Penész – a kellemetlen vendég

 

Amikor nem látjuk, csak sejtjük a penész jelenlétét

A mai cikkemben egy veszélyes látogatóról szeretnék szót ejteni, a penészről, arról a gombafajról, amelyik a legelegánsabb, legstílusosabb, legmodernebb lakásokban is megjelenhet. Sőt, sok esetben éppen akkor okoz problémát, amikor egy lakásfelújítás során remekül szigetelő nyílászárókat szerelünk be. 

Eleinte talán nem is vesszük észre a falakon megbújó penészgombát, amely mikotoxinokat bocsát ki, pedig ezek hosszú távú belégzése akár egészen súlyos tüneteket is eredményezhet. Az első jelek amolyan allergiás tünetek: orrdugulás, orrfolyás, nehézlégzés. Később a bőr reagál viszkető kiütésekkel, és a penészben élő ember egyre fáradékonyabb lesz. Ha ilyen tüneteink lennének, érdemes alaposan körülnézni a lakásban, hogy vajon nem ez a gombafajta okozza-e a kellemetlenségeket.

Milyen körülmények kedveznek a penészedésnek?      

A penész a hideg falak és a nedvesség kombinációját kedveli – a nedvesség akár pára formájában is éltetheti ezt a gombafajtát. Amennyiben a környezetben ezek a feltételek állandósulnak, úgy megnövekszik egy lakásban a penészedés veszélye. A fentiekben láthatjuk, hogy ez a folyamat az egészségünkre káros, nem beszélve arról, hogy a látványa sem éppen épületes. A feketés-zöldes foltok már nagyon keményen jelzik, hogy baj van.    

Az az első látásra különösnek mondható helyzet, hogy sok esetben éppen a remek hőszigeteléssel rendelkező lakásokban jelenik meg a penész. Az ott lakók rendszerint még el is panaszolják, hogy amíg a régi, rozoga nyílászáróik voltak a házon, addig nem szenvedtek tőle, míg a felújítás után előállt ez a kellemetlen helyzet. Ennek pedig megvan a maga oka, mivel a szigetelés kívül-belül működik, így a lakásban megjelenő pára csak a falakon tud lecsapódni. 

Pára pedig biztosan keletkezik egy olyan lakásban, amelyet laknak is. Elegendő csak az ember által kilélegezett levegőre gondolni, és akkor még nem ejtettünk szót a különféle tevékenységekkel járó páráról. A fürdőszoba csak úgy ontja magából a mikroszkopikus vízcseppeket, de a konyhai főzés párája sem sokkal marad el mögötte. A nappaliban vasaló háziasszony sem gondol arra, hogy mennyi vízgőzt ereszt ki a háztartási eszköze. Amennyiben a lakást teljesen becsomagoljuk, és ritkán, vagy egyáltalán nem szellőztetünk, máris előállítottuk a penész kedvenc környezetét. Nem gondolnánk rá, de még a hálás szobanövényeink is ontják a párát magukból. 

          

A lakás falainak alacsony felületi hőmérséklete a másik, penészedést okozó tényező. Vannak, akik nem szeretik a szokásos szobahőmérsékletet, vagy a fűtéssel előállított magas energiaszámlát, ezért inkább felöltöznek, és hidegebben tartják a falakat. Télen ezek a falak nagyon hamar lehűlnek. Amennyiben a falakban hőhíd keletkezik, vagy vizes a falszerkezet, ott ne lepődjünk meg, ha penésszel találkozunk.   

Feloldható-e a szellőztetés versus szigetelés paradoxona? 

A kiscímben szereplő paradoxonra az első generációs hőszigetelt ablakok beépítését követően figyeltek fel az emberek. Először a bentlakók, majd az egyre több visszajelzés során a gyártók is észlelték azt a problémát, hogy bár remekül szigetelnek a termékeik, ezzel azonban egy sor, penészedéssel kapcsolatos problémát indukáltak.  

Nyilván nem lehet az a jó válasz a természet és a fizika ilyen együttes kihívására, hogy akkor inkább lemondunk az energiatakarékosságról, és örvendünk a penészmentes környezetnek. Szerencsére az ember ennél sokkal leleményesebb, és átlátva a problémát, meg tudja találni a megoldást. 

