Új technológiák Földünk jövőjének érdekében – miről szól az ökoház?

Passzív, aktív öko – mit kell tudniuk a jövő házainak?

Azt emberiség előtt álló legnagyobb kihívás a klímaváltozás, az antropocén kor okozta katasztrófa elkerülése. A probléma globális, mindenkit egyformán sújt. Mindannyian a saját bőrünkön érezzük a változásokat: a május hatalmas esőkkel árasztotta el hazánkat, hogy aztán a június szokatlan kánikulával tegyen próbára minket. A globális vészhelyzet egyben azt is jelenti, hogy életünk minden területén működésbe kell hoznunk a védelmi intézkedéseket, így lakóhelyünk is forradalmi változás előtt áll.

A fejlettebb országokban már elindultak azok a programok, amelyekben a házakat és a lakásokat az energia maximális megspórolása és a klímavédelem jegyében tervezik és építik. Hazánk ezen a téren most kezdi követni a trendet, így még sokan nem tudják, hogy mit rejtenek a fogalmak: passzív ház, aktív ház, ökoház. Ezeknek a házaknak a felépítése jelenleg még többe kerül, mint a hagyományos házak kivitelezése, mégis érdemes a tőkeerős építtetőknek az energiatakarékos megoldásokban gondolkodniuk, mert egyre valószínűbb, hogy az így megépített ház belátható időn belül kitermeli a költségeket.

Egyre inkább megéri tehát a zöld technológia alkalmazása, és ebben a cikkben szeretnék segítséget nyújtani a fogalmak tisztázásában. Alacsony energiájú háznak mondjuk azt, ahol az éves fogyasztás nem haladja meg a hét litert (hét köbméter)/négyzetméter, de újabban már ezt az értéket négy literben adják meg.  Ebbe a kategóriába tulajdonképpen a hagyományos építésű házak is beleférnek, ha a kivitelezésben elsődleges szempont volt az energiahatékonyság.

A passzívház a legismertebb takarékos háztípus. Azon épületeket nevezhetjük passzívháznak, ahol a fajlagos fűtési hőigény nem lehet több egy évben, mint 15 kWh/m2 (ez a töredéke egy mai modern házénak); primer energiaigény 120 kWh/m2 évente; légtömörség legfeljebb 0,6 /óra.

Ahhoz, hogy évente csak néhány tízezer forintos fűtésszámlánk legyen, nagyon jól szigetelő falakra, nyílászárókra és szinte légzáró épületburokra lesz szükségünk. Ez a megoldás megköveteli a mesterséges szellőzőrendszert, ami biztosítja a friss levegőt – leginkább emiatt költséges az építkezés.

A passzívházban általában a fűtést és hűtést is ez a hővisszanyerős szellőztetés oldja meg, a legtöbbször megújuló energiaforrásokkal kombinálva. A passzívház 20-25 százalékkal kerül többe, mint egy korszerű, de hagyományos épület, árát nagyjából 10- 15 év alatt hozza be. A passzív ház gyakorlatilag teljesen védett a külvilágtól, így a természet zajait sem fogjuk hallani.

Az aktívházak maguk termelik meg a működtetésükhöz szükséges energiát, sőt, többet is termelnek, mint amire szükségük van. Villanyórája mindkét irányba képes forogni, azokban az időszakokban, amikor rendszere (napelemei, szélturbinája stb.) termeli az energiát a rendszerbe, az óra visszafelé forog. Éves szinten ez a ház energia-előállító. Léteznek ilyen épületek, de a mi éghajlatunkon egyelőre túl drágák a megtérülési preferenciákhoz képest.

Az ökoház nem pusztán energiatakarékossága miatt jövőbe mutató, mivel ez esetben környezettudatos eljárásokkal állítják elő és alkalmazzák az építőanyagokat is. Az épületfajta élettartama hosszú, de kialakítása igen költséges. Napkollektor, hőszivattyú, szélenergia gondoskodik a melegről, víz- és energiatakarékos megoldásokat alkalmaznak, többek között szennyvíztisztítót vagy esővízgyűjtőt. Zöld, megújuló energiák, elsősorban nap- és szélenergia, biomassza és talajhő teszik lehetővé az alacsony energiafogyasztást. Ugyanakkor cél az alacsony környezetterhelés is, ez megjelenik az alapanyagok kiválasztásában is.

Az alacsony környezetterhelés kívánalma a kiválasztott alapanyagban azt a meglepő eredményt hozta, hogy egy ökoháznak acélszerkezetesnek kell lennie. Az acél könnyűszerkezetből kb. 30-szor kevesebb súlyú anyag szükséges, mintha téglából és betonból készülne. A fa természet közelibb megoldás ugyan, de egy átlagos házhoz 50 termetes fát kell kivágni, melyek előtte 70 évig növekedtek.

A visszatelepítés üteme még ma is lényegesen kisebb, mint a kitermelt erdők mérete, márpedig az erdők bolygónk tüdei. Az acélszerkezetek együttes súlya is kisebb, mint a hagyományos építőanyagoké, így a szállítása is kevesebb üzemanyagba kerül.  Az acélszerkezetes hőszigetelt ökoépületek energiaigénye és károsanyag kibocsátása a harmada egy ma épített átlagos családi háznak.  Ráadásul az így megépített házak szerkezete lebontás után újrahasznosítható, a bontási sitt gyakorlatilag elhanyagolható mennyiséget jelent.

Az ökoház kiemelten energiatakarékos építési rendszert használ, amely a lehető legkisebb energiafelhasználás mellett a legkomfortosabb életteret adja használóinak. A könnyűszerkezetes ökoház építési rendszer tudatosan megtervezett és minősített rétegrendeket alkalmaz, s a végeredmény 30-50%-os fűtési költség megtakarítás lesz. Ezt segítik a jól megtervezett gépészeti és hőszigetelő megoldások.

Otthonunk tükröt tart elénk. Képet ad személyiségünkről, életvitelünkről, az általunk fontosnak tartott értékekről. Nem túlzás ezért azt állítanunk, hogy az ökoházban való lakás példamutatást jelent másoknak. Ha az élőházat választjuk lakóhelyünknek, akkor azt tükrözzük a külvilág felé, hogy környezet- és egészségtudatosak vagyunk, valamint tiszteletben tartjuk a hagyományos értékeket. Az életigenlő otthonban eltöltött mindennapok pedig segíteni fognak bennünket, hogy jobban összhangba kerülhessünk saját magunkkal és környezetünkkel.