Konténerház – az acélba csomagolt lakás

Konténerek hegyei között

A II. világháborút követően a nemzetközi kereskedelem hatalmas lendületet vett. A hamvaiból újjászületett ipar nem győzte nyersanyaggal Európa szétlőtt államainak talpraállását. Eközben a Távol-Kelet, elsősorban Japán is megnyitotta piacait. Ennek a fellendülésnek az Egyesült Államok volt a legnagyobb haszonélvezője.

A tömeges és biztonságos szállítás alapvető kérdéssé vált, és erre a kihívásra az 1950-es években Malcolm McLean adta meg a választ, amikor kifejlesztett egy strapabíró szállítótartályt, a ma már mindenki által ismert konténert. 

Ezek az acéldobozok hatalmas mennyiségben pakolhatóak fel szállítóhajókra, vasútra, és nagyon egyszerű a kirakodásuk is. A világ minden kikötője tele van gigantikus konténer lerakókkal, aminek az a magyarázata, hogy az üres konténerek visszaszállítása többe kerül, mint egy új darabot megtömni termékekkel és útjára bocsátani. 

Az elmúlt hetven évben a Földet teleszemeteltük acéldobozokkal, pedig ezek a szerkezetek egyebek közt lakás céljára is alkalmasak.     

Acéldobozból lakóház

A konténereket szabványméretben gyártják a könnyű szállítás és rakodás miatt. Két alapméretben készítik. A kisebb típus 6 méter hosszú és 2,45 méter széles (14 négyzetméteres), a nagy 12 méter hosszú és 2,45 méter széles (28 négyzetméteres). Az utóbbiból készülnek akár közel 3 méter belmagasságú darabok is.  

Ezek az acéldobozok úgy funkcionálnak, mint a LEGO-játék elemei: egymásra lehet pakolni őket, egymás mellé is állítható több. Nem kellett sokáig várni arra, hogy egy építész meglássa a bennük rejlő lehetőséget. Az amerikai Philip C. Clark 1987-ben adta be szabadalmát, amely a konténerek lakóházzá való átalakítását mutatta be. 

Clark olyan precíz és átgondolt műszaki tervet készített, hogy mind a mai napig ennek alapján készülnek a konténerházak. Részletesen foglalkozott a terv a szigetelés kérdésével, mert ez jelenti a konténerházak esetében a legnagyobb problémát. Clark nem feledkezett meg a statikáról sem: kidolgozta az elemek összeépítésének technikáját, az alapozás feltételeit, a nyílászárók kialakításának metodikáját és a teljes szerkezet közművesítését. 

Hogy a terv na maradjon papíron, arról Peter deMaria építész gondoskodott, amikor Kaliforniában Clark elképzelései alapján kétszintes ház épült, amely még díjat is kapott. Azóta egész városrészek épültek Amerikában és Nyugat-Európában konténerekből. 

A konténerház előnyei és hátrányai

A konténer számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami előnyt jelent, amikor lakótérré alakítják. A legfontosabb paraméter az olcsósága. Lényegesen olcsóbb ezekből az elemekből építkezni, mint bármi másból. Mivel építőkockának is felfogható, nagyon gyorsan lehet felhúzni belőle egy házat, mindamellett még környezetbarátok is, hiszen újrahasználják ezeket. A konténerháznak nem kell feltétlenül puritánnak sem lennie, mivel minden olyan luxussal ellátható, ami egy átlagos téglaházban megtalálható. 

Van ugyanakkor néhány olyan jellemzője is a konténerházaknak, amelyekre építéskor oda kell figyelni. A legnagyobb kihívást a szigetelés jelenti. Mivel 15 milliméteres acélból van, rendkívül stabil, erős szerkezet, ellenben nagyon jó hővezető is. Hogy a klíma az ilyen szerkezetben barátságos legyen, jelentősen le kell szigetelni a konténert minden oldalán, még az alján is. Minimálisan 25 centiméter vastagságú hungarocell és üveggyapot szigeteléssel kell ellátni.  

Jellemző tulajdonsága az a bordázottság, amivel minden konténert ellátnak. Sokan csak a beltérben dolgozzák el ezt az egyenetlenséget gipszkartonnal, de ugyanezzel az eljárással és vízálló vakolással a külső bordákat is el lehet tüntetni.  

A konténerház járószintjére kell még ügyelni, mert a szerkezet hőtágulása még a szigetelés ellenére is nagyobb a megszokottnál, ezért olyan padlót kell lerakni, amelyik megfelelően rugalmas. Leginkább a PVC vagy a laminált padló a jó megoldás, míg a kövezés kerülendő.   

Dobozokból emeletes épület 

Clark tökéletesen tisztában volt azzal, hogy egy lakótér nemcsak erős falakból áll, de arra is szükség van, hogy az közvetlen kapcsolatban legyen a külvilággal. A konténer dobozszerűségét megfelelő helyekre elhelyezett nyílászárókkal lehet eltüntetni. Az ajtókat és ablakokat csak bizonyos pontokon és méretben lehet beépíteni, nehogy a teljes szerkezet megsérüljön. 

Ez utóbbi azért is fontos, mivel a konténerházakat nemcsak síkban, de vertikálisan is lehet növelni. A függőlegesen elhelyezett konténereket egy acélkerettel fogják össze, és akár nyolcemeletes házakat is fel lehet így építeni. Ezekbe a konténerházakba természetesen minden közmű bevezethető.

A konténerház hazánkban

Hazánkban ez az építkezési technika még gyerekcipőben jár. Ennek egyik alapvető oka, hogy használata nincs egységesen leszabályozva. Van olyan önkormányzat, amelyik építési engedélyhez köti a telepítését, és van olyan is, ahol csak bejelentési kötelezettséggel jár, ha azt a telken elhelyezik. 

Az alapkérdés sem könnyen dönthető el, esetünkben az, hogy a konténerház ingó vagy ingatlan vagyonnak számít-e? A szabályzat szerint az olyan műtárgy, ami sérülés nélkül eltávolítható, az ingó értéknek számít, míg az olyan szerkezet, amelyik bontást igényel, ingatlannak tekintendő. Ez azért érdekes, mert ha a konténer nincs lealapozva, akkor az első kategóriába tartozik, míg az alapba ágyazott a másodikba. 

Magyarországon elsősorban kihelyezett irodahelyiségeket készítenek konténerből, és gyakorta jelenik meg fürdők, kempingek bejáratánál recepcióként. Konténerekből vigyázzák a nagyobb építkezések építőanyagait is.  

Míg a nyugati nagyvárosokban egész konténerház telepeket húztak fel az elmúlt évtizedekben, hazánkban még ilyenről nem beszélhetünk. Miért érdemes mégis foglalkozni a konténerházak kérdésével? Mivel a lakhatási válság az építőanyagok árával egyre mélyül, ezért várhatóan megélénkül az olcsó megoldások iránti kereslet. Márpedig olcsóságban semmi sem veszi fel a versenyt a konténerekből megépített lakóházakkal.