Alapvető szempont, hogy biztosítani kell a lakásokban a levegő keringését, amely szárazon tartja a falakat. Ennek a vezérelvnek a mentén álltak elő a gyártók több innovatív megoldással is. Manapság már olyan – egyébként kiválóan szigetelő ablakot – tudunk vásárolni, amely folyamatosan, mondhatni automatikusan biztosítja a szellőzést. Amikor ilyen ablakot keresünk, akkor arra a kicsi és vékony készülékre kell figyelnünk, amelyet az ablak tokjára szerelnek fel. A készülék egy párára és szénmonoxidra reagáló anyagot tartalmaz. A benne lezajló kémiai folyamatok fogják biztosítani a szellőzőrés nyílását-zárását attól függően, hogy ez az anyag milyen térfogatváltozáson megy át. Ez a megoldás tökéletesen megoldja a levegő keringetését a lakásban.      

   

Hogyan előzhetjük meg a penész megjelenését? 

Az a jó hírem, hogy tulajdonképpen nagyon egyszerűen tudjuk elkerülni, hogy penészesek legyenek lakásunk falai. Csak arra van szükség, hogy rendszeresen szellőztessünk. Ez az eljárás csupán ott nem lesz elegendő, ahol a vizesedést a ház szerkezeti problémái okozzák. A hőhíd, a rossz alászigeteléstől fellépő vizesedés ellen a szellőztetés mit sem ér. Ezek már olyan komoly problémák, amelyeket csak nagy erőfeszítés árán lehet leküzdeni. Sokszor egészen a ház alapjáig kell lemenni, és az már egy nagyobb felújítás méretét is meghaladhatja. 

Szerencsére a legtöbb ingatlan esetén nem ilyen súlyos a helyzet, de arra ügyelnünk kell, hogy a szellőztetés télen sem maradhat el! Nyilván ilyenkor nem lehet tárva-nyitva órákig az ablak, hanem kisebb időszakra, de többször kell a műveletet megismételni. Ha nem akarjuk, hogy közben a fűtőnk – érzékelve a hideg levegőt – gőzerővel működjön, akkor a szellőztetés idejére a rendszert állítsuk le, vagy tegyük takarékra. A téli szellőztetések ideje ne legyen több 5 percnél, de naponta legalább háromszor végezzük el.  

A szellőztetés milyensége sem mindegy. Amennyiben bukóablakunk van, azt ne csak buktassuk, hanem valóban nyissuk is ki. Ellenkező esetben a levegő csak a keret közelében fog megfelelően áramlani, így a szobát nem tudjuk rendesen kiszellőztetni. Amikor tavasz felé melegebbre fordul az idő, akkor már 10 perces, kétalkalmas szellőztetés is elegendő lesz. Nyáron, a nagy melegben inkább a reggeli vagy az esti órákban érdemes kitárni az ablakot, és akár 20-25 perces szellőztetést is tarthatunk, de közben azért a biztonságról sem feledkezzünk el.      

Ügyeljünk a párával járó tevékenységek keretek között tartására is. Főzéskor fedjük le a lábosokat, edényeket, fürdés után azonnal szellőztessünk ki, és a párától szigeteljük el a többi helyiséget az ajtó becsukásával.  Nyissuk ki főzés közben a konyhai ablakot, és ne teregessünk ki a szobában. A bútorokat sose tegyük a külső határoló falakhoz, mert a fal és a bútor háta mögött jól érzi magát a penész. Egy páraelszívó mindig remek tud lenni! 

Hogyan győzzük le a penészt? 

Ha már megjelennek a penész jól ismert foltjai, akkor se essünk pánikba, mert vannak remek és nem is drága megoldások a felszámolására. A lényeg az, hogy semmiképpen se akarjuk letörölni a foltot, mert ezzel csak elősegítjük a spórák terjedését. 

A penész ellenszere lehet a klór, a bórax, az ecet, a hidrogén-peroxid, az ammónia, a szódabikarbóna, a denaturált szesz, az alkohol, a szalicilsav, a teaolaj, és akár a grapefriutmag-kivonat is. Ezek nem méregdrága dolgok, és megfelelő arányban elkeverve halálos csapást mérnek a gombára. Egyik-másik anyag a felsoroltak közül némileg talán kellemetlen szagú, de cserébe hamar eltünteti a hívatlan vendéget. Az eltávolításkor viseljünk maszkot, hogy a mérgezőanyagokat véletlenül se tudjuk belélegezni!