Bojler – gáz vagy villany?

Egy csavarással forró víz – 150 éve készült az első bojler

Modern korunkban természetesnek vesszük, hogy a lakásunkban mindig rendelkezésünkre áll a meleg víz, amelyet tisztálkodásra és mosogatásra használunk fel leginkább. A forró vizet vízmelegítők, egyszerűbben szólva bojlerek biztosítják a részünkre. 

A folyamatos melegvíz-ellátás a lakásokban mintegy 150 évvel ezelőtt vált lehetségessé, addig a tűzhelyen kellett a vizet felforralni és valamilyen kádba vagy dézsába kitölteni, amennyiben valaki forró fürdőt akart venni. Természetesen a bojlerek nem egyik pillanatról a másikra kerültek a háztartásokba, és manapság is vannak olyan lakóépületek, ahol gáz és/vagy áram híján a régi vízforralási technika dívik. 

Az első vízmelegítőt Angliában készítették el.  A Benjamin Waddy Maughan által megalkotott szerkezet még nem volt alkalmas a meleg víz tárolására, mert csupán a vízcsöveket melegítette fel egy gázégő. A meleg víz tárolásának problémáját végül Erwin Ruud norvég gépészmérnök oldotta meg 1889-ben egy automata, tárolótartállyal ellátott gépezettel. Ezt is gázzal fűtötték. Ruud végül a találmányából Amerikában gazdagadott meg, és a nevét viselő vállalat a mai napig is bojlereket gyárt. A bojler teszi lehetővé, hogy egy gyors csavarással azonnal meleg vízhez jussunk. 

Két alapvető típus

Manapság már a legtöbb lakásban alapvető gépészeti eljárásnak számít a forró vizes bojler és a hozzá tartozó csőhálózat beszerelése.  A fürdőszoba csak akkor komfortos, ha a csapból meleg víz folyik, és ezt a helyiséget ma már nemcsak fürdésre, de relaxálásra, pihenésre is használjuk. A fürdőszobában állhat egy kád és egy külön zuhanyzó is egyszerre, és ezek megfelelő kapacitású bojlert kívánnak. 

A bojlereknek két fő típusa közül választhatunk az energia fajtája alapján: a gázzal vagy az elektromos árammal működő változatokat használja a lakosság zöme. Van ugyan már néhány zöld technológiára épülő megoldás is – így a napelemes házakban az elektromos áram az alapvető energiaforrás, de néhány helyen a hőszivattyús rendszerek biztosítják a meleg vizet. Ezek a technológiák azonban még messze nem terjedtek el hazánkban.      

Miből áll egy bullio, illetve egy bojler? 

Korunk vízmelegítői négy fő egységből állnak. Mielőtt megnézzük, hogy melyek ezek, tegyünk egy kis nyelvi kitérőt. Miért hívja a köznyelv ezt a készüléket bojlernek? A szó eredete latin. Az ókori rómaiak a forrón buborékoló vizet nevezték bulliónak. Ez a latin szó került aztán angol közvetéssel hozzánk.        

A bojler legnagyobb része természetesen a tartály, amelyben a víz gyűlik. A tartály rézből vagy rozsdamentes acélból készül, de az utóbbi időben már gyártanak olyan műanyag vízgyűjtőt is, amelyek a nagy hőnek és a nyomásnak ellenállnak. Ezeket üvegszállal erősítik meg és arra hőálló zománcot visznek fel. A csúcstechnológiás tartályokat ezenfelül hőszigetelővel látják el. A legenergiatakarékosabb készülékeket nagyon hatékony hőszigetelő rendszerrel szerelik fel.   

A bojlerek fűtőegysége általában rézből készült csőfűtőtestből áll, de a drágább típusokban zománcozott rúdfűtőtestet szerelnek be.  A vízmelegítőket hőszabályozóval látják el. A víz hőfokát elsősorban a villanybojlereknél lehet pontosan beállítani, míg a gázos típusoknál nagyban függ a hőfok a gáz fűtőértékétől és a megfelelő gáznyomástól.  

Minden bojlerben van egy biztonsági szelep, amely megakadályozza, hogy a víz visszaáramoljon a hálózaton. Az esetlegesen felgyülemlő többletvíz csöpögéssel távozik a szelep jóvoltából. 

Gázbojler: előnyök, hátrányok 

A felhasználók többsége gázbojlert szereltet a lakásába, ennek pedig a gáz alacsonyabb ára az oka. Most, amikor ezt a cikket írom, ez az előny a háborús események miatt elenyészni látszik, mint az az eddig természetesnek tartott előny is, hogy folyamatos a gázellátás. Csak remélni lehet, hogy ez a fűtőanyag megfelelő mennyiségben és árban elérhető lesz a jövőben.      

Ami továbbra is biztos előnye a gázbojlernek, az a felfűtés gyorsasága. Amennyiben a gázellátás folyamatos marad, akkor attól sem kell tartanunk, hogy fürdés közben kifogy a kapacitás, és hideg víz zúdul a nyakunkba. A modern gázbojlerek már őrláng nélkül üzemelnek, a gyújtást elemek segítik. 

A gyártók igyekeznek minél egyszerűbb és hatékonyabb gázbojlereket gyártani, törekednek rá, hogy minél kevesebb meghibásodható alkatrész legyen a készülékben, mert ezen a téren egyelőre hátrányt szenvednek a villanybojlerekkel szemben.    

A gázbojler beszerelése engedélyhez kötött, és jó, ha a megvásárlás előtt tisztázzuk a gázszolgáltatóval, hogy megkapjuk-e az engedélyt a kiválasztott típusra. A gázbojler beszerelése együtt jár a kéményhasználattal, mert a folyamatos légcsere elengedhetetlen. Az sem mindegy, hogy az adott gázbojlerhez milyen kéményre van szükség. A kondenzátoros bojlerekre való átállás sok esetben kéménycserét is magával hoz, ami nem kis anyagi ráfordítást igényel. A kéményeket ráadásul minden évben ellenőriztetni kell a kéményseprőkkel. A kéménykapcsolat miatt a gázüzemű vízmelegítő helyhez kötött készülék.    

Amennyiben nem zárt égésterű a rendszerünk, nagyon elővigyázatosnak kell lennünk a szén-monoxid mérgezés veszélyének kivédése miatt. Sajnos még mindig szed áldozatokat ez az alattomos ellenség, és emiatt sokan inkább a teljesen megbízható elektromos bojlert választják.

Villanybojler: előnyök és hátrányok

A villanybojlerek legnagyobb hátránya az áram ára. Valószínű, hogy a jelenlegi helyzetben némileg közelíteni fog hozzá a gáz ára. Mivel azonban a hazai villamosáram termelésben is részt vesz a földgáz, várhatóan a villanyáram még mindig drágább marad, és ez a villanybojler értékesítését némileg korlátozza. 

Aki nem szeretne engedélyekkel és kéményseprőkkel bajlódni, annak a villanybojler tökéletes megoldás, mivel beszerelése ezeket a folyamatokat nem kívánja meg, sőt, a bojlert akárhol felszerelhetjük. Ez utóbbi előny akkor domborodik ki igazán, ha a fürdőszoba kicsi, hiszen nem kell ott helyet biztosítani a készüléknek. A villanybojlereknél sem árt ugyanakkor a rendszeres karbantartás. Magyarországon a víz keménysége miatt a vízkövesedés jelenti a legnagyobb problémát. 

A villanybojlerek ugyanolyan jók a melegvíz tárolására, mint a gázzal üzemelők, ugyanakkor a kapacitásuk véges. Ha az igényekhez képest kisebb tartályt választunk, előfordulhat, hogy kifogy a meleg víz, és várni kell arra, hogy a tartályban lévő víz felmelegedjen. Egy kéttagú családnak nagyjából elegendő a 80 literes bojler, de négy fő számára már a 120 literes lehet optimális. A piacon található 50 literes típus inkább kisebb nyaralókba valók.  

Ami még problémás lehet a villanybojler esetében, az az áram maga. Amennyiben áramkimaradás történik, akkor bizony meleg vizünk sem lesz. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a villanybojler jelentős áramkapacitást igényel, és egy gyenge belső hálózat esetén levághat a biztosíték. Nagyon fontos, hogy villanybojler használata esetén mérjük fel, nincs-e szükség a hálózat megerősítésére, tekintettel arra, hogy a lakásban egyéb árammal működő gépek is lesznek.     

Összefoglalva

Mint a fentiekből látható, mindkét típusnál találkozunk előnyökkel és hátrányokkal is, és elsősorban a lakásunkhoz kapcsolódó lehetőségek fogják a döntésünket meghatározni, valamint az, hogy mely előnyök élveznek elsőbbséget, s mely hátrányoktól tudunk inkább eltekinteni. Bízzunk benne, hogy a fent felsoroltak mellett nem szembesülünk olyan tényezővel, amely ellehetetleníti megszokott komfortunkat a vizesblokkban!