Selyem – a kelmék aranya

A cikk elolvasása: 6 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc: +36 (70) 426-3106

Kína titokzatos anyaga

Az ókori Kína számos vívmánnyal gazdagította az emberiséget. Ismeretes, hogy a porcelán, a tinta, de még a puskapor is ebből a távol-keleti országból származik. A kínai sokáig a legfejlettebb civilizációnak volt mondható, ám a találmányaik között egy sem volt fogható egyhez, amelyért annyira epedtek az ismert világban. 

Egy finom, csillogó kelme akkora értéket jelentett, hogy érdemes volt érte a világ másik sarkából is elutazni. A hatalmas karavánok aztán többezer kilométeres utat vájtak a Föld testébe. Ez volt a híres selyemút. A kínai császárnak monopóliuma volt a selyemből befolyt jövedelemre. Nem véletlen, hogy ennek a textíliának a titkát hét lakat alatt őrizték. Aki megpróbálta kikémlelni a kínaiak titkát, az halállal lakolt. A selyemút fontosabb szakaszainak birtoklásáért pedig uralkodók indítottak háborút. A selyem történelmét sok esetben vérrel írták.  

A selyem útja Európába

A legenda szerint időszámításunk előtt 2640 táján élt egy Ling Si nevű császárné, aki véletlenül beleejtette a selyemhernyó gubóját a forró teájába. Az italban a gubó feloldódott, és megjelent a selyemszál. Szép mese, de valószínűleg nincs túl sok köze az igazsághoz. Tény azonban, hogy a selyem volt Kína legfőbb exportcikke. Még az ókori világ másik nagyhatalma, Egyiptom is áhítozott a csodás anyagra. Bizonyság erre az, hogy egy női múmia koponyájánál selyemszálakat fedeztek fel. Ezek a szálak évezredeket éltek túl. 

A keresztény világ is szerette volna megismerni a titkot, s végül 552-ben két szerzetes bambuszbotokban csempészte ki a selyemhernyó petéit. Így ismerte meg Bizánc, majd a mór kereskedők révén Európa a selyemkészítés titkát. A katolikus államok közül először az itáliai területeken kezdtek a selyem szövésébe a takácsok. Firenze a gazdagságát többek között a selyemkereskedésnek köszönhette. 

Ahogy felemelkedett Franciaország csillaga, úgy tevődött át erre a területre a selyem szövése. Központja Lyonban volt. Persze az angolok sem akartak lemaradni, csakhogy az ottani éghajlatot már nem viselték el a selyemhernyók, így a franciák nyerték a selyem csatát. Nem véletlenül lettek ők a luxuscikkek gyártói. 

Magyarországra 1680-ban hozta be Passardi Péter János a hernyókat, amelynek nem túl szép elnevezést adott: selyemszaró bogárnak hívta. Ekkor telepítették be az úgynevezett eperfákat is, amelyek levelén a hernyó él. Hazánkban egészen a rendszerváltásig gyártottak selymet. 

Szőjük a selymet!    

A textíliák nagy része növényből készül. Állati eredetű a gyapjú, amely a birka szőrzete. A selymet viszont egy rovar produkálja. Egész pontosan a selyemlepke hernyójának mirigyváladéka az alapanyag. Amikor a hernyó bebábozódik, akkor készíti el finom szálakból a gubóját. Ez a gubó fibroinból és szericinből áll. Azt hihetnénk, hogy ez egy speciális anyaga az élővilágnak, pedig pókok, egyéb lepkék, sőt még kagylók is ezzel a kombinációval készítenek maguknak fészket, védőhálót vagy gubót. A selyemhernyóé azonban a lefinomabb fonál. 

A selyemhernyót tenyésztik és a begubózást követő 8-10. napon a legszebb példányokat forró levegővel megölik, majd eltávolítják a gubóból. A gubót közel forrásponton kifőzik. A főzés során a szericin felpuhul és így lehet kifejteni egy-egy gubóból 400-600 méter selyemszálat. Egy kilogramm selyemhez mintegy 3000 gubót kell lefejteni, ami nem kis mennyiség, ráadásul lassú és fárasztó a folyamat. Nem véletlen, hogy a mai napig is drága kelme az igazi selyem. A szálakat összesodorják 4-8 szálból, és az ilyen szálat teszik a szövőszékre. Az eljárás során többféle finomságban készülnek el a selymek. Akad olyan, mit csak paplanbélésnek használnak, de olyan finomságú is készülhet, amelyből kendőt készítenek, amelyet csak alkalmi viseletként lehet hordani. 

A selyem jellemzői         

A selyemnek több különleges tulajdonsága van. Amit minden szemlélő azonnal megtapasztalhat, az a fényessége. A fényt a selyemszál formája sugározza. Keresztmetszete emlékeztett egy lekerekített háromszögre, amelynek oldalai laposok. Ezek, mint egy prizma, úgy verik vissza a fényt. A pókok fonalaiból tudjuk, hogy a rovarok milyen nagy szakítószilárdságú szálakat tudnak szőni. A selyem is ilyen anyag. Nem véletlen, hogy az első ejtőernyőket is selyemből készítették, mert nagy légnyomásnak is képes ellenállni. Ma már persze a sokkal olcsóbb műanyagokat használják erre a célra.

A selyem öltözetként is nagyon kellemes, mert melegben hűt, hidegben viszont megőrzi a test melegét. Ráadásul nem okoz irritációt. Nedvszívó képessége igen magas, gyorsan szárad. Ugyanakkor a finom selymeken a víz nyomokat hagy. Esős időben ne tegyük fel a selyemkendőt vagy a sálat! Mivel fehérjéből áll, ezért nagyon könnyen kopik. E tulajdonsága miatt a lakástextíliák esetében a durvább, kopásálló selymeket használják. A selyemfüggönyöket sem érdemes erős napnak kitenni, mert nagyon gyorsan fakul a színeivel, mintáival együtt. 

Tisztítása is nagy figyelmet érdemel. A selymet ősi módon, kézzel kell mosni, és kizárólag langyos vízben. Ecettel és öblítőkkel lehet lágyítani, de nem szabad erősen kicsavarni. A selymet ki kell teríteni, és rábízni a szárítást a levegőre. Ennyiből is látszik, hogy a selyem a kelmék királynője, és úgy is kell bánni vele. 

A selyem fajtái, stílusgyakorlatok      

A selyemnek számos fajtája van, amelyet a finomsága révén határoz meg a textilipar. A legismertebbek ezek közül a zsorzset, a szatén, az organza, muszlin és a brokát. A lakástextilekhez elsősorban az organzát használják, különösen a függönyök esetében.

A selyem és a lakberendezési stílusok különleges kapcsolatban állnak egymással. Akad néhány stílus, ahol idegenül mozog, másutt viszont elmaradhatatlan kelléke az enteriőrnek. A keleti stílusú lakásbelsőkből nem hiányozhat. Ilyen természetesen a kínai és a japán, de az indiai szobák örökbecsű anyaga is a selyem, mégpedig élénk és változatos színekben. Kevesen tudják, de a legdrágább és legfinomabb perzsaszőnyegekbe is szőnek selyemszálakat. A perzsaszőnyeggel látványossá tett enteriőrben a rejtőzködő selyem adja a puhaságot. 

Az indiai, a kínai és perzsa kultúrában a falakat is szívesen borítják selyemtapétával, amely egyszerre szigetel és ad gyönyörű látványt. A selyemnek szerepe van egyebek között az angol, a francia, az olasz, a glamour, az arab, a marokkói, és a romantikus, valamint a shabby chic stílusban. A felsorolásból talán kitűnik, hogy milyen sokoldalú anyagról van szó.

Műselyem versus selyem        

A vegyészet fejlődésével párhuzamosan kezdődtek meg a kísérletek arra vonatkozólag, hogy a drága selyem helyett egy tömeggyártásban és olcsón előállítható műselymet lehessen készíteni. Elsőként egy nitrát alapú anyagot szabadalmaztattak, amelyet a feltalálóról chardonnet-selyemnek neveztek. Ez azonban tűzveszélyes anyag. A cellulóz alapú, viszkóz műselyem feltalálása ezt a problémát is megoldotta. A 20. században folytatódtak a kísérletek, és kidolgozták az acetátselyem és a rézoxid műselyem előállításának technológiáját. 

A műselyem megjelenése magával hozta, hogy bárki hozzájuthatott a selyemszerű anyagokhoz, óriási piacot teremtve. Ez azonban megalapozta a csalások lehetőségét is, hiszen nagyon nehéz a jó minőségű műselymet megkülönböztetni az eredetitől, amely sokkal drágább. A legjobb módja a tesztelésnek egy piciny darabka megégetése. Az eredeti selyem kis lánggal ég, majd, amikor kialszik, olyan illatot áraszt, mintha hajat égettünk volna. Hamuja barna. Ezzel szemben a műselyem olvadni kezd, miközben és vegyi anyagok szaga szabadul fel.   

A természetes selyem még ma is luxuscikknek számít, és valószínűleg ez a jövőben sem lesz másképp. Ez az anyag még mindig meghódítja a női szíveket, ahogyan a világot is már évezredekkel ezelőtt. A selyem története együtt halad az emberiség történelmével megtermékenyítve számos kultúrát, így a lakáskultúrát is.