Műteremlakás – nagy tér- és fényigény

A képzelet és valóság határán

A szobrászok és festők műhelye, munkahelye és otthona is egyben a műteremlakás, amelyet mi földi halandók általában csak filmeken látunk. Ezek a filmek is vissza tudják adni egy művész életterének hangulatát: a műteremben látszólagos káosz uralkodik, a félig kész műremekek a fal mellett állnak, a festékek és ecsetek, valamint egyéb anyagok a fal melletti polcokon és kisebb asztalokon hevernek, míg a nagy terem közepén az éppen kimunkálás alatt álló mű terpeszkedik. Ez lehet egy nagy festőállvány, de akár egy félig kész szobor is. A berendezés igénytelennek, de praktikusnak tűnik. Ilyenkor feltámadhat bennünk a kíváncsiság, hogy milyen lehet egy műteremlakásban élni és alkotni, s vajon mennyi köze van a filmeknek a valósághoz?    

Műteremlakás – tér és fény

Két alapvető tulajdonság határozza meg azt, hogy egy lakás műterem céljára is hasznosítható-e: az egyik a nagy, magas és egybefüggő tér, a másik pedig a kiváló bevilágítás. E kettő nélkül nem tudunk jól funkcionáló műteremlakást berendezni. 

A minimális méret körülbelül 160 négyzetméteres, amelynek a nagyrészét a munkaterület foglalja el. Egy ekkora méret esetében minden egyéb helyiség apró lesz – legfeljebb fürdőszoba, konyha és két kicsi hálószoba fér el a műterem mellett. Aki a kényelmet szereti, annak bizony még ennél is nagyobb ingatlanra kell terveznie. 

Miért van szükség ilyen méretekre? Erre igazán egyszerű a válasz: a művészek kellékei, de legfőképpen alkotásai rendszerint nagy helyet kívánnak. Egy szobrot például alaposan körül kell járni, és kellő hely kell a munkálatokhoz. Maguk a szerszámok, kellékek is helyet igényelnek, s ezek száma az évek során biztosan növekedni fog. A műterem rendszerint raktár is, ahol a korábbi művek állnak, amíg kiállítóra vagy vevőre nem találnak. 

A méretesebb és súlyosabb műtárgyakat ráadásul mozgatni sem könnyű, ezért előfordulhat, hogy egy úgynevezett békának is helyet kell adni, azaz kézi emelős szállítónak, és akkor még nem is beszéltünk a teherliftről. 

A fény a másik sarkalatos pont. Nem kell magyarázni, hogy a színek és formák a természetes fényben érzékelhetőek a leginkább, ezért a jó műteremlakásban hosszú órákig biztosított a fény útja, de nem mellőzhetőek az erős mesterséges fényforrások sem. Ezek akkor érvényesülnek, ha magasabban vannak felfüggesztve, nem zavarják a szemet, de be tudják a helyiség minden zugát világítani.    

Lehetséges választások     

A fentiek alapján nem meglepő, hogy a művészek zöme valahol vidéken tevékenykedik, hiszen akár egy jól szigetelt pajtában is felállíthatja a műtermét, vagy hozzátoldhat a lakótérhez egy műteremnek megfelelő helyiséget. A kertes házakban a művek tárolása is sokkal könnyebben megoldható, elegendő hozzá egy masszív, jól zárható fészer, vagy egy száraz pince. 

Vannak azonban olyan művészek, akik ezer szállal kötődnek a városhoz, elsősorban a fővároshoz. Nos, az ő dolguk sokkal nehezebb, hiszen az alapkövetelményekhez a jó megközelíthetőség és az olcsó parkolási lehetőség is hozzátartozik. Ezek így együtt már bizony megnehezítik a megfelelő műteremlakás megtalálását. 

Budapesten manapság már nem is épülnek olyan házak, amelyeknek a padlástere alkalmas lenne műteremlakás kialakítására. A századfordulón épített házak teteje alatt bújnak meg a kifejezetten erre a célra igénybevehető ingatlanok. Ebből fakad, hogy nincs sok belőlük, ezért ezekhez a műtermekhez pályázat útján lehet hozzájutni. Aki olyan szerencsés, hogy a pályázata nyertes lesz, még mindig sok problémával találhatja szembe magát, mivel ezek a helyiségek különösen szigetelés szempontjából korszerűtlenek, és a magas rezsi elriasztó lehet. A városok elhagyatott ipari területén lévő loft lakások jelenthetik a megfelelő alternatívát az alkotók számára, ahol minden adott egy műteremlakás kialakításához.      

Rendezzük be műtermünket! 

A padlástéri, illetve loft környezetben is ügyelni kell arra, hogy a műterem ablakai lehetőleg északra nézzenek, így a napfény a leghosszabb utat tudja bejárni. Nagyfelületű és jól nyitható-zárható ablakokra lesz szükségünk, nemcsak a fény, de a friss levegő miatt is. Fotósoknál, festőknél a vegyi anyagok kipárolgása ugyanis könnyen mérgezővé teheti a levegőt. Ahová nem láthatnak be, oda még függönyöket sem érdemes helyezni, ugyanakkor az állandó hőmérséklet tartását légkondicionálók biztosíthatják. 

Nagy terület kell a tárolásra, és a szerszámok számára erős polcok és masszív, zárható szekrényekre is szükség lesz. A festők nyersanyagai ráadásul tűzveszélyesek, azért mindenképpen tűzbiztos, elsősorban fémszekrényeket kell telepíteni a műteremnek a kevésbé világos területére. A polcrendszerek a mennyezetig terjeszkedhetnek, így egy stabil, de állítható magasságú létra kötelező „bútordarab” lesz. A létra már csak a magas beltéri világítás miatt is szükséges, mert alkalmanként valahogy az égőt is ki kell cserélni. 

A műteremben egy olyan dolgozó-tervező területnek is helyet kell hagyni, ahol az esetleges tervrajzok, előtanulmányok készülnek. Egy stabil, nagyobb méretű asztalon ezek mellett még az éppen használatos eszközök is elférhetnek, és a fiókjaiban rengeteg minden tárolható úgy, hogy szinte kéznél van.         

A műteremben fontos szerepe van a víznek, ezért ide mindenképpen be kell vezetni azt. A művészek, különösen a fotósok, festők rendszerint mosogatómedencét építenek be. Az ilyen medencéket célszerű jó minőségű szűrővel ellátni, hogy a dugulásokat megelőzzük.  

A műterem jó hő- és hangszigetelése nagyon fontos. A jó hőszigetelés megteremti a megfelelő klimatikus viszonyokat, és jelentős megtakarításhoz vezet. A hangszigetelés különösen ott fontos, ahol szomszédok is vannak, mert az alkotómunka bizony zajjal jár. 

A lakás műtermi részének a padlózata ugyancsak figyelmet érdemel. Nyilván senki sem fog ott szőnyegben, de még csak könnyen karcolódó laminált padlóban gondolkodni. A csúszásmentes, jól és könnyen takarítható, kopásálló kövezés a tökéletes megoldás, hiszen a por és a durvább szennyeződések a mindennapos használat kellemetlen, de elkerülhetetlen kísérőjelenségei.