Fa, műanyag vagy fém? Kerti bútorok.

Kibővült funkciók és a bőség zavara

Júliusban már bőven bent járunk a nyárban, a kerti szezonban. Ilyenkor a kerttel rendelkezők legtöbbje már kitelepült a természetbe. A kert funkciója az utóbbi évtizedben jelentősen megváltozott, kibővült. A kertünk lehet pusztán egy nyírott rét, virágtól hemzsegő mező, veteményes. A kert lehet a közösségi tér természetes színtere. Álmodhatunk bele medencét, kis tavat, de akár egy egész nappalit vagy konyhát is kitelepíthetünk. 

Ezekhez a funkciókhoz a bútoripar hatalmas mennyiségű és változatos minőségű, formájú bútorokat kínál fel. A bőség ugyanakkor némi zavarral is járhat. A teljesség igénye nélkül, kifejezetten az anyagukra koncentrálva vizsgálom meg ebben a cikkben az egyes fajtákat.    

Meghatározó anyagok

A kerti bútorok esetében alapvető elvárás, hogy képesek legyenek ellenállni az időjárás viszontagságainak. Ennek a követelménynek elsősorban a műanyagok tesznek eleget. A vegyészek és dizájnerek közös tevékenysége eredményeként ma már olyan műanyag bútorokat is képesek előállítani, amelyek egész jól leutánozzák a fát. A kertben ugyanis a legszebben a fából készült bútorok mutatnak. A maguk természetességével beleolvadnak környezetükbe és a legkellemesebb közérzetet váltják ki a használóiból. Viszont sokkal nagyobb törődést igényelnek, mint a vegyipari termékek. 

A kerti bútorok harmadik nagy családját a fémből készültek alkotják. Természetesen olyan fémekről beszélünk, amelyek a nedvességnek képesek ellenállni. Ezek a bútorok a legstrapabíróbbak, és generációkat szolgálnak ki, ha megfelelően vannak karbantartva.   

Műanyag kerti bútorok

A műanyag életünk szerves részévé és problémájává vált. A természetvédelem jegyében igyekszünk minél kevesebbet használni belőle, de olyan univerzális, hogy nem könnyű pótolni azt valami más, természetes anyaggal. A kerti bútorok esetében is látható, hogy mennyire népszerűek, elsősorban a nagyon kedvező áruk miatt, de nem elhanyagolható az sem, hogy a legkevesebb gondoskodást igénylik.  

További előnye a műanyagnak a súlya és az a hihetetlen változatosság, amelyben gyártható. A műanyag kerti bútorok könnyen mozgathatók, nem jelent gondot a kert egyik végéből a másikba átköltöztetni egy asztalt és a hozzá tartozó székeket. A formai elemek mellett bármilyen színárnyalatban beszerezhetőek. Mégis érdemes odafigyelni a minőségre. A nagyon olcsó székek például könnyen törnek a hajlításoknál és nem bírják jól az UV-sugárzást sem. 

Mozgatásuk mellett a tisztításuk és tárolásuk sem okoz problémát. A koszt egy nedves ronggyal hamar el lehet távolítani róluk, a makacsabb szennyeződéseknél akár slaggal is dolgozhatunk. Hidegre fordulva elég, ha fedett, száraz helyre visszük ezeket a bútorokat. Arra azért ne számítsunk, hogy olyan sokáig használhatjuk őket, mint a fémből készült társaikat. Az olcsóságban ez az opció bizony benne van. 

A természetesség öröme     

Nincs szebb a fából készült bútoroknál. Napjainkban különösen felértékelődtek a természetes anyagokból készült dolgok. A fával viszont az a baj, hogy nem tud ellenállni az időjárás viszontagságainak, az esőnek, hónak, melegnek és fagynak. A kertben mégis a fából készült bútorok mutatnak a legszebben, hiszen az a természetes közegük. Szerencsére vannak olyan fafajták, amelyek társaiknál lényegesen jobban elviselik az időjárás szeszélyeit. A hazai fafajták közül leginkább a mindent bíró tölgy, a bükk és a korábban nem sokra tartott akác az, amelyből érdemes kerti bútort készíteni. Természetesen tömörfából készülnek ezek a darabok és anyagukat többszörös védelemmel, lakkal, festékkel és impregnáló anyaggal látják el. Ezek a védőanyagok biztosítják, hogy a fa ne szívja be a vizet, és a hirtelen jött meleg hatására ne kezdjen el repedezni attól, ahogy a víz gyorsan távozik a szövetekből. 

Annak ellenére, hogy a gyártók mindent megtesznek azért, hogy a fabútorok ellenálljanak a külső hatásoknak, a használóinak is rendszeresen gondoskodniuk kell róluk. Évente legalább egyszer célszerű a gyártó által használt védőbevonattal átkenni ezeket a bútorokat. Ezekben a védőanyagokban nagy szerepet játszanak a különböző, a fa típusára kikísérletezett olajok. 

A hazai fafajták mellett egzotikus fából készült termékeket is lehet már kapni a bútorboltokban, kertészetekben. Elsősorban a teakfa került a kedvencek közé, mivel nagyon szép fa és olajos tartalma miatt minden más fához képest jobban bírja a nedvességet. Olajos átkenés után, ha lehet, még sokkal szebbé válik. 

A fából készült kerti bútorokat óvni kell a sérülésektől. Hiába készülnek tömör fából, a nagyobb mechanikai hatás nyomott hagy rajtuk. Tisztításukhoz nem tanácsos vizet használni, hanem a gyártó által ajánlott szereket célszerű használni. Ezek azok a bútorok, amelyeknek tárolása is több figyelmet érdemel. Korábban be kell hozni a kertből, akkor, amikor a hajnalok páratartalma jelentősen megnő. Olyan helyiségben érdemes a következő nyárra félretenni őket, ahol a hőmérséklet viszonylag állandó. 

Fonott bútorok 

A fonott bútorok egy külön kategóriát képeznek a természetes anyagokkal rendelkezők között. Anyaguk jellemzően rattan vagy bambusz. Ezek a bútorok sokkal könnyebbek, mint tömör fából készült társaik, tehát könnyen mozgathatók  A könnyűségük miatt viszont nagyon sebezhetőek is. A fonás okán az is végzetes, ha valahol szétszakad, felfeslik egy szál, mert nem lehet megjavítani. 

Mivel természetes anyagból vannak, nem állnak jól ellen az időjárásnak, és a leggondosabb ápolás mellett sem célszerű sokáig kint hagyni a szabad ég alatt őket. Ezek a bútorok kifejezetten a fedett, védett teraszokon érzik jól magukat. Sokan azonban minden hátrányuk ellenére is szeretik a fonott bútort a külleme miatt. Erre ráérezve a műanyag bútorokat gyártók olyan típusokat is forgalmaznak ma már, amelyek nagyon hasonlítanak az eredetire, de nem kell aggódni az eső miatt. 

Az eredeti rattan bútorok szinte mindennapos takarítást igényelnek, mert a szálakon nagyon könnyen megragad a por, amit tökéletesen nehéz lepucolni. A feladathoz célszerű száraz ecsetet használni.  

A masszív fémek   

A kerti bútorokhoz használt fémek sora viszonylag rövid. A leggyakrabban használt az alumínium, míg a legszebb kétségtelenül a kovácsoltvas. E két anyag mellett még a rozsdamentes acélt szokták kerti bútorok gyártásakor felhasználni. A fémbútorok gondos karbantartás mellett hosszú évtizedekig használhatóak. Hátrányuk a ridegségük, amelyet általában valamilyen impregnáló anyaggal ellátott párnával oldanak fel. 

Az alumínium azért népszerű, mert nem rozsdásodik és könnyű fém, tehát a bútorok mozgatása nem jelent problémát. A kovácsoltvasból készült padokhoz azonban már kell az izomerő, viszont sokkal szebbek, mint az alumíniumok. Ülőkéjüket rendszerint valamilyen esőálló fával vagy a mondott párnákkal teszik kényelmessé. A rozsdamentes acélból készült bútorok szinte elpusztíthatatlanok. A kovácsoltvas és a rozsdamentes acél a közhiedelemmel szemben megérzi a nedvességet. Elegendő azonban ezeket az elemeket párévente alaposan átfesteni, így megóvva az állagukat. A fémbútorok tisztításához autóviaszt célszerű használni. A hosszú élettartam ígérete különösen a kovácsoltvasból készült, díszes termékek árában is megmutatkozik. Ezek a legdrágább kerti bútorok ugyanis.

A fémbútorokat a kereskedők sokszor úgy reklámozzák, hogy egész évben kint tarthatók, de jobban tesszük, ha a tél közeledtével ezeket is száraz helyen raktározzuk el.