Tartalomjegyzék
Ki tudja, mik ezek a zajok?
A társasházak lakóközösségeiben sokféle ember él, és ez a sokféleség az érzékenységükre is igaz. Egy barátom mesélte el, hogy abba a házba, ahol ő lakott két emelettel feljebb beköltözött egy fiatal pár. Nem sokkal később a fiatalasszony már veszekedett egy szomszédjával, mondván, hogy hangosan trappol. Ez a hölgy egy kora reggeli órán megtalálta a barátomat is, és nagyon határozottan arra kérte, hogy este, amikor lefekszik, ne húzza le a vécét, mert nagyon hangos. Javasolt egyebet is, de erre most nem térnék ki. A hölgy egyértelműen túl érzékeny volt bármilyen zajra, amit fura módon azzal kompenzált, hogy hajnalban verni kezdte a fűtőcsöveket. Ezt a műveletet az egész ház hallotta felriasztva a lakókat a legszebb álmukból…
Zajforrások és azok típusai
Mielőtt a zaj elhárításának módozataira rátérnék, vizsgáljuk meg, hogy milyen zajforrások lehetnek egy házban, és mekkora esélyünk van védekezni ellenük. Mindannyian tudjuk, hogy a hang a levegővel terjed. Ezek rendszerint kívülről érik el a lakásunkat. A városi lakások egy része sajnos nagyon ki van téve az utcai zajártalomnak, olyannyira, hogy még nyáron sem tanácsos nyitott ablaknál megpróbálkozni az alvással. Az ilyen lakásokra bizony a legmagasabb szintű hangszigetelő ablakokat kell felszerelni. Amennyiben lehetőségünk van, szereljünk fel hangterelő falat is a kinti zaj ellen.
Testhangoknak hívjuk azokat a zajokat, amelyeket szomszédaink és a ház folyosóján közlekedők keletkeztetnek. Ilyen lehet a liftajtó becsapódása, a lépcsőn való kaptatás hangja, a felettünk lakó léptei, vagy egyéb, hanggal járó tevékenység, mint például a hangos zene- vagy tévéhallgatás. Ezeket a hangokat csak úgy tudjuk megszüntetni, ha a hanghullámoknak akadályt állítunk. A hangszigetelő anyagok ezeket a zajokat már hatékonyan csökkenthetik.
A legnehezebben kezelhető problémát az úgynevezett léghangok jelentik. Ezeknek a hangoknak a forrása magából a házból ered, azaz „énekelni” kezd a ház szerkezete. Sajnos az ilyen szerkezeti hangokat a padló is továbbítja és igazából nem nagyon lehet a problémával mit kezdeni. Szerencsére a léghangos zajok jelentkeznek a legkisebb arányban az épületeknél.
Hangszigetelés alap- és felsőfokon
Amennyiben több ponton érkezik a zaj a lakásunkba, nem érdemes magunknak próbálkozni. A hangszigetelés komoly szakmai tudást igényel, és a szakember tudja meghatározni a hang forrását, jellegét, irányát, de még annak hullámhosszát is. Ezeket felmérve szakszerű javaslatot tud tenni az optimális zajszűrésre.
A kisebb zajok esetében természetesen mi is kereshetünk megoldásokat azok elhárítására. Az a legegyszerűbb és leghatékonyabb megoldás, ha a hang irányából tudjuk elvégezni a zajszigetelést. Erre persze nem mindig van lehetőség, hiszen a hangosan tévéző szomszéd valószínűleg nem fogja megengedni, hogy a lakásában tüsténkedjünk. Marad az ellenoldali hangszigetelés, és erre már nagyon sok profi, de viszonylag egyszerűen kezelhető terméket lehet beszerezni.
A rendszerváltás előtt a zajártalomra inkább csak az ipari környezetben fordítottak gondot, és nagyon sok házat vékony fallal, nulla szigeteléssel húztak fel. Akinek baja volt a beáramló hanggal, az elkezdte gyűjteni a tojástartókat. Úgy gondolom, hogy ma már legfeljebb egy pinceklubban tűnik fel ez a megoldás. A tojástartók látványa nem valami lélekelemelő egy nappaliban, ráadásul még fokozottan tűzveszélyes is, úgyhogy felejtsük is el azonnal!
Kiváló hő- és hangszigetelő anyag az üveggyapot, amelyet feltekerve, filc formátumban, vagy lapokban tudunk beszerezni. A filc formátumot rendszerint fémszerkezetes válaszfalakban terítik, míg a lapokkal a hagyományos falakat lehet szépen beborítani, amely fölé jöhet egy gipszkarton takarás. A lemezekkel remekül lehet szigetelni a tetőtereket, ahol a szarufák és a gerendák közé helyezhetőek el. Az üveggyapot szálszerkezete okán rugalmas, nem éghető, és a kártevők sem érzik otthon magukat benne. A piacon könnyen elérhető, és viszonylag olcsó, de hatékony termék.
Az otthoni környezet hangszigetelésére talán egy fokkal még jobb lehet a kőzetgyapot. Ezt a hangszigetelő anyagot táblás kiszerelésben találjuk meg a szakboltokban. A kőzetgyapot ugyancsak éghetetlen, és sokkal jobban tartja a formáját, mint az üveggyapot. Ezt a jó tulajdonságát annak köszönheti, hogy a kőzetgyapot szálait műgyantával kötik meg. Olyan masszív anyaggá dolgozzák, amely még a vizet is taszítja. Tetőtér beépítése esetén csakis a kőzetgyapotot ajánlom, de nagyon jó szolgálatot tesz az álmennyezetek fölé elhelyezve, a belső és külső falaknál, valamint szerelt padló vagy födém szerkezetek között is.
Nagy előnye, hogy fele akkora vastagsággal tudunk ugyanolyan eredményt elérni, mint az üveggyapottal. Az üveggyapotot általában 10 centiméter vastagságban készítik el, a kőzetgyapot lapok ezzel szemben csak 5 centiméteresek. Nem is gondolnánk, hogy ez az 5 centi mekkora különbség akkor, amikor körben kell a falakat kibélelni. A kőzetgyapot lényegesen kevesebb helyet vesz el a térből, így sokkal több lakóterületet spórolhatunk meg. Sajnos, a hangszigetelés helyet követel, de a nyugtató csendért érdemes a hasznos négyzetméterből lecsípni egy kicsit.
A kőzetgyapot tábla felhelyezése után érdemes még egy gipszkarton réteget is feltenni, mert így kapunk egy festhető, szép falfelületet. A padló leszigetelésénél akkor járunk el a legjobban, ha lefektetünk egy réteg rugalmas parafát, majd e fölé helyezzük el a hangszigetelő táblákat. A táblák fölé kell kiteríteni egy réteg fóliát, és erre kerülhet a tulajdonképpeni burkolóanyag. Tökéletes hangszigeteléshez jutunk, és a padlót szőnyeggel sem kell letakarni.
Hangszigetelés – a zaj iránya és a védekezés technikái
A zaj érkezhet felülről, oldalról, elölről, hátulról – a tér bármelyik irányából. A védekezés szempontjából nem mindegy, hogy honnan érkezik a hang.
A felülről, vagy alulról érkező zaj esetén úsztatott aljzatot érdemes kialakítani. Ebbe az aljzatba valamilyen rugalmas anyagot, polietilént vagy polisztirolhabot fektetünk le a rétegek közé, mert az aljzat több rétegből fog állni. Ezek az egymásra rakódó vékony rétegek fogják biztosítani a tökéletes szigetelést. A rétegek hanggátló lapból, filcből, lépésálló anyagból fognak állni, majd a rétegek tetejére kerül burkolóanyag. A felülről érkező zajok ellen jól védekezhetünk egy álmennyezet beépítésével, amelyben ott lapulnak a kőzetgyapot lapok.
Az oldalról érkező zajok esetében is az üveg- vagy kőzetgyapot lapok lesznek a tökéletes megoldások. Ezeknek a sűrű szálai kiválóan szűrik és nyelik el a rezgéseket. A felhelyezett lapokat aztán gipszkartonnal fedhetjük el, és kezdődhet a falazat kifestése. Ez a lapozós technika nem igényel különleges szakmai képzettséget, de a jó végeredmény érdekében én mégis azt ajánlom, hogy a komplex munkát bízzuk az ehhez értőkre. Talán kicsit többe fognak kerülni ugyan a munkálatok, de az otthoni csend és nyugalom megéri a befektetést.