A jövő lakásai a fenntarthatóság jegyében épülnek fel

A cikk elolvasása: 6 perc
Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc: +36 (70) 426-3106

Fenntarthatóság mindenek felett

A fenntarthatóság korunk nagy célkitűzése. Szinte minden ennek a szempontnak rendelődik alá, legyen az egy gépkocsinak a gyártása vagy egy lakás építése. Miközben a fenntarthatóságról hallunk, beszélünk, talán nem is tudjuk pontosan, hogy mit takar a fogalom. A legtöbben valószínűleg azt válaszolnák, hogy össze kell húzni a nadrágszíjat, nem szabad pazarolni.

A témával foglalkozó szakemberek megfogalmazták a fenntarthatóság három alapelvét. Mivel bolygónkat az általunk okozott szennyeződések fojtogatják, ezért az ilyen anyagok légkörbe való juttatását csak addig a mértékig szabad megtenni, amit a Föld befogadó és regeneráló képessége elvisel. Sajnos nagyon túlléptük a határokat, és túl is fogyasztunk. Márpedig a környezetből csak annyit vehetünk el a nem megújuló erőforrásokból, amelynek a mértéke nem haladja meg a helyettesítő, újrahasznosítható erőforrások bevonását. Amit a környezetből hasznosítunk, az nem haladhatja meg annak újratermelő képességét. 

Rendelet az energiahatékonyságért

A fenntarthatóság túlélésünk záloga, és az alapelvek a jövő lakásait is nagyon meg fogják változtatni, mert már most érzékelhető, hogy a változás elkezdődött. Erre mutat egy 2022. július 1-től életbe lépett rendelet, miszerint új lakásokra csak akkor adható ki használatba vételi engedély, amennyiben az megfelel a kötelezően előírt BB energiahatékonysági besorolásnak. 

Nézzünk a számok mögé! Azok az ingatlanok kerülhetnek a BB besorolás alá, amelyeknek a maximális energiafogyasztása 100 KWh/m²-nél nem több. Mindezt szigorítja a rendelkezés azon pontja, ami megszabja, hogy az energiafogyasztásnak minimum a 25 százalékát megújuló forrásból kell fedeznie az adott épületnek. A legismertebb, ma nagyon népszerű megoldás a napelemes technológia, de nem mindenkinek van arra lehetősége, hogy azt telepítsen a házára. Megfelelő megújuló forrás a tűzifa, a pellet, de a különböző biogázok és biomasszák, valamint az egyéb természeti erőforrások, mint a szél, a geotermikus és a hidrotermikus energia.

Az energiaárak folyamatos emelkedése abba az irányba mutat, hogy az újépítésű házaknak, lakásoknak egyre inkább energiatakarékosnak kell lenniük. Az alig kétéves rendelet ennek az első lépcsője csupán.  

Átértékelődés és szemléletváltozás        

Magyarországon az embereknek két jelentős státuszszimbólumuk van: a lakásuk és a gépkocsijuk. Ezzel a két vagyontárggyal mutathatják meg a világnak, hogy mennyire sikeresek. Amikor az energiaárak még alacsonyok voltak, a vastag pénztárca nagy épületet jelentett. Nem igazán számított, hogy szükség van-e arra a rengeteg négyzetméterre, mint ahogy az is csak egy bizonyos szintig volt érdekes, hogy milyen korszerű a ház szigetelése. Amikor Nyugat-Európában már javában cserélték modernre a nyílászárókat, addig hazánkban még mindig a külcsín volt a fontos. 

Manapság azonban már nem lehet elmenni a hatalmasra duzzadt energiaárak mellett. Az ingatlanok ennek a figyelembevételével értékelődnek át. Korábban megszokott volt, hogy a városból a vonzáskörzetbe kiköltözők kerestek egy régi házat, mondván, hogy azt majd idővel felújítják. Ezeket a házakat ma szinte lehetetlen eladni, vagy csak nagyon ár alatt, hiszen a vevőnek bele kell számítania a ház komplex felújításának költségét, mégpedig azonnal. Nem lehet éveket várni a nyílászárók cseréjére, a tökéletes szigetelésre, a napelemes rendszer befogadására képes elektromos hálózat kiépítésére. Ezek bizony akkora költségek, amelyekre tekintettel kell lenni az adás-vétel során.

Az élettér nagysága

Felmerül annak a kérdése is, hogy igazából mekkora élettérre van szüksége az embernek. Nem mindegy, hogy egyedül lakja az ingatlant, vagy népes családdal él. A négyzetméterek sokkal inkább a vagyonról szólnak, nem pedig a szükségről. A modern lakások, házak olyan komplex építési koncepcióval épülnek, ahol a teret igény szerint lehet változtatni. A kombinált bútorok, a mozgatható elemek, a terek gyors és könnyű elválasztása ma már nem tartozik az elérhetetlen kategóriába. 

A megváltozott együttélési szokások miatt – különösen vidéken – olyan házak maradnak félig lakatlanok, amelyeket a szülők azzal a céllal építettek, hogy az emeleti részen majd a gyerekek fognak lakni. Az ilyen házak gyakorlatilag több komplett lakást tartalmaznak, miközben a gyerekek már nem akarnak a szülőkkel egy fedél alatt élni. A másik problémát azok a nagy házak és lakások jelentik, ahonnan kirepültek a gyerekek, s most a nyugdíjukból kell az idős szülőknek fenntartani egy akkora épületet, amire nincs is szükségük. Nagyon nehéz egy évtizedekig otthonnak tartott épülettől megválni, pedig ezeknek a lakótereknek a fenntartása rengeteg problémával jár. Eljött annak az ideje, hogy mindenki csak akkora ingatlanban éljen, amire feltétlenül szüksége van. A lakóteret úgy lehet otthonossá tenni, hogy abban a jó elosztással optimalizálják a körülményeket.  

Fő szempont az energiaigény   

A lakások, házak esetében döntő szemponttá vált, hogy mekkora annak az energiaigénye. Több pályázat jelent meg ebben az évben is, amelyek a lakásvásárlás támogatása mellett azok korszerűsítését célozzák meg. A pályázatok kapuját az állam igyekszik egyre szélesebbre tárni, hiszen a cél az, hogy az ország lakosságának energiaigénye jelentősen csökkenjen. 

A nyílászárók cseréjére, a szigetelésre szinte minden évben kiírnak valamilyen pályázatot nagyon kedvező hitelkonstrukciókkal, jelentős támogatásokkal. Az Otthonfelújítási program például a szigetelést, nyílászárócserét, használati melegvízrendszer és fűtésrendszer (gázkazáncsere, kéménybélelés) korszerűsítését támogatja. A cél, hogy a korszerűsítéssel a pályázó legalább 30 százalékos energiamegtakarítást érjen el. Ennek a támogatásnak a maximális összege 7 millió forint, amelyből mindössze 1 millió forint az önrész. A pályázati összegből tökéletesen megvalósítható egy nagyobb épület komplex nyílászáró cseréje. 

Amikor használt lakás, ház vásárlására kerül sor, a vevő számára ma már elsődleges kérdés lesz, hogy mennyire szigetelt az adott ingatlan. Elég egy pillantást vetni az elavult ablakokra, bejárati ajtóra, és mindjárt erős alkupozícióba kerül az érdeklődő. Könnyen kideríthető az is, hogy az épület mennyire szigetelt. Nem kell ehhez rétegfeltáró fúrást sem végezni, elegendő a téli fűtésszámlák megtekintése, feltéve, ha az adott ingatlan folyamatosan lakott volt. Amennyiben üresen állt a lakás, akkor a társasház más lakóitól lehet érdeklődni, hogy mekkora a rezsiköltség. A panellakásoknál az lehet a fő szempont, hogy van-e lehetőség egyedi fűtés beállítására a központi rendszerben. 

Korszerű megoldások felé   

A fenntarthatóság jegyében épülő új épületek tervezői már elindultak a természetes anyagok felhasználása felé. A kő és a tégla mellett olyan építési anyagokat keresnek, amelyek tartósak, ugyanakkor tökéletesen szigetelnek, és megújuló forrásból kerülnek ki.   

Az építési technológia is változik. Korábban a panel Magyarországon szitokszó volt, a korszak modern házelemeivel azonban gyorsan, kevés károsanyag kibocsátás mellett lehet korszerűen építkezni. A gyors- és készházaknak nagy jövője van. Az új lakások gépészeti megoldásai is követik a trendet, és a lehető legtakarékosabb megoldások kerülnek beépítésre, legyen az egy napelemes vagy vízkeringető rendszer. Mindezek a rendszerek az informatika hathatós támogatásával folyamatosan okosodnak, azaz a lehető legoptimálisabb energiafogyasztásra törekednek. A keretek már kialakulóban vannak, de rajtunk is múlik, hogy ezeket a lakásokat olyan háztartási berendezésekkel lássuk el, amelyek energiatakarékosak és a fenntarthatóság felé mutatnak.