Önellátó, gazdaságos és bio – megújul a kiskert

Virágoskert helyett zöldségágyások

Itt a tavasz, s ilyenkor tekintetünket a kert felé vetjük. Azt érzékelhetjük, hogy a kert – legyen bármekkora is – szerepe kezd megváltozni és felértékelődni. Egyre többen tekintenek úgy a ház körüli területre, mint egy gazdasági lehetőségre. 

A háztáji termelés valamikor az 1970-80-as években élte virágkorát, és nagyon sok, egyébként más munkából élő kisgazda foglalt piac helyet hétvégenként, hogy a megtermelt felesleget értékesítse. Ezek az általában idősebb asszonyok a nap végére szinte mindig eladták a portékáikat, mert a frissen szedett zöldségnek, gyümölcsnek nagy becsülete volt. 

A rendszerváltáskor azonban a háztáji gazdálkodásnak bealkonyult. Sok ház kertjét betonozták le, hogy ott kocsibeálló vagy garázs legyen. Ennek legfőbb oka az volt, hogy az emberek a nagy bevásárlóközpontokban szerezték be az árukat, jelentősen csökkentve a kisgazdálkodók terméke iránti keresletet. 

Manapság azonban feléledni látszik a kiskert. Életre hívását elsősorban a termékek drasztikus drágulása segítette elő, valamint az az igény, hogy egészséges körülmények között termelt élelmiszer kerüljön az asztalunkra. A virágoskertet a zöldséges ágyások váltják fel.   

Kiskerteket támogató know how

A drágaság csupán egyik tényezője annak a dinamikának, amely a kiskertekben lejátszódik. Jelentősen közrejátszik a technológia fejlődése is ahhoz, hogy sokan vágjanak bele a házi kertészetbe. A különböző eljárások, új vetőmagfajták, kerti eszközök és gépek lehetőséget adnak arra, hogy egy négytagú család asztalára mindig kerüljön friss zöldség. Ehhez pedig elegendő egy nagyjából 120-130 négyzetméteres terület. 

Sokat fejlődött például a teraszos és a függőleges termesztés technológiája, amely segítségével sokkal hatékonyabban használhatjuk a rendelkezésünkre álló területet. A balkonzöldségek és -gyümölcsök megjelenésével pedig még egy lakótelepi család is hozzá tud jutni némi saját terméshez. A balkonnövények fajtái szinte évről évre gyarapodnak. Termelhetünk, paradicsomot, futóbabot, epret, paprikát stb. 

Ahhoz, hogy a kiskert tavasztól őszig mindig kínáljon valamit, már számtalan trükköt és technikát leshetünk el az interneten. Nem kell könyvesboltban turkálnunk, mert az információ házhoz jön. Mindezek a körülmények reális alapot adnak arra, hogy magunk termeljük meg a szükséges vitaminforrást.          

Természetes talajjavítók

A kertészetben forradalmi változások következtek be az utóbbi évtizedekben. Kiderült, hogy vegyszerek nélkül is lehet szép és egészséges termést szüretelni. Az új csodaszer a komposzt, illetve a természetes összetevőkből álló mulcs. A mulcsot ráadásul növényspecifikusan meg is tudjuk vásárolni a kertészeti boltokban. A mulcsok elősegítik a talaj regenerációját és feltöltekezését energiával, védik a talajt a kiszáradástól, és gátat szabnak a gyomnövények elburjánzásának is. 

Saját komposztot is előállíthatunk a kerti és konyhai hulladékokból. Ehhez minden tudnivalót megtalálunk az interneten a szerves anyagok kiválasztásától a komposzt kezeléséig. Ez az újrahasznosítás a természet körforgásán alapszik, amelynél nincs tökéletesebb. Az így megtermelt zöldségek frissen kerülhetnek az asztalunkra, s aki evett már közvetlenül a kertből hozott terményt, az tudja, hogy mennyire más az íze a friss, tárolástól és szállítástól nem szenvedő élelmiszernek.     

A kiskert adottságairól

Mielőtt belevágunk a kertészkedésbe, jó, ha megvizsgáljuk, hogy milyen adottságokkal rendelkezik az a terület, ahová a palántákat ültetni szeretnénk. A kertészet igazi mesterség annak ellenére, hogy három alapvető feltételen alapul. Ezek: a jó minőségű talaj, a megfelelő mennyiségű víz és napfény. Egyszerűnek tűnik, mégis könnyen hibázhatunk. Érdemes a talajt előkészíteni arra, hogy abban gazdasági növényeket termeszthessünk. Meg kell vizsgálni, hogy az adott területet mennyi nap éri, hogyan juttathatjuk el a vizet a veteményig.  

A tulajdonságok így vagy úgy eldöntik a dolgot. Az a terület, amelyet sokat ér a napfény, sosem lesz igazán árnyékos. Ennek megfelelően olyan növényeket célszerű termeszteni, amelyek kedvelik a sok fényt. Ilyen a saláta, a kelkáposzta, a petrezselyem, a spenót stb. Ezek a növények viszont sokkal több vizet is igényelnek. Ha a feltételeket megteremtjük, akkor nagyon szép termésre számíthatunk. Árnyékos területre elsősorban gyökérnövényeket ültethetünk. Ezek közé tartozik a répa, a retek, a cékla, a hagyma. A felsorolt zöldségeknek elegendő 4 órányi napsugárzás. Fényre tehát ezeknek a növényeknek is szükségük van, mivel ez az az üzemanyag, amelyet cukorrá tudnak bontani, majd beépítik keményítő vagy celluloid formájában.     

Hogyan vágjunk bele a kertészkedésbe?

A kezdő kertésznek tehát először fel kell mérnie a területet és el kell döntenie, hogy mire lesz alkalmas a földecskéje. A szakértők azt tanácsolják, hogy az első egy-két évben ne akarjunk nagyot markolni. Elegendő, ha csak 4-5 féle növénnyel próbálkozunk. Ezek közül is azokkal, amelyek nem szoktak nagy problémát jelenteni. 

A viszonylag kisebb igényű zöldségek közé tartozik a borsó, a spenót, a sóska, a csemegekukorica, a cékla, a saláta és a különböző tökfélék, mint a cukkini vagy a patisszon. Ezek viszonylag gyengébb talajban is szépen növekednek, és egy kis odafigyelés mellett nagyon szép termésátlagot érhetünk el, ami nyilván növelni fogja a kedvünket és az önbizalmunkat. 

Az említett zöldségek ráadásul arra is lehetőséget adnak, hogy a termőidőszak egészében, azaz tavasztól őszig mindig legyen egy kedvencünk, amely éppen termőre fordul. Amennyiben egy korai borsóval kezdünk és a végére egy késő tököt ültetünk, szépen bekeretezhetjük az egész szezont. A két határzöldség közé pedig ültethetünk folyamatosan termő fajokat, mint például paradicsomot vagy paprikát. Az ültetés módjáról és a szezonokról mindent megtalálhatunk a neten. Ahogy egyre jobban belejövünk a kertészkedésbe, úgy vállalhatunk be több figyelmet igénylő fajtákat is.        

Kis területen is hatékonyan!

A kiskert, azaz a kicsi terület egy adottság, amely miatt nem kell elkeseredni. Olyan fajokat kell termeszteni, amelyek kis területen is viszonylag nagy hozammal kecsegtetnek. Kiválóak azok a növények, amelyeket nemcsak teraszosan ültethetünk, de függőleges platformokra is felfuttathatunk. A futóbab tökéletes erre a célra, ráadásul nagy az energiatartalma. A kosaras növények megjelenésével a függőleges falakra lehet akasztani uborkát, paradicsomot, epret és egyéb fűszernövényeket. Ezeket a kosarasokat balkonnövényként is megtalálhatjuk a kertészetekben. 

A kis terület nagyobb leleményességet követel meg. Figyelni kell arra, hogy mely részét éri jobban a napfény, és mely része árnyékosabb. Ezek alapján kell a növényfalakat és teraszokat kiépíteni. Amikor a felállított platformokon szárba szökken az élet, csodálatos környezetté válik a kiskert, amely ellát minket friss táplálékkal, de a szemünket és a lelkünket is gyönyörködteti. Aki rendszeresen kertészkedik, az rendszeres testmozgást végez a természetben, amely ugyancsak egészséges tevékenység. A kertünk tehát egyfajta természetes regeneráló és karbantartó is, ezért érdemes a kiemelt figyelmünkre!