rendszerint egy nagy, kétszárnyas kapuval épültek meg, és csak néhány vékony, ám magas ablakkal rendelkeztek. A csűrök zárt, tömör felmenő fallal épültek meg, ugyanakkor ügyelni kellett arra, hogy a szellőzésük megfelelő legyen, nehogy a tárolt gabona rohadásnak induljon. Erre több megoldást is kialakított a hagyományos pajtaépítészet. Az egyik technika a falazóelemek hézagos felrakása volt, míg másutt a kapu feletti hosszú vékony ablakos és egyéb szellőző területek kialakításával oldották meg a problémát.  

További jellemzők       

Mivel a csűröket nem lakóháznak építették, általában egy nagyon egyszerű formát választottak. Jellemzően egyterű, téglalap alakú épületek voltak, de építettek négyzetes formájú típusokat is. A legbonyolultabb fajta az úgynevezett tokos pajta volt, amelynek a közepe a falsíkból kiemelkedett.

A pajtákat belül három területre osztották be. Középen volt a legnagyobb terület, amelyet másfél méteres falakkal határoltak körül. Itt zajlott a cséplés, míg a másik két rekeszbe a cséplésre váró gabona, és a kicsépelt mag került. A csűr padlója általában döngölt föld volt, csak a székely területeken raktak le fapadlót. Ennek feltehetően az lehetett az oka, hogy Székelyföldön hűvösebb volt és a talaj nedvessége nyáron sem tűnt el teljesen. Ott volt hagyománya annak is, hogy kialakítottak egy többszintes padlásteret a tárolásra. 

A legegyszerűbb pajták a tetőzetet a falaikkal tartották meg, ezért nem lehetett padlásteret kialakítani. A padlásteres csűrökben sarokállványokat és egysoros állványt is beszereltek, hogy masszív legyen a felső tér, és a terhelés az állványokon osztódjon el. 

Csupán az Alföldön nem épültek pajták, ami a csépléstechnikára vezethető vissza. Ott ugyanis nyomtatással nyerték ki a magot a gabonából. Ez az oka annak is, hogy az Alföldön az istálló feletti teret alakították ki egyéb termények tárolására. 

A pajták funkcióváltása    

A pajták első funkcióváltására akkor került sor, amikor beköszöntött a gépesítés, majd általánossá vált a mezőgazdaságban. A cséplést már nem emberi erővel végezték el. A csűrökből rakodó, esetleg raktárépület lett. Nem ritkán a mezőgazdasági gépek garázsává vedlett át az egykor a cséplésre szolgáló épület. A pajta úgynevezett szérű részét, ahol korábban a gabonát tárolták, sokan ólakká vagy istálóvá alakították át.

Ezek az átalakítások magát az épületet életben tartották, hiszen hasznos funkciót töltött be továbbra is. A vidék iparosodása azonban nagyon sok, korábban mezőgazdasággal foglalkozó családot vett ki a gazdálkodásból, sokan költöztek nagyvárosba, hátrahagyva egykori lakhelyüket. Ez az elvándorlás jelentette a pajták végzetét, mert a birtokkal együtt ezek is elvesztették funkciójukat. 

A rendszerváltást követően azonban – ha lassan is – elindult egy hagyományőrző személet. Érdekes módon sok városlakó kezdett a vidék felé fordulni, olyanok, akiknek elegük lett a városi dzsungelekből, és nyugalmukat az egykor volt vidéki hangulatban vélték meglelni. Ezek a városlakók nem kívántak visszatérni a mezőgazdasági termeléshez, ismeretük sem volt hozzá, de szerették volna a hagyományokat megőrizni – ha másban nem is – a tradicionális formákban, épületekben és a természetes nyersanyagok használatában. Ez jelentette a tornácos vályogházak és a pajták, csűrök felújításának, egyben funkcióváltásának új korszakát. 

Pajták az átalakítás lendületében        

Mivel a pajták a népi hagyomány ikonikus épületei, már önmagában ez a tény is igazolta létüket azok számára, akik a vidéki tanyájukon keresték a pihenés lehetőségét. Ráadásul ezek az épületek elég impozánsok ahhoz, hogy megmozgassák tulajdonosuk fantáziáját. A magas belső tér, az izgalmasan tagolatlan szerkezet egészen különleges lehetőségeket kínált a megújításukra nézve. 

Persze a régi csűröket először szerkezetileg és statikailag kellett átvizsgálni, hiszen a többségük elhanyagoltan állt éveken át, ráadásul gépészeti szempontból csaknem teljesen sivárok voltak. Némelyikbe ugyan beszerelték a világítást, de se csatornázva, se rendes fűtéssel nem voltak ellátva, mivel hajdanán erre sem lehetőség, sem szükség nem mutatkozott. 

A legtöbb pajtának még az alapozása sem volt elégséges ahhoz, hogy ott valamilyen tartós, új funkciót meg lehetett volna valósítani. A pajták felújítása jelentős anyagi vállalkozás minden esetben, és néha szinte az alapoktól kell újraépíteni az egészet, csupán a formát meghagyva, de korszerűbb építőanyagokkal dolgozva. Nem lehet csodálni, hogy a pajták átalakításához ugyanolyan építési engedélyre van szükség, mintha lakóházat építenénk fel. 

A pajtaház születése    

Szerencsére napjainkban olyan lendületet vett a pajtaházak kialakítása, hogy erre már találunk szakszerű, kifejezetten erre a célra szervezett cégeket, amelyek a tervezéstől a generál kivitelezésig mindent el tudnak látni. Tisztában vannak az adott terület, önkormányzat szabályozásaival, így a műszaki engedélyeket is be tudják szerezni, ügyelve az előírásokra. 

Aki pajtaházat akar magának, az tulajdonképpen egy házat épít, és ezért ugyanakkora befektetésre kell számítania. A megújult pajtaház csak látványukban emlékeztetnek a régi csűrre, de falait a falburkolat alatt modern építőanyagokból húzzák fel, tökéletes szigeteléssel látják el. A padlózat alatt fut a fűtés, a padlót pedig kőből, terrakottából burkolják. Ahol hagyományos fűtőtestek melegítenek, rendszerint valamilyen faburkolat található a padlón, hiszen ez illeszkedik a pajtaház stílusához. 

A pajtaház az ipari épületekből átalakított loft lakásokra hasonlít annyiban, hogy rendszerint egy nagy térrel, és jelentős belmagassággal rendelkezik, ugyanakkor stílusában a paraszti életmódhoz igazodik. A pajtaházban a vintage, esetleg a farmház enteriőr uralkodik. A teret különböző zónákra osztják funkciójuk szerint. Az egyik zónában található a hatalmas konyha és étkező, míg a másikban az ugyancsak nagyméretű nappali. A hálók és a fürdőszoba az emeleti galériában helyezkednek el, mert a pajtaház magassága bőven megengedi a normális nagyságú szobákat és a fürdőt az emeleti térben. 

A nagy beltéri magassághoz magas ablakok társulnak, és a pajtaház rendszerint egy nagy, kovácsoltvassal megtámogatott szárnyas kapuval rendelkezik. Ez a kapu nagyon erős hatást gyakorol a teljes épületre. Zömében utánzatok ugyan, de a megfelelő szakértelemmel tradicionális díszítéssel és vasalással ellátott bejárati kapuja lesz a háznak amellett, hogy akár teljesen elektronikus lehet a nyitástechnikája. 

Már hazánkban is van ilyen megújult pajtaház, de akad olyan is, amelyet a helyi önkormányzat hasznosít kultúr- vagy táncház formájában, s ha kedvünk tartja, vidéki nyaralásunk szálláshelyéül is választhatunk pajtából kialakított panziót